K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

IV. A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM MŰKÖDÉSE 1957-TŐL 1987-IG - Egy évtized az intézményi és a pártvezetés összefonódásában (1972-1982)

sel váltotta fel.

136 A határozat a közművelődés kiszélesítésével a feladatokat a múzeumokra is kiterjesztette, eddigi hagyományos tevékenységük mellett. Aczél György előadói beszédében igy szólt erről: „A múzeumok, a muzeológusok tekintélyét, jelentőségét sem csökkenti, hanem növeli, ha az eddigieknél következetesebben vállalják közművelődési hivatásukat, a tudományos ismeretek terjesztését, népszerűsítését."

137 A határozat alapvető fontosságúnak tartotta az ifjúság, az iskolák nagyobb bevonását a közművelődésbe és a munkásmüvelődés ügyét, mivel „a társadalom kulturális felemelkedése szorosan összefügg a munkásosztály műveltségi helyzetével." A múzeumokra vonatkozóan pedig kimondta: „... keresniök kell a lehetőséget és módszereket, amelyek a történeti, kulturális és művészeti értékeket minél szélesebb rétegek közkincsévé teszik. ... Tevékenységük hatékonyságát kiállításaik következetes materialista történelemszemléletével, tudományos megalapozottságával kell biztosítanunk."

138 A határozat a közművelődést az egész társadalom feladatává tette, és javaslatot tett a közművelődési törvény megalkotására, amely 1976-ra el is készült. A kulturális terület, a közművelődés ügyének előtérbe kerülését jelzi, hogy 1974 júniusában a Művelődésügyi Minisztérium kettévált, önálló Kulturális és Oktatási Minisztérium jött létre, majd júliusban megalakult az Országos Közművelődési Tanács, amelynek elnöke Aczél György lett. A Kulturális Minisztérium Múzeumi Főosztálya igen gyorsan lépett a határozat végrehajtása érdekében. Javasolta, hogy az országos és a megyei múzeumokban szervezzenek közművelődési csoportokat, alkalmazzanak népművelőket a munka jobb ellátása végett.

139 Az MSZMP Budapesti Bizottsága 1974. június 7-én hozott határozatot a főváros közművelődésére vonatkozóan, a Fővárosi Tanács pedig mindezek alapján decemberben adta kí feladattervét. Ebben a Tanács a fővárosi közművelődési intézmények fontos feladataként jelölte meg a munkásművelődés, a peremkerületek művelődésének „minél intenzívebb szolgálatát", a helytörténeti munka üzemtörténettel való kiegészítését, az ifjúság művelődésének elősegítését, a fővárosi közművelődési, tudományos, művészeti és szórakoztató intézmények rendszeres és tervszerű együttműködését.

140 Az 136 E fogalomcsere már az 1970. évi Országos Népművelési Konferencián jelentkezett. Napirendjén szerepelt a közművelődés helyzete és fejlesztése. A konferencia megállapította, hogy a népmüvelés régi koncepcióját túlhaladta az idö, a közművelődés és a társadalmi igények között feszítő ellentmondás keletkezett. A múzeumi területtel csak röviden foglalkozott, megállapítva, hogy a múzeumok egyre fontosabb szerepet töltenek be a közművelődésben, s elsősorban a kiállítások jelentőségét hangsúlyozta. KOREK, 1970. 28-29. 137 A közművelődés helyzete és fejlesztésének feladatai. Az 1974-es országos adatok a közművelődési munka kiszélesedését mutatják.

141 A BTM-ben, mint fentebb említettük, 1973-tól propaganda titkárság látta el a közművelődési feladatokat. A Múzeum arra törekedett, hogy az általános és a középiskolák történelemóráikat a kiállításokon tartsák, a pedagógus előzetes felkészítésével. Ezekre - elsősorban a külső kerületekből - díjtalanul autóbuszok hozták el és vitték vissza a diákokat. A Múzeum három tanári segédkönyvet készített az állandó kiállítások módszertani hasznosításához. E kezdeményezés eredményességét jelzi, hogy 1974-ben 256 osztály 7157 tanulóval tartott történelemórát a BTM-ben. 1975ben már múzeumpedagógus, tanterem, megfelelő 52. kép. Megnyílik a vármúzeumban az életmódtörténeti kiállítás-trilógia első része „így élnek a budapestiek a XVIII. századtól napjainkig. I. Munkában " címmel. A mikrofonnál, Horváth Miklós főigazgató, mellette a kiállítást megnyitó Pataki János, a Budapesti Pártbizottság propaganda- és püvelődési osztályának vezetője. 1974. MSZMP KB 1974. márc. 19-20-i ülésének a közművelődéssel foglalkozó napirendi pontja. Bp. 1974. 28. 138 SZITÁR, 1972-1973. 130-133.; KARDOS, 1977. 139 SELMECZI, 1982. 80. 140 Feladatterv az MSZMP KB és a Budapesti Pártbizottság közművelődési határozatai végrehajtására. Budapest Főváros Tanácsa VB Művelődésügyi Főosztálya. Bp. 1974. dec. 11. BTM KI. 705/1975. 141 Kiss LÁSZLÓ: A múzeumok 1974. évi munkájának adatai. 21.