K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

V. A POLITIKAI VÁLTOZÁS IDEJÉN, A RENDSZERVÁLTÁS ELSŐ ÉVTIZEDÉBEN, 1988-TÓL AZ EZREDFORDULÓIG

tanulmánytervet szeptemberben a főigazgató megküldte Székely Gábor főpolgármesterhelyettesnek. A megvalósítás 100 millió Ft-ba kerülne. 1994-ben elkészülhet, és az így kapott zárt térben időszaki kiállítások nyílhatnának. Az engedélyezési tervet kiegészítve a palota földszintje, előcsarnoka és ruhatára átépítésének tervével - a Múzeum felterjesztette a Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizottsága elnökéhez, kérve, hogy a szükséges pénz biztosításával támogassa az építkezés végrehajtását.

32 A Kulturális Bizottság december 7-i ülésén azt a határozatot hozta, hogy „a fővárosi közgyűjteményekben és közművelődési intézményekben jöjjön létre olyan tanácsadó testület, amelynek feladata az intézményvezető munkájának segítése, az intézmény működtetésének eredményesebbé tétele". A testületek elnökét és tagjait a Kulturális Bizottság választja meg és bízza meg három évre, tiszteletdíj ellenében. A testület tagja az intézmény vezetője is. A főigazgató válaszában a határozatot örömmel üdvözölte, és a testület számára évi kétszeri ülést és hat témakört javasolt: az intézmény szakmai kapcsolatrendszere; az intézményfejlesztés fő irányai; éves közművelődési programok és teljesítésük; szakmai tevékenység, tudományos munka; kiadványok, propaganda, marketing; management és a programok költségeinek biztosítása. Javaslatot tett a testület tagjaira: Csáky Moritz történész (Bécs), Fitz Jenő régész, ny. múzeumigazgató, Fíanák Péter történész, Flcgyi Lóránd művészettörténész, múzeumigazgató (Bécs), Hofer Tamás etnográfus, múzeumigazgató, Marosi Ernő művészettörténész, Török András író, szerkesztő, Váradi László történész, marketing szakértő.

33 Végül a megalakult Szakmai Tanácsadó testület tagja lett még - Hofer Tamás, Marosi Ernő és Török András helyett - Andrási Gábor művészettörténész, Horváth István régész, múzeumigazgató és Vörös Károly történész. A Testület 1994-ben megvitatta a BTM kiállítási programját, a régészeti tevékenység intézményi irányításának módosítására vonatkozó elképzelést és a Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizottsága által, szakértők közreműködésével, 1993-ban végzett „átvilágítás" megállapításait a BTM munkájáról, működésének körülményeiről, javításának lehetséges módjairól. Ezen vizsgálatot figyelembe véve a Kulturális Bizottság szeptember 21-i állásfoglalása a következő időszak feladatául jelölte a gyűjtemények feldolgozását és belső átrendezéssel a raktárviszonyok javítását.

34 « BTM KI. VIII-89/784/1993. szept. 7., II1-26/424/1993. okt. 19. 33 BTM KI. 1-2/1017/1993. dee. 16.. 30. 14 BTM A ltsz.: M. 920-99.; BTM KI. 1-11/169/1994. márc. 7. Az 1994. évi terv célja volt, hogy a Múzeum „Budapest történetének méltó, a közönséget vonzó bemutató helye legyen", működése pedig „a korszerűsödés, a racionális megoldások irányába folytassa a korábbi években megkezdett lépéseket." Ehhez a vezetés két alapvető feladat teljesítését tűzte ki: „az intézmény igazi várostörténeti múzeummá válásához szükséges szakmai és gazdasági feltételek megteremtésének folytatását", valamint „a szervezeti változások és az azok hatásának megszilárdítását". A beszámoló jelentés szerint „elmondható, hogy a BTM az 1994. évi munkatervében szereplő célokat és feladatokat az igen nehéz költségvetési feltételek ellenére mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban megvalósította". Jelentős esemény volt az Aquincumi Múzeum felépítése és megnyitása 100. évfordulójának megünneplése. Ebből az alkalomból került sor az „Istenek, katonák, polgárok Aquincumban" című állandó kiállítás és nemzetközi tudományos konferencia megrendezésére. A „Római város a modem városban" című tanácskozáson 14 ország 109 kutatója vett részt. A kiállítást április 5-én Demszky Gábor főpolgármester nyitotta meg. Ugyancsak sok látogatót vonzott a Vármúzeum „Hundertwasser: Kreatív építészet - A teremtés története" c. kiállítása, valamint a „Holocaust Magyarországon" c. tárlat, amelyetjúlius 19-én Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter nyitott meg.

35 A Vármúzeumban átalakításra került a közönség számára a fogadótér, és folytatódott az Aquincumi és a Kiscelli Múzeum épületének korszerűsítése. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium Múzeumi Osztálya március l-jén kelt levelében arról tájékoztatta a Múzeum vezetőjét, hogy az 1053/1993. sz. kormányhatározat értelmében meg kell vizsgálni a Várban lévő közgyűjtemények helyzetét, működési feltételeik javításának lehetőségét, és javaslatot kell kidolgozni a reális helyigény biztosítására. Felszólította az intézmény vezetőjét, terjessze fel a BTM igényeit. A főigazgató hivatkozva a Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizottságának 1993. szeptember 21-i állásfoglalására, közölte, a Bizottság támogatja azt az elgondolást, hogy a Fővárosi Levéltár új épületének elkészülését követően a BTM megkapja a Levéltár Leonardo da Vinci utcai, kb. 5000 m

2 alapterületű épületét. A Vármúzeum barokk udvarának befedésével pedig kb. 100 millió Ft költséggel 400 m

2 teret lehetne biztosítani időszaki kiállítások számára. A középkori kőtár elhelyezésére ma is elfogadható az 1985-ben készült terv, amely szerint a 35 A BTM 1994. évi munkaterve és beszámolójelentése. BTM A ltsz..: M. 919-99., M. 920-99.; A Budapesti Történeti Múzeum .... 1996. 412-419.