K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

I. A FŐVÁROSI MÚZEUM MEGSZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE KUZSINSZKY BÁLINT IGAZGATÓSÁGA ALATT, 1887-TŐL 1934-IG - Kuzsinszky igazgatóságának második szakasza (1921-1934)

Múzeum vezetését haladéktalanul vegye át, tegye meg a szükséges intézkedéseket és a főváros múzeumainak szervezésére vonatkozó „megokolt javaslatát a Tanácshoz mielőbb mutassa be". Utasítja Schindelmann Ferencet a Fővárosi Múzeum teljes anyagának átadására, Kuzsinszkyt pedig arra, hogy az átvétel megtörténtéről tegyen a Tanácsnak mielőbb jelentést.

188 E határozattal Kuzsinszky Bálint egy évtized múlva visszakerült eredeti munkakörébe. Úgy tűnik, most nem tekintették akadálynak egyetemi tanári és aquincumi múzeumvezetői tisztét, miként 1912-ben, amikor Csánky Dénest kinevezték a Fővárosi Múzeum élére. Az 1922. április 21-én készült átvételi jegyzőkönyv szerint Csánky Dénes a Múzeumtól a leltári anyag szabályszerű átadása nélkül vált meg. Az is kiderült, hogy a gyarapodási naplót ugyan naprakészen, de a leltárnaplót csak 1915 végéig vezették, a katalóguscédulák pedig csak 1914 végéig készültek el.

189 A nyilvántartási munka lemaradását Schindelmann Ferenc az 1919. szeptember 18-i előterjesztésében is megemlítette és a helyszűke miatt kialakult tarthatatlan állapottal indokolta. Kuzsinszky a megbízás átvétele után hozzálátott a Múzeum problémáinak rendezéséhez. Elsőként a szakemberhiányt akarta pótolni. 1921. november 25én kelt beadványában kérte a Tanácstól a fiatal Nagy Lajos régész és Horváth Henrik művészettörténész alkalmazását. Mindketten tanítványai voltak az egyetemen, és 1921 elején doktoráltak summa cum laude fokozattal.

190 1922. január 21-én ideiglenes hivatalnoki kinevezést kaptak: Horváth Henrik a városligeti részlegben, Nagy Lajos pedig az Aquincumi Múzeumban. Kuzsinszky többször kérte „rendszeresített" állásukat, 1928 márciusában pedig Hóman Bálinthoz folyamodott, hogy mint a Múzeumi Bizottság tagja, vegyen részt a város közgyűlésén és támogassa Horváth Henrik és Nagy Lajos évek óta húzódó, magasabb állásba jutását. A Tanács 1928 végén kinevezte őket múzeumi őrré, 1 év próbaidővel. Kuzsinszky a próbaidő leteltével sürgette állásukban való megerősítésüket, de ez csak 1930 végén történt meg.

191 Miként Gerevich Tibor is megállapította,'

92 Kuzsinszky jó szemmel választotta ki munkatársait, hiszen alig néhány év múlva már mindketten szakterületük nemzetközileg is elismert tudósaivá váltak. Kuzsinszky jellemző vonása volt, hogy támogatta a fiatal, kezdő szakemberek szakmai 188 BFL. IV. 1407.D., 1.3460/1923., XIV.2484/1921. Későbbi adat szerint Kuzsinszky 1921. 1921. nov. 16-tól vette át ismét a Fővárosi Múzeum vezetését. L.: BTM A KMi. ikt. sz. nélkül: 1926. máj. 30. Csánky Dénes továbbra is a képzőművészeti gyűjtemény felügyelője, szakértője maradt. 189 BFL. IV. 1407.b., 1.3430/1923.; BTM A KMi. 103/1922. 190 BTM A KMi. 305/1921. 191 BTM A KMi. ikt. sz. nélkül: 1926. márc. 9., 1928. márc. 24., fejlődését. Miként hajdani tanítómestere, Hampel József a Nemzeti Múzeumban, ő is fontosnak tartotta tanulmányutakra küldésüket, belföldre és külföldre egyaránt. Ezért nyújtott be 1926-ban előterjesztést a Tanácshoz, hogy a már megtett és tervezett külföldi tanulmányútjaikhoz utazási segélyt kérjen. 1928-ban Nagy Lajos kiküldését kérte a firenzei etruszk kongresszusra, 1929-ben pedig az Országos Ösztöndíjtanácsnál görögországi tanulmányútra javasolta. 1929-ben Horváth Henrik dél-franciaországi és olaszországi, Nagy Lajos hazai és németországi, Nok Gyula, 1924-ben kinevezett konzervátor (korábban kezelőtiszt) bécsi és müncheni tanulmányútja költségeinek fedezését kérte. 1930-ban Horváth Henrik és Nagy Lajos Ausztriában tehettek körutat. 1931-ben Horváth Henrik a bécsi múzeumi gyűjteményeket tanulmányozta, Nagy Lajos pedig részt vett a ravennai őskeresztény kongresszuson, szintén a Tanács által biztosított költségen.

193 Kuzsinszky a két fiatal szakember felvétele után hozzálátott a munka megszervezéséhez. Legfontosabb feladat volt a nyilvántartási lemaradás pótlása. Az 1915-1922 között gyűjtött tárgyakat, amelyeket annak idején csak a gyarapodási naplóba vezettek be, beleltározták, sőt külön szakleltárakat is készítettek róluk. A kiállítást mindjárt az 1922. évi nyitás előtt teljesen átrendezték és felfrissítették. A korábban irodahelyiségnek használt nagy középső termet kiürítették és itt helyezték el a színészettörténeti emlékeket, így a Blaha Lujza gyűjteményt is. A gyűjtemények gyarapításánál nagy súlyt fektettek a régi pesti és budai ötvösmunkákra, mivel ezek gyűjtése egy idő óta leállt. A Múzeum főleg ajándékozás és csere útján tudta gyarapítani gyűjteményeit, mivel vásárlásokra nagyon kevés pénzt kapott. 1924ben a vásárlásokra fordítható összeg 1/27-ed része volt pl. az 1913. évinek.

194 Kuzsinszky gyűjtési módszerével kapcsolatosan meg kell említenünk kitűnő érzékét a tárgyak múzeuális értékének azonnali meglátására és kitartó törekvését az ilyen darabok megszerzésére. Jellemző példa módszerére a IV., Koronaherceg u. 12. sz. alatti üzletben őrzött „Mennyasszonyhoz" c. Barabáskép megszerzése érdekében dr. Mössmer Pálhoz a polgármester nevében írt levele, amelyben a következőket írta: „Jól tudom, mily értéke van a képnek és azt is, hogy Nagyságod csak nehezen tudna megválni tőle. Mégis megkísérlem azt elkérni a nov. 9., 1929. jan. 8., okt. 29., 1930. nov. 17. 192 GEREVICH T., 1941. 279. 193 BTM A KMi. ikt. sz. nélkül. 1926. okt. 22., 1928. ápr. 19., máj. 8., 1929. máj. 13., 1930. máj. 10., 1931. ápr. 23., jún. 2.; Kuzsinszky Bálint hagyatéka. BTM A ltsz.: H.270-79. 194 BTM A KMi. 108/1922., ikt. sz. nélkül: 1924. ápr. 9., 1926. máj. 30.