K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

V. A POLITIKAI VÁLTOZÁS IDEJÉN, A RENDSZERVÁLTÁS ELSŐ ÉVTIZEDÉBEN, 1988-TÓL AZ EZREDFORDULÓIG

kőtár a Vár nyugati oldalán helyezkedne el és kb. 3000 m

2 alapterülettel rendelkezne. Építése 500 millió Ft-ba kerül. A főigazgató megemlítette még, hogy súlyos raktárproblémák miatt az Aquincumi és a Kiscelli Múzeumnak is helyigényeik vannak.

36 Május végén Taxner Tóth Ernőnek, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkárának írt levelében - amelyhez csatolta az Aquincumi Múzeum igazgatójának feljegyzését a Károlyipalotában lévő részleg Aquincumi Múzeumba történő elhelyezésének lehetőségéről - megállapította, hogy „a BTM szétforgácsoltsága tovább nem fokozható, ... a régészeti egység ... a hagyományos és a jelen adottságok között egyaránt csakis Aquincumban állítható helyre ... A megoldást az Aquincumban már megkezdett fejlesztések kibővítése és befejezése jelentené ..." A fejlesztés folytatásához ez évben még 30 millió Ft kellene, de a Fővárosi Önkormányzattól nem kapta meg a Múzeum. A levélre a Minisztérium Közgyűjteményi Főosztályának vezetője, Bodó Sándor válaszolt: „A kérdéskört változatlanul evidenciában tartjuk, minden amellett szól, hogy a Károlyi-palotában található régészeti egységek Aquincumban kapjanak méltó helyet."

37 Nemsokára azonban megérkezett a Főpolgármesteri Hivatal értesítése arról, hogy a Fővárosi Közgyűlés a 790/1994. (VII.7.) sz. határozatával az Aquincumi Múzeum bővítését, korszerűsítését, a 793/1994.(VII.7.) sz. határozatával a Vármúzeum barokk udvarának befedését engedélyezte. A munkákat még ez évben megkezdik, s 1995-ben fejezik be.

38 Úgy tűnt, a súlyos problémák végre megoldást nyernek, azonban Schiffer János főpolgármesterhelyettes 1995. január 31-i levelében közölte, hogy az állandó várostörténeti kiállításhoz 20 millió Ft-ot biztosítanak, azonban nincs lehetőség a raktározási gond megoldására, ill. a barokk udvar lefedésére. „Ugyanakkor tudom, hogy ezek súlyos problémák, melyek befolyásolják az intézmény működését, és ezért igyekszünk mielőbb kielégítő megoldást találni rájuk." írta a főpolgármesterhelyettes.

39 Május végén a főigazgató levélben fordult Budapest főépítészéhez, Schneller Istvánhoz, javasolva a barokk udvar lefedését, amelyet az Önkormányzat a világkiállítás meghiúsulása miatt függesztett fel.

40 Közben a MTA Régészeti Bizottsága az 1994. júniusi ülésén megvizsgálta a BTM-ben folyó régészeti munka helyzetét. Állásfoglalásában megállapította, hogy a BTM „a régészeti tevékenység négy fontos alapelemét (ásatás, gyűjtemények, a tudo-mányos feldolgozás és a feltárt emlékek fenntartása ill. ,(

' BTM KI. 1-11/169/1994. márc. 1., 7. " BTM KI. [-11/305/1994. máj. 24.. 26., júl. 4. ;s BTM KI. 1-1/378/1994. 59 BTM KI. A-I/4-6/1995. jan. 31. bemutatása) tekintve jelentős hiányosságokat szenved, és a három utóbbi vonatkozásában helyzete katasztrofálisnak nevezhető." A fontosabb problémák: a régészeti tevékenység szervezetileg megoldatlan, a korok szerint elkülönülő osztályok között nincs meg a megfelelő koordináció; a régészeti munka pénzügyi fedezete az intézmény költségvetésében nem különül el, az önálló Aquincumi Múzeumnak nincs saját költségvetése; az ásatások leletanyaga, kb. 2 millió darab, 1973 óta jórészt konzerválatlan és leltározatlan, ami sürgős intézkedést igényel. A Régészeti Bizottság javaslatai: a Múzeum teljes régészeti tevékenységét összefogó szervezeti struktúra létrehozása, s ezen belül az Aquincumi Múzeum önállóságának biztosítása; a régészeti költségvetés tételes megállapítása és elkülönítése; a kiásott leletanyag leltározásának és feldolgozásának sürgős megkezdése. A Régészeti Bizottság vállalta, hogy a részletes terv kimunkálásában szakértői szinten közreműködik, az ELTE Régészeti Tanszékei pedig segítséget nyújtanak a leltározási munkában. Minderről a Bizottság elnöke, Szabó Miklós, az ELTE akkori rektora írásban tájékoztatta a Múzeum főigazgatóját, aki a segítséget megköszönve válaszában közölte, hogy a szervezeti és önálló gazdálkodási kérdések kidolgozása folyamatban van.

41 A szervezeti problémák megoldását az Aquincumi Múzeum igazgatója, Zsidi Paula dolgozta ki az Aquincumi Múzeum központtal létrehozandó régészeti egység tervezetében. A terv szerint az Aquincumi Múzeumba kerülne elhelyezésre a Károlyi-palotából az Ős- és Népvándorláskori Osztály, s így megvalósulna a régészeti osztályok összehangolt működése, egységes irányítása, amelyet az ásatások megszervezése, bonyolítása, a kutató munka, a számítógépes nyilvántartás, a hatósági jogkör ellátása szükségessé tesz.

42 Néhány év múlva - mint látni fogjuk - ez az elgondolás valósul meg. Az 1995-ös esztendő legfőbb feladata volt az állandó várostörténeti kiállítás újkori részének megrendezése a Vármúzeumban. Az új- és legújabbkori gyűjtemények gyarapítása is ezt a célt szolgálta. Emellett folytatni kellett az intézményre háruló leletmentéseket, ásatásokat, tudományos feldolgozásokat és a terv szerint be kellett fejezni a Szervezeti és Működési Szabályzat korszerűsítését. Az időszaki kiállítások esetében szempont volt, hogy inkább kevesebb, de hosszabb ideig nyitva tartó tárlatok legyenek, és a program kialakításakor „megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a Múzeum 40 BTM KI. A-I/8-12/1995. máj. 29. 41 BTM KI. [-1/305/1994. jún. 6..JÚ1.21.. 42 BTM KI. 1-1/305/1994. máj. 27.