K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

V. A POLITIKAI VÁLTOZÁS IDEJÉN, A RENDSZERVÁLTÁS ELSŐ ÉVTIZEDÉBEN, 1988-TÓL AZ EZREDFORDULÓIG

várostörténeti feladatára és az intézményben lévő anyag bemutatására". A közművelődési tevékenység mellett erősíteni szükséges a propagandát. Feladat az „egyetemes marketing stratégia kidolgozása, ... a BTM arculata (kívül/belül) egyeztetése, fejlesztése."

43 A Múzeum legjelentősebb, az 1996-os millecentenáriumi ünnepségek bevezető eseménye volt a „Budapest az újkorban" c. kiállítás megrendezése. 1995. december 15-én Demszky Gábor főpolgármester nyitotta meg. A rendezők szándéka szerint alkalmazott újszerű technikai megoldások, s hogy hét szimbólum szolgálta a vezérfonalat a főváros életének bemutatásához, vegyes, inkább negatív kritikát váltott ki a szakmai körökben.

44 Ezzel szemben a tárlat jelentős közönségsikert aratott. Több kiállítás a nemzetközi kapcsolatok ápolását, bővítését szolgálta. Közülük kiemelkedik a „Habsburgok asszonyai" c. tárlat, amelyet az 1994-ben kinevezett új főigazgatóhelyettes, Dózsa Katalin rendezett az ausztriai Schlosshofban és Niederweidenben. A Vármúzeumban pedig közös olasz-magyar rendezésben nyílt meg az „Aquileia - Aquincum" c. kiállítás, majd „Varsó kertjei és parkjai 1596-1996" címmel lengyel tárlatot adtak át a közönségnek. (Az utóbbit megelőzte az 1994-ben Varsóban rendezett plakátkiállítás a BTM anyagából.) A „Mérföldkövek a cseh állam történetében" c. kiállítás szintén a palotában került bemutatásra. Továbbra is működött az évek során kialakult kapcsolat a varsói mellett a pozsonyi, bécsi, párizsi múzeumokkal. A kiadványok terén jelentős esemény a „Budapesti Történeti Múzeum" c. reprezentatív, a Múzeum kincseit bemutató könyv megjelenése a Corvina Kiadó gondozásában. A legújabb ásatási eredmények ismertetése céljából elindították az „Aquincumi Füzetek" c. sorozatot, viszont a Tanulmányok Budapest Múltjából köteteit 1991 óta nem sikerült kiadni.

45 A főigazgató 1995-ben ismét változtatni kívánt az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatán. A Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizottsága elnökének megküldött tervezet címe: „Javaslat a Budapesti Történeti Múzeum Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására, különös tekintettel a régészet irányítására." A módosítást az eltelt időszak változásaival, a Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizottságának 1993. évi határozatával indokolta. A javaslattal ugyanakkor eleget tett a Kulturális Bizottság 207/1994.(V. 10.) sz. határozatának, amely szerint a testület azt kérte a Múzeum vezető4Í BTM A ltsz.: M. 921-99. " A kiállítás megrendezésének körülményeit ismertette: BUZINKAY, 1996. és BUZINKAY - VÍGH, 1996. A kiállítás kritikáját 1.: HAJDÚ, 1996. jétől, hogy „a régészeti szakterület megfelelő képviselete érdekében ... terjessze a testület elé az intézmény vezetői struktúrájának módosítására vonatkozó, az intézmény megfelelő érdekképviseleti szerveivel egyeztetett és az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat ennek megfelelő módosítási javaslatait." A javaslat szerint egyik változás a Kulturális Bizottság ajánlására történt: a Tudományos Tanács helyébe a Szakmai Tanácsadó Testület lépett. Másik változás, hogy a Műszaki-üzemeltetési és kiállításrendező osztályról leválasztották és újra kialakították az önálló Kiállításrendező Csoportot, míg a többi részleg Üzemeltetési Osztályként működik tovább.

46 Legfontosabb változtatási javaslat, hogy a régészeti-ásatási munka egy irányítás alá, „a régészeti igazgató"-hoz kerüljön. Ezt indokolja, hogy így lehet egységes szempontrendszer és irányítás alapján ellátni a régészeti szakhatósági feladatkört. „Ez a szervezeti megoldás kiindulásul szolgálhat az átfogó régészeti múzeum fokozatos ... kialakításához az Aquincumi Múzeumban." - olvassuk a javaslatban. Legnagyobb átszervezés a Középkori Osztályt érintené. A főigazgató két egységre tervezte szétválasztani: a csak ásató - régészeti, ezen belül az újkori régészetre is kiterjedő feladatot ellátó, ill. a várostörténeti kutatásokkal foglalkozó, a hozzá kapcsolódó gyűjteményeket gondozó múzeumi osztályra. Elnevezésük: Közép- és Újkori Régészeti Osztály, Korai Várostörténeti Osztály. Az átszervezést azzal indokolta, hogy a jelenlegi Középkori Osztály keretében „nincs biztosítva a gyűjtemények kezelése, állományvédelme és szakértők híján tudományos feldolgozása sem." A régészeti tevékenységet végző osztályok és a Régészeti Adattár a régész igazgató, a történeti és képzőművészeti osztályok, valamint a restaurátor részleg a főigazgatóhelyettes irányítása alá kerülne. A főigazgató meggyőződése szerint amint a Kulturális Bizottság elnökéhez megküldött javaslat kísérő levelében írta - „a módosítás alapvetően a régészeti tevékenység intézményen belüli megerősítését szolgálja." A Kulturális Bizottság március 22-i ülésén tárgyalta meg a BTM Szervezeti és Működési Szabályzatát módosító javaslatot, az 1994. évi beszámolót és az 1995. évi munkatervet. E napirend előadója az intézmény főigazgatója volt. A BTM-ot „nyitott közgyűjteményként" jellemezte, amelynek „szolgáltatásai a társadalomnak szólnak." Fontos vezetői programjaként fogalmazta meg az intézményen belüli különböző területek közötti aránytalanságok megszüntetését és a szakhatósági ügyiratkezelés, engedé43 A BTM 1995. évi munkaterve és beszámolójelentése. BTM A ltsz.: M. 921-99., M. 922-99.; A Budapesti Történeti Múzeum 1996. 419-425. 4

" BTM KI. A-I/1-4/1995. febr. 1.