K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)
IV. A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM MŰKÖDÉSE 1957-TŐL 1987-IG - Az intézmény működése az 1980-as évek közepén (1982-1987)
Az ásatási, gyűjtési tevékenység mellett kiemelt teljesítmény volt a „Zsigmond és kora a művészetben, 1387-1437" c. kiállítás megrendezése. A tárlatot május 29-én Dercsényi Dezső, a művé- szettörténeti tudományok doktora nyitotta meg. A kiállítás sikerét a hazai és a nemzetközi kedvező szakmai visszhang mellett az is bizonyította, hogy mintegy öt hónap alatt 122.000 látogatója volt. A bemutatott anyaghoz számos nyugati ország (Német Szövetségi Köztársaság, Ausztria, Franciaország, Svájc) kölcsönzött műtárgyakat. Meglepő volt, hogy a szocialista országok - a Német Demokratikus Köztársaság kivételével - elzárkóztak ettől. A tárlathoz „Zsigmond király és császár" címmel három napos nemzetközi tudományos konferencia kapcsolódott, amelyet a BTM a MTA Történettudományi Intézetével és Művészettörténeti Kutató Csoportjával közösen szervezett. A külföldi résztvevők szinte teljes egészében a nyugati országok kutatói voltak. A kiállítás nyitására elkészült Kumorovitz L. Bernát összeállításában a „Budapest történetének okleveles emlékei III. (1382-1439)" kötet. 242 A tárlathoz széles közművelődési programot állítottak össze. Jelentős sikert ért el a kerületi helytörténeti gyűjtemények anyagából rendezett „A város peremén" c. kiállítás is. A tárlatot december 4én Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke nyitotta meg. Ez egyúttal a IV. Budapesti Honismereti Konferencia nyitó eseménye is volt. Ugyancsak sikerrel folytatódott a római kori cmlékanyagot bemutató „Neue Ausgrabungen und Funde in Aquincum" c. vándorkiállítás szereplése a Német Szövetségi Köztársaságban (Kempten) és Ausztriában (Schal laburg, Klagenfurt). A bécsi városházán tartott „Nyitott kapu" c. program keretében rendezett kiállításnak és tanácskozásnak a BTM is résztvevője volt. A Kiscelli Múzeumban pedig „A faenzai kerámia 600 éve" c. olasz vendégtárlatot mutatták be. A külföldön rendezett és az itthon készült, de külföldi kapcsolatokat is igénybe vevő, valamint a fogadott kiállítások nagyban hozzájárultak a Múzeum nemzetközi tevékenységének szélesítéséhez. Míg a korábbi években többnyire a Fővárosi Tanács kulturális programja keretében és elsősorban a szocialista országok fővárosaiban került sor Budapest történetének és művészetének bemutatására és vendégkiállítások itthoni fogadására, az utóbbi években erősödött a Múzeum saját nemzetközi kapcsolataira építő kiállításrendezöi tevékenysége. Hiányzott viszont a tudományos kapcsolat a különböző, de leginkább a szomszédos országok fővárosainak várostörténeti múzeumaival. Ezen a helyzeten kívánt változtatni a főigazgató a varsói várostörténeti múzeummal való kapcsolat felvételével. Az együttműködés kialakítására a tárgyalásokat 1986-ban és 1987-ben Bánkúti Imre főigazgatóhelyettes folytatatta. Székely György a BTM tudományos tevékenysége színvonalának emeléséhez fontosnak tartotta a nemzetközi kapcsolatok ilyen irányú erősítését. 243 Miközben további külföldi intézményekkel kezdett alakulni az együttműködés, a főigazgató váratlanul, július 30-án megvált a Múzeumtól, viszszatért az egyetemi katedrára, az ELTE-re. Székely György főigazgatói tevékenységének fontos eredménye a BTM tudományos szerepének erősödése. Mint vezető, kitartóan szorgalmazta a tudományos fokozatra megérett disszertációk elkészítését. Több idősebb kutató ennek köszönheti előrelépését a tudományos pályán. Székely György távozása után, az új főigazgató kinevezéséig, a főigazgatóhelyettest bízták meg az intézmény irányításával. Bánkúti Imre - nyugállományba vonulásáig (1988) - arra törekedett, hogy a folyamatos működés biztosítva legyen, a tudományos munkában és a várostörténeti kutatás koordinálásában elért eredmények megőrződjenek. 242 A munka „Mutató" kötete 1988-ban jeleni meg. 243 BTM A ltsz.: M. 529-89; BTM KI. 333/1988. febr. 15.
