K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

IV. A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM MŰKÖDÉSE 1957-TŐL 1987-IG - Az intézmény működése az 1980-as évek közepén (1982-1987)

a szándék elhatározásában jutottak „közös nevezőre". Ezért tárgyalást még nem folytattak az utód személyére vonatkozóan.

208 A felügyeleti vizsgálat jelentése tárgyalásának módja, a Fővárosi Tanács részéről elhangzottak megerősítik azt a feltételezést, hogy valószínűleg magát a vizsgálatot az 1980-as vizsgálat után egy évvel azért rendelte el a Tanács, hogy felsorakoztatva a sokasodó problémákat, mintegy kikényszerítse Horváth Miklós nyugdíjba vonulását. Ennek oka a főigazgató és a tanácsi vezetés közötti személyes kapcsolatok megromlásában keresendő, amelyhez az intézményen belül a diktatórikus vezetés következtében rosszabbodó légkör is hozzájárult. A vezetésen belüli személyi problémák következménye volt az általános főigazgatóhelyettes, Németh József távozása március folyamán az intézményből. A felügyeleti vizsgálat javaslatainak megvalósítására hamarosan lépések történtek. Március végén a főigazgató jelentést küldött a Tanácshoz a fővárosi közművelődési intézményekkel és a várbeli múzeumokkal való együttműködésről a közművelődési munkában.

209 Április elején a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Osztályának vezetőjét tájékoztatta arról, hogy az ELTE Régészeti Tanszékével és a MTA Régészeti Intézetével a régészeti kutatások terén közös tudományos feldolgozások, konzultációk, szakmai gyakorlatok formájában építi kapcsolatait a Múzeum.

210 Májusban pedig megküldte a Minisztériumba az új- és legújabbkori várostörténeti muzeológiai kutatások tervezetét, és kérte a felhatalmazást a koordinációs munkára. A Múzeumi Osztály június végén a tervezetet jóváhagyta és a megbízást megerősítette. Az ennek alapján készült tervezetet július 6-án küldte el a Minisztériumba.

211 A további lépéseket azonban a főigazgató máinem tehette meg: július 28-án váratlanul elhunyt. A Múzeum dolgozói emlékezetében - személyi hibái ellenére - olyan vezetőként maradt meg, aki gazdája volt az intézménynek, amelynek eredményes működését minden erejével igyekezett elősegíteni. Vezetői tevékenységét, a Múzeum elsősorban közművelődési szerepének erősítését, mintegy pártmegbízatásként, politikai feladatnak tekintette. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE AZ 1 980-AS ÉVEK KÖZEPÉN (1982-1987) 1982 szeptemberétől Székely György történészt, akadémikust, az ELTE tanárát bízta meg a Fővárosi Tanács a BTM irányításával. A vezetési koncepcióban változás következett be: az új főigazgató legfőbb célja volt az intézmény tudományos tevékenységének erősítése. Ennek érdekében létrehozta neves kutatók részvételével a tudományos tanácsadó testületet, amelynek feladata elsősorban az új- és legújabbkori, valamint a képzőművészeti gyűjtő- és tudományos munka segítése volt. A Múzeum évkönyveit új szerkesztőbizottságra bízta. Kezdeményezte, hogy a régészek évi munkájukról tartsanak beszámolót az MTA régészeti albizottságai előtt. A decemberben rendezett tudományos ülésszakon több neves szakember vett részt, hozzászólásukkal segítve a további feladatok megoldását. A főigazgató első vezetői lépései közé tartozott a demokratizmus növelése is. Ezért támaszkodott a középszintű vezetőkre, a párt-, a szakszervezeti és a KISZ vezetésre. Az osztályvezetők nagyobb önállóságot kaptak osztályuk irányításában. Rendeztette a személyzeti anyagot, és a személyzeti munka irányításával a régész főigazgatóhelyettest bízta meg.

212 Az 1983. évi munkaterv már az új vezetői koncepció szellemében készült el. A legfőbb feladatokat - az 1982. évi felügyeleti vizsgálat megállapításait figyelembe véve - a következőkben jelölte meg: a régészeti feltárások folytatása (Óbuda, Vár, stb.) és az előkerült anyag muzeológiai feldolgozása; a várostörténeti kutatások országos koordinációjának megszervezése; a Múzeum tudományos tevékenységének erősítése a kutatás fő irányainak meghatározásával; a Kiscelli Múzeum újbóli megnyitása; az intézmény szervezeti felépítésének ésszerű módosítása és káderfejlesztés; a vezetés színvonalának emelése és demokratizmusának további szélesítése. Feladatul tűzte ki megoldás keresését a raktári gyűjtemények zsúfoltságának enyhítésére és a középkori kőtárak „tarthatatlan helyzetének megváltoztatására".

213 A munkaterv teljesítéséről készült beszámoló jelentés szerint minden munkatervi feladat megvalósult.

214 2US BTM A ltsz.: M. 247-82. Megjegyezzük, hogy a főigazgató által említett „kispolgári nézetek" érvényesülésének konkrét formáit nem ismerjük, példákat a főigazgató nem sorolt fel. 209 BTM KI. 333/1982. márc. 30. 210 BTM KI. 375/1982. ápr. 6. 211 Emlékeztető „A várostörténeti muzeológiai kutatások koordinációjának kérdése" címmel tartott értekezletről. 1983. okt. BTM KI. 1297/1983. 212 BTM KI. 11/1983. A Múzeum jelentős évvégi eseménye volt, hogy Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke az I. kerület meglátogatása során a BTM-t is megtekintette. 1982. dec. 6. 213 BTM A ltsz.: M. 298-84. 21

" A BTM 1983. évi beszámolójelentése. KÖI A.