K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

IV. A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM MŰKÖDÉSE 1957-TŐL 1987-IG - Egy évtized az intézményi és a pártvezetés összefonódásában (1972-1982)

lettervrajzok katalógusa ós a „Budapest Története" VI. kötetének elkészítésével kapcsolatban. Javasolta még a közös témákat érintő szakmai vitákat.

201 A VI. ötéves tervet egy koncepció-javaslat előterjesztése után kellett elkészíteni. A főigazgató a terv ideológiai alapjait így fogalmazta meg: „Tervfeladatainkat az MSZMP XII. kongresszusa irányelveinek megfelelően a marxista-leninista társadalomtudományok, a történettudomány, a régészet, a művészettörténet, a néprajz, a szociológia, a muzeológia tudományok eszközeivel kell megvalósítanunk. A VI. ötéves tcrvfeladataink végrehajtása során még fokozottabban szembe kell szállnunk a tudományos és közéletünk egyrészénél meglévő torzulásokkal, polgári ideológiákkal szemben.... a VI. ötéves tervben a feladatainkat a marxizmus-leninizmus ideológiájával, a marxista-leninista társadalomtudományokkal kell végrehajtanunk." Megállapította, hogy „népgazdasági lag indokolt takarékosság" miatt a költségvetés az előző ötéves tervnél 5-8 %-kal lesz kevesebb, ezért a fejlesztés biztosításához célszerű és takarékos gazdálkodás szükséges. A Múzeum legfontosabb tudományos és közművelődési feladata ebben a tervidőszakban is a kiállítások rendezése. A főigazgató szerint az utolsó tíz év jelentős régészeti tevékenysége indokolja egy nagy régészeti kiállítás megrendezését, annál is inkább, mivel hosszú ideje hiányzik egy komplex régészeti kiállítás. A tárlat „Budapest régészeti arculata" címmel, a Vármúzeum földszintjén nyílna meg 1984-ben. A II. emeleti lépcsőházi régészeti kiállítás lebontásra kerül, helyén a várostörténeti tárlat folytatódna az 1945 utáni korszak bemutatásával.

202 A tervidőszak jelentős eseménye lesz a Kiscelli Múzeum épülete rekonstrukciójának befejezése és várostörténeti, képzőművészeti kiállításának megnyitása. Ugyancsak fontos esemény lesz a Bartók Béla Emlékház megnyitása 1981-ben, Bartók Béla születésének 100. évfordulója alkalmából, valamint a Szentpéteri József ötvösművész születésének 200. évfordulójára készített kiállítás. Ezeken kívül több kisebb tárlatot is rendeznek, mert a vezetés szándéka szerint „a VI. ötéves tervben meg kell valósítani, hogy a Múzeum kiállító térségei mindig teljes egészében kihasználtak legyenek. Ez alapvető feltétele a Múzeum folyamatos tudományos és közművelődési munkájának." A tervidőszakban befejezésre kerül Óbuda és a budai várpalota régészeti feltárása, és több más kutatás is 201 BTM KI.486/1980. márc. 19., ápr. 11. 202 Idézzük a főigazgatónak a tervezett kiállításhoz kapcsolódó politikai szándékát: „... azt javaslom, hogy ennek az időszaknak valóban csak a pozitív vonásait mulassuk be." BTM A ltsz.: M. 233-82. 203 A BTM VI. ötéves terve (1981-1985). BTM A ltsz.: M. 23382. A tervben nem, de koncepciójavaslalában szerepel egy befejeződik ill. megkezdődik. A várostörténeti gyűjtemények esetében „különös és koncentrált figyelmet kell fordítani Budapest felszabadítása utáni történetére, különösen az életmód- és politikatörténetre vonatkozó műtárgyak gyűjtésére." A terv hangsúlyozta, hogy fontos feladat a tudományos feldolgozás és a Múzeum évkönyveinek folyamatos megjelentetése. A tervidőszak végére nyomdába kell kerülnie az óbudai régészeti kutatások feldolgozását tartalmazó monográfia első, római és középkori kötetének, valamint elkészül több középkori és újkori gyűjteményi katalógus. Irreálisan több monográfiát és tudományos fokozat megszerzését is tervezték. Szerepelt a tervben egy 1984-ben megrendezendő tudományos nemzetközi régészeti konferencia is, „A budapesti régészeti ásatások tudományos tapasztalata 1973-1984" címmel. Általában cél, hogy a tudományos munkában a viták az előző időszakhoz képest rendszeresebbek legyenek. Tervezték az egységes könyvtár kialakításának befejezését, a restaurálás terén pedig a kapacitás kihasználtságának és hatékonyságának fokozását. A közművelődési munka két fő iránya továbbra is az iskolai történelemoktatás segítése és a munkásmüvelődés, feladat a tevékenység továbbfejlesztése.

203 Az ötéves tervből 1981-ben megvalósult a Bartók Béla Emlékház megnyitása. Erre március 18án került sor, Király Andrásné, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára nyitotta meg. Az Emlékház feladata a letétként elhelyezett Bartók-hagyaték őrzése, bemutatása, időszaki kiállítások és közművelődési programok rendezése volt. A többi kiállításból kiemelkedett a Szentpéteri József ötvösművész munkáiból rendezett tárlat. A kerületi helytörténeti gyűjtemények tevékenységének segítését szolgálta a helyzetükről készült szakfelügyeleti felmérés. A munkatervben szerepelt, hogy kidolgozzák a várostörténeti kutatás koordinálásának koncepcióját, de megvalósulásáról dokumentumok nem szólnak.

204 Október 30-án a főigazgató rendelkezése szerint tudományos konferenciát tartottak az elmúlt kilenc év óbudai ásatásainak eredményeiről. Eire a rendezvényre Horváth Miklóst feltehetőleg a szeptemberben megindult újabb felügyeleti vizsgálat, az eredmények felmutatásának kényszere indíthatta. Az összefoglaló beszámolót ő maga tartotta. A szakmai eredmények mellett ideológiai elemzés is elhangzott: „a régészek között idealista, szellemtörténeti nézetek történeti tudományos konferencia megrendezése is, „Város a történelemben történelem a városban" címmel, a várostörténetírás tudományos problémáinak megvitatatására. ,L4 BTM A ltsz.: M. 228-82, M. 528-89. Az 1981-1987-ig terjedő időszak fontosabb eredményeit tartalmazza a beszámolójelentések alapján: KÁBA, 1991.