K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

I. A FŐVÁROSI MÚZEUM MEGSZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE KUZSINSZKY BÁLINT IGAZGATÓSÁGA ALATT, 1887-TŐL 1934-IG - A Múzeum élete Csánky Dénes vezetése alatt (1912-1921)

Újfajta gyűjtést is indítottak 1915-ben; a „Figyelő" újságszelvény vállalatának megbízást adtak a Múzeumot érdeklő helytörténeti vonatkozású újságcikkek megküldésére. 1915-ben 81 db sajtóanyagot kaptak ilymódon. Még 1916-ban is adott az intézmény erre megrendelést, további sorsáról azonban nem tudunk."

13 (Az újságcikkgyűjtést a Múzeum több évtizeddel később elevenítette fel.) Az ügyiratokból kitűnik, hogy 1915-től, a gyűjtemények gyarapításával párhuzamosan, a képzőművészeti tárgyak nagy mennyiségét adta ki a Múzeum a Tanács különböző hivatalainak, intézményeinek díszítésére. A tanácsi kérések teljesítésén túl valószínűleg szerepe volt ebben a gyűjtemények gyarapodásával együtt járó helyszűkének is. Mindenesetre Kuzsinszky elvét - egy helyen összegyűjteni, tárolni a főváros történetérc vonatkozó emlékeket - szinte néhány évvel a Múzeum megnyitása után az akkori vezetés nem érvényesítette. A városligeti épületet az eddigi nyitvatartási rend szerint lehetett továbbra is látogatni, de a kutatók, egyéni érdeklődők a zárvatartás idején is megtekinthették a kiállítást, miként régebben. A látogatás továbbra is díjtalan volt. A kiállítás felügyeletére 1917-1918-ban négy tanítónőt alkalmaztak. Az épület tetőzetének javítási munkái miatt 1919-ig zárva volt a nagyközönség előtt, csak „magányos érdeklődök és kutatók" tanulmányozhatták a gyűjteményeket.

164 Helyhiány és a műtárgyak állapota miatt az épület pincéjében zsúfoltan tárolt 150-180 db, nagyrészt a palotából és a Mátyás templom környékéről származó középkori kőfaragványt a Múzeum előtti térségen helyezték el.

165 Ugyanakkor másik, megfelelő helyiséget kellett kérni a Tanács gazdasági hivatala raktárában tárolt műtárgyak számára is.

166 A Fővárosi Múzeum életében jelentős eseményeket hozott 1919, a Tanácsköztársaság időszaka. A múzeumpolitika a Fővárosi Múzeumot a vidékiekkel együtt a „helyi jellegű múzeumok" csoportjába sorolta, amely intézményekben „kizárólag általános, de helyi vonatkozású objektumoknak van helye, kuriózumok, unikumok és exotikumok semmi esetre sem tartoznak kereteibe". Fontosnak tartották egy fővárosi természettudományi múzeum létrehozását, mivel a meglévő Fővárosi Múzeum „csak Budapest történetét szemléltető történelmi gyűjtemény".

167 Fővárosi Múzeum vezetésével a Tanács XIV. ügyosztályának népbiztosa, az 1919. április 14-i, 56814. sz. határozatában, Csánky Dénest és Goda Gézát bízta meg, akik „intézkedéseikről a XIV. ügyosztályt állandóan értesíteni, illetőleg az átvett szóbeli utasítások alapján az ügyosztály előzetes hozzájárulását kikérni tartoznak".

168 A hivatalos megbízás előtt azonban már a Múzeumnál volt megbízott vezetőként Goda Géza, ugyanis a fővárosi népbiztosság április 5-i határozatában Goda Géza és Csánky Dénes úgy szerepeltek, mint a Fővárosi Múzeum vezetésével megbízottak. E határozat szerint a Fővárosi Múzeum feladata, hogy az eddiginél fokozottabban gyűjtse a főváros szociális fejlődését jelző tárgyakat, elsősorban és sürgősen a forradalom emlékeit. Felhívást is tartalmaz: „A Múzeum a proletáré! ... A Fővárosi Múzeum arra kér mindenkit, akinek le nem foglalt olyan műtárgya van, amely a főváros szociális és művészi fejlődésére vonatkozik, ne rejtse el szobája homályába, hanem engedje át a Fővárosi Múzeumnak s avval a proletárságnak." S ugyanígy adják át a forradalom emlékeit is. A határozat kéri a központi lakásbiztosság direktóriumát, hogy a Fővárosi Múzeum céljaira alkalmas budapesti épületek egyikét foglalja le és a Múzeumnak adja át.

169 Nyilvánvalóan az új gyűjtési feladat és a helyszűke miatt kérte a Múzeum vetősége új helyiség kiutalását a Budapesti Forradalmi Központi Munkás- és Katonatanács Elnökségétől, az 1919. június 12-i felterjesztésben. Ebben a következőket olvashatjuk a Múzeum állapotáról: „A Fővárosi Múzeum jelenleg egy a Millennium-Kiállítás céljaira szolgált szűk helyiségben, távol a főváros centrumától, a Stefánia-úton tengődik. Ez a helyiség arra sem alkalmas, hogy a Múzeum újabban már kiselejtezett anyagát - amely nagyrészt raktárakban és padláson van elhelyezve -, befogadja. Még kevésbé gondolhatunk arra, hogy a kiállítás anyagát növeljük, főleg a proletariátus számára hozzáférhetővé tegyük. Tisztelettel kérjük tehát a Központi Munkástanács Elnökségét, hogy hasson oda a Központi Lakásbiztosságnál, miszerint, esetleg a IV. Egyetem u. 6. sz. ház I. emeletét, amely a Múzeum céljainak nagyon megfelel, vagy más alkalmas helyiséget, a Fővárosi Múzeum részére kiutaljon."

170 A Fővárosi Népbiztosság a Fővárosi Múzeum új feladatával, a forradalom emlékei összegyűjtésének költségeivel kapcsolatosan, április 10-én határozatot adott ki. E szerint öt, a gyűjtéssel foglalkozó havidíjast kell alkalmazni április 15-től, és megfelelő keretet biztosítanak fényképezésre, fényképvásárlásra, rajzok, modellek, stb. megrendelésére, vásárlásá163 BTM A KMi. 4/1916. 164 BTM A KMi. 85/1917., 97/1918., 308/1918., 187/1920. '"

s BTM A KMi. 240/1915. 166 BTM A KMi. 245/1918. 167 LAMBRECHT, 1919. 32.; GERELYES, 1967. 85. I(

'

x BFL. IV. 1407.D., XIV.392/19.; GERELYES. 1967. 134. BTM A KMi. 109/1919. 1711 BFL. IV. 407.b., XIV.413/1919., 87213/1919.; GERELYES, 1967. 203.