K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

IV. A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM MŰKÖDÉSE 1957-TŐL 1987-IG - Az intézmény működése az 1980-as évek közepén (1982-1987)

Az év első felében került sor a Múzeum szervezeti felépítésének módosítására, egyszerűsíté­sére. A főigazgató az 1977-es rendelet szerint neve­zett „főosztályokat' 1 „osztályokra" változtatta, mivel a BTM-ben a főosztályoknak nincsenek osztályaik. Az Ös- és Ókortörténeti Főosztály régészettel (ős-, római és népvándorláskor) foglalkozik, ezért a „Régészeti Osztály" elnevezés jobban fedi a tevékenységi körét. A Régészeti és a Középkori Osztályokhoz tartozik a Restaurátor Csoport, ame­lyet tudományos kutató irányít. A BTM szervezeti felépítése a következő lett: Régészeti Osztály, Középkori Osztály, Új- és Legújabbkori Osztály, Képzőművészeti Osztály, Közművelődési Osztály (a Bartók Béla Emlékházzal), Régészeti Adattár, Könyvtár, Gazdasági Igazgatóság (Pénzügyi és Üzemeltetési Osztályokkal). A kiállítóhelyek to­vábbra is a korszak szerint megfelelő osztályokhoz tartoztak. A főigazgató - munkájának segítése céljából - tudományos testületet hozott létre. 215 A Fővárosi Tanács Művelődésügyi Főosztálya egyet­értett a szervezeti módosítással, amelyet véleménye szerint további feladat- és munkaköri átcsoportosítá­soknak, profiltisztításnak kellene követnie. 216 A következő években történtek is lépések a létszám­aránytalanságok megszüntetésére, a jobb munkaerő­gazdálkodásra. A Középkori Osztály szakmai munkáját segítette elő két középkorral foglalkozó történész alkalmazása. Az intézmény vezetésében, valamint az új- és legújabbkori kutatások színvo­nalának emelésében jelentett előrelépést az új általános főigazgatóhelyettes, Bánkúti Imre (a Magyar Nemzeti Múzeum osztályvezetője) kineve­zése. Az új főigazgatóhelyettesnek nagy szerepe volt a várostörténeti kutatás országos koordinálásában. Első lépésként öt budapesti és megyei múzeum­vezető képviselőivel tárgyalta meg a várostörténeti kutatás kérdéseit. A terveket, kutatási témákat Bánkúti Imre ismertette, majd javasolta, hogy a BTM és a Magyar Nemzeti Múzeum a gyakorlatban is kapcsolódjon be a legújabbkori városi életmódku­tatásba. A résztvevők elfogadták a javaslatokat, de felvetették, hogy a koordinációt a középkori kutatás­ra is ki kellene terjeszteni. Létrehoztak egy téma­összehangoló bizottságot. A tárgyaláson hozott határozatnak megfelelően a terveket Bánkúti Imre ismertette a történész muzeológusok 1983 novem­berében Békéscsabán rendezett szakmai tovább­képzésén. Ezzel megtörtént az első lépés a várostörténeti kutatások öszehangolásában. 217 Mivel a fővárosban az új- és legújabbkori várostörténeti 215 BTM A ltsz.: M. 542-89. 21(1 BTM KI. 1210/1983. szept. 19. 217 BTM KI. 1297/1983. okt. 12. kutatás fontos bázisai a kerületi helytörténeti gyűjtemények, a helyzetük felmérésére általános szakfelügyeleti vizsgálatot tartottak. A vizsgálat pozitív képet adott a gyűjteményekről. 218 Vezetőik számára december folyamán a BTM-ben tanács­kozást rendeztek, amelyen Székely György főigaz­gató a gyűjtemények színvonalát „kielégitönek, a további intenzív szakmai fejlődés és a szakosodás alapjaként" értékelte. A szakfelügyelő, Gerelyes Ede szerint „a várostörténet olyan tárgyi bázisává kell válniok a már meglévő gyűjteményeknek, amelyek kerületük anyagaival jól egészítik ki a központi gyűjteményeket." 219 A következő években szakmai továbbképzést és tanácskozásokat tartottak szá­mukra. 220 Az 1983. év kiemelkedő eseménye volt a Kiscelli Múzeum megnyitása. Az évekig tartó re­konstrukciós munkák eredményeként a gyűjtemé­nyek és a dolgozók számára is megfelelő körül­mények alakultak ki. Az október 21-én megnyíló kiállítások elsősorban a képzőművészeti gyűjte­mények anyagát mutatták be, „Pest-Buda művészeti emlékei, 18-19. sz." és „Budapest művészete, 19-20. sz." címmel. A készülő várostörténeti tárlatból csak az „Arany oroszlán patika" és a „Fővárosi nyomdák a 18-19. században" c. kisebb kiállítást nyitották meg. A kiállításokat Németh Lajos, az ELTE tan­székvezető tanára nyitotta meg. November 2-án a Kiscelli Múzeumot meglátogatta Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, helyettese Farkasinszky Lajos és Maróthy László, a Budapesti Pártbizottság első titkára. Javasolták, hogy az eddigi tervek, elképzelések felhasználásával a BTM dolgozzon ki az egész épületegyüttes és környéke hasznosítását 62. kép. A felújított Kiscelli Múzeum megnyitása. Megnyitotta: Németh Lajos, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára. 1983. 218 BTM KI. 1104/1983. aug. 25. 2I " BTM KI. 1104/1983. aug. 23., 180/1984. jan. 12. 220 L. a BTM éves beszámolójelentéseit.

Next

/
Thumbnails
Contents