K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

V. A POLITIKAI VÁLTOZÁS IDEJÉN, A RENDSZERVÁLTÁS ELSŐ ÉVTIZEDÉBEN, 1988-TÓL AZ EZREDFORDULÓIG

lyeztetés egyszerűsítését. Az eredmények mellett említette a gyűjtemények raktározási gondjait. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének ügyvivője hozzászólásában elmondta, hogy az SzMSz-t módosító javaslatot az intézmény vezetői értekezlete tárgyalta, erre azonban a szakszervezetet nem hívták meg. Megjegyezte még, hogy a vezetői értekezleteken nem születnek állásfoglalások, nem működik a BTM Tudományos Kollégiuma, nincs belső szakmai fórum. Egy későbbi feljegyzés szerint a Középkori Osztály két részre bontásával amelynek indoklását az érintettek igen sérelmezték sem maga az Osztály, sem a szakszervezet nem értett egyet, s véleményüket eljuttatták a Kulturális Bizottság ülésérc.

47 A Bizottság tagjai az ülésen több, kisebb kifogást tettek a Múzeum nem teljesen világos strukturális felépítésével kapcsolatban. Végül egyhangúlag az a határozati javaslat született, hogy az ülésen elhangzott javaslat figyelembevételével az intézmény vezetője módosítsa az SzMSz-t és ismét terjessze a Bizottság elé jóváhagyásra. A határozat alapján átdolgozott Szabályzatot a főigazgató június 15-én küldte meg jóváhagyás céljából.

48 Ez a módosított SzMSz azonban nem lépett érvénybe. így szerencsére nem valósult meg a Középkori Osztály kettéválasztása, amely igen hátrányosan érintette volna az Osztály működését. 1995 végén lejárt Buzinkay Géza főigazgatói megbízása, a Fővárosi Önkormányzat pályázatot írt ki a vezetői hely betöltésére. Ekkorra egyre inkább érződött a változás szükségessége. A belső problémákra a Kulturális Bizottság fent tárgyalt ülésén rávilágított a szakszervezeti ügyvivő. A főigazgató még az év elején a „Magyar Múzeumok" hasábjain mintegy leértékelve az intézmény több mint száz éves tevékenységét, összegezte a vezetésével elért eredményeket.

49 A BTM ny. történésze, Gál Éva által írt válaszból valósághű képet kapunk az intézmény múltja és a főigazgató véleménye közti ellentmondásról, és egyúttal következtethetünk a kialakult légkörre is.

50 1996. január 1-től pályázat útján Bodó Sándor, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Közgyűjteményi Főosztályának vezetője vette át az intézmény irányítását. A múzeumi területen - muzeológusként, megyei múzeum igazgatóként^ majd minisztériumi vezetőként - végzett szakmai tevékenysége alapot adott arra, hogy a BTM irányítása megfelelő kezekbe kerül. Személyében olyan vezető kapott kinevezést, aki a minisztériumi beosztása alatt megismerhette a BTM tevékenységét, gondjait is. Az 47 BTM KI. A-I/l-10/1996. jan. 4S BTM KI. A-I/1 -10/1995. márc. 7.. 22.. ápr. 24.. máj. 3., jún. 15. 49 BUZINKAY, 1995. intézmény helyzetének felmérése, a feladatok kitűzése igazolta az elvárásokat, a szemléletváltást. Az 1996-os esztendő legfontosabb feladatául tűzte ki - a munka folyamatosságának biztosítása mellett - a múzeumi alapfeladatok teljesítésének újragondolását, azaz a több évtizedes restancia felszámolásának megkezdését, a műtárgyvédelem helyzetének javítását. Miként elődjei, ő is tarthatatlannak tartotta, hogy a Múzeum műtárgyait 30 különböző helyen, bérelt raktárakban, rossz körülmények között tárolják. A növekvő számú ásatásokból származó emlékanyag tovább növeli az elhelyezési gondokat. Célul tűzte ki a régészet területén több évtizede felhalmozódott, 2 millió darabot meghaladó ásatási leletanyag restaurálásának, leltározásának és tudományos feldolgozásának megkezdését. Ehhez, a szükséges feltételek biztosítása érdekében meg kell gyorsítani az Aquincumi Múzeum fejlesztését, az új múzeumépület megvalósítását, amellyel megoldódna a római mellett az ős- és népvándorláskori gyűjtemények elhelyezése is. Ezt sürgette az is, hogy a Károlyi-palotába tervezett Magyar Irodalom Házának létrehozása miatt a BTM ott lévő, előbb említett gyűjteményeinek és munkatársainak rövid időn belül ki kellett költöznie. Ugyanakkor a Vármúzeumban és a Kiscelli Múzeumban is fokozódtak a raktárgondok. Ennek az évnek a feladata e problémák felmérése és terv készítése a lehetséges megoldásokra. Reménykeltő volt, hogy 1996 végén megszületett a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Fővárosi Önkormányzat között a megállapodás, amely szerint a kormányzat biztosította Aquincumban egy kb. 900 m

2 alapterületű raktárépület megépítésének pénzügyi feltételeit, a Károlyi-palotában lévő részleg elhelyezése céljából.

51 Előrelépés történt a Vármúzeum barokk udvarának lefedése ügyében is: a Fővárosi Közgyűlés szeptemberben jóváhagyta a beruházást.

52 A főigazgató hangsúlyt helyezett a tudományos munkára, ezért fontosnak tartotta, hogy a Múzeum tudományos kiadványai, elsősorban a Budapest Régiségei és a Tanulmányok Budapest Múltjából a jövőben rendszeresen megjelenjenek, jelezve a BTM régészeti, történeti, művészettörténeti kutató központ voltát. Ez évben, öt év szünet után sikerült a Tanulmányok Budapest Múltjából következő, 25. kötetét (Buzinkay Géza szerkesztésében) megjelentetni és a Budapest Régiségei 31. kötetét kiadásra előkészíteni. A kutatási eredmények ismertetését szolgálták a tudományos konferenciák is: „A Szent Zsigmond templom és gótikus szobrai", a „Kiállítás a muzeológus szemével" (az előző az azonos című 50 GÁL, 1996. 51 BTM Kl. A-I/8-1/1997. jún. 5. í: BTM KI. A-I/8-2/1996.; Fővárosi Közlöny 1997. febr. 14.