K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

IV. A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM MŰKÖDÉSE 1957-TŐL 1987-IG - Egy évtized az intézményi és a pártvezetés összefonódásában (1972-1982)

53. kép. A gótikus szobrok feltárása. A kép jobb szélén áll az ásatást vezető Zolnav László. 1974. technikai eszközök álltak rendelkezésre.

142 A Fővárosi Pedagógiai Intézettel, a kerületek pedagógusaival együttműködve a Múzeum közreműködött a pedagógus továbbképzésben, bemutató órák (leendő történelemtanárok számára is), szakelőadások, tanácskozások tartásában. 1975-ben 150000 diák látogatta meg az intézményt, ebből 900 osztály 62000 tanulója vett részt múzeumi történelemórán. A másik kiemelt feladat a munkásművelődés segítése volt. Ezt a vállalatok szocialista brigádjaival való kapcsolat kiépítésével akarták megvalósítani, a Szocialista Brigádvezetők Klubján keresztül. A Múzeum és kiállításainak bemutatása képezték a programokat, amelyeken 1974-ben 2000 szocialista brigádtag vett részt. A budapesti szakmai szakszervezetekkel és nagyüzemi szakszervezeti bizottságokkal felvett kapcsolatoknak is köszönhetően 1975ben a szocialista brigádok 80-100 %-a, mintegy 150 üzem szocialista brigádja jött el a Múzeumba és tekintette meg a kiállításokat. Az iskoláknak és a szocialista brigádmozgalomnak a közművelődésbe való fokozottabb bekapcsolására hívta fel a Múzeum a kerületi helytörténeti gyűjtemények figyelmét a gyűjtemények első - a helyi tanácsok népművelési vezetőinek részvételével tartott - közös értekezletén.

143 Általában megállapítható, hogy Horváth Miklós erőteljesen szorgalmazta - nyilvánvalóan pártmunkatársi múltjából és párttagságából eredően pártfeladatnak tartva - a közművelődési határozat intézményre háruló feladatainak végrehajtását, miként a dolgozók szakmai-ideológiai képzését is. Ugyancsak ezzel magyarázható a Múzeum párt- és KISZvezetőségének bevonása az irányítás munkájába, az intézmény vezetése és a pártvezetőség közötti „szoros elvi és gyakorlati együttműködés". Az 1975-ös esztendőben befejeződött a IV. ötéves és az 1972-1975-ig tartó középtávú tudományos terv. A teljesítést, a feladatokat módosította egyrészt a strukturális változtatás, másrészt az óbudai ásatások nagy mennyisége,

144 de alapvetően a tervek teljesültek.

145 Általában a múzeumi terület, így a BTM közművelődési munkáját is módosította az MSZMP KB közművelődési határozata. Ennek megvalósítását szolgálta a budai várpalotába költöző Magyar Munkásmozgalmi Múzeummal és a Magyar Nemzeti Galériával létrejött együttműködés is. Megállapodtak a nyitvatartási időben, az egységes belépődíjban, 142 A „múzeumpedagógus" állás szervezésének szükségessége már 1963-ban, az országos múzeumvezetői konferencián, Béres András múzeumigazgató hozzászólásában felmerült. Országos múzeumvezetői konferencia, 1963. Bp. 1964. 27. 14! BTM A ltsz.: M. 521-89, M. 522-89: BTM KI. 172/1976. 144 Az óbudai ásatások eredményeiről a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat által rendezett tudományos ülésszakon számoltak be 1975. dec. 15-én a BTM régészei. 145 BTM KI. 113/1974. jan. 29., BTM A ltsz.: M. 519-89; BTM KI. 347/1976. márc. 5. „A múzeumi terület 1972-1975. évi középtávú régészeti tudományos tervét értékelő beszámoló jelentésről" Bóna István által aláírt szakvélemény a BTM régészeti tevékenységét nem említi meg. - BTM KI. 741/1977. Tartalmazza azonban a BTM tevékenységét a Kulturális Minisztérium Múzeumi Főosztálya „Beszámoló jelentés a múzeumok középtávú tudományos terve (1972-1973) végrehajtásáról" c. anyaga. BTM A ltsz.: M. 519-89. 20., 23., 26., 32., 76-79.