K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

IV. A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM MŰKÖDÉSE 1957-TŐL 1987-IG - A múzeum tevékenysége a 60-as években (1961-1972)

Népművelési Osztálya részletesen elbírálta és átdolgozására utasította a Múzeumot. Fő feladatként jelölte meg a régészeti gyűjteményekben felgyülemlett restaurálási, nyilvántartási elmaradások felszámolását, a teljes szakanyag revízióját, az 1954 óta fennálló és a BTM-hez tartozó Pesterzsébeti Múzeum szakleltárának elkészítését, a tudományos feldolgozások számának növelését, a szakkatalógusok elindítását, a jelenkor kutatásának fokozását, a főváros területén folyó népművelési munka segítését megfelelő kiállításokkal, a főleg munkáslakta peremkerületekben vándorkiállítások, az iskolák számára pedig az oktatást elősegítő kiállítások felállítását, több ismeretterjesztő előadás tartását, múzeumbaráti körök szervezését, a propagandamunka fokozását. A tanácsi véleményezésben most találkozunk először azzal, hogy nem engedélyezik az egyes munkatársak területileg nem budapesti ásatásait a munkaidő terhére. Indok: egyrészt lemaradás van a fővárosi anyag feldolgozásában, másrészt e feladatok nem tartoznak a BTM területi illetékességébe.

33 A mindezek figyelembevételével módosított terv elkészítése és végrehajtatása már az új főigazgató első lépései közé tartozik. Az ősz folyamán vissza kellett térni az 1958-as felügyeleti vizsgálat javaslataihoz. A főigazgató a jelentésben beszámolt az új szervezeti szabályzatról és ügyrendről, amelyek az ügyek és személyek megfelelő szervezeti elosztását, az illetékességi körök elhatárolását segítik elő. Az új szervezeti szabályzat alapján az Ős- és Ókortörténeti Osztályon belül önálló Őskori Csoport létesült az őskori kutatások szervezettebb megindítására. A római és népvándorláskori feladatoknak a Római és Népvándorláskori Csoportba való összevonásával megszűnt a római kori kutatások indokolatlan területi elhatárolása és kettőssége. Státushiány akadályozza a felülvizsgáló bizottság általjavasolt külön népvándorláskori csoport létesítését. A Középkori Osztályon belül két csoport alakult, a Régészeti és a Történeti Csoport, az Új- és Legújabbkori Osztály pedig három részlegre tagolódott, a Néprajzi és Életmódtörténeti, a Gazdaság-történeti, valamint a Kultúrtörténeti Csoportra.

34 Jelentős előrelépés, hogy a legalább másfél évtizede igényként felmerült néprajzos muzeológus alkalmazására most végre sor került.

35 A jelentés közölte, hogy a felülvizsgáló bizottság javaslata ellenére a széttagoltság miatt nem valósítható meg a műszaki segédletek, a fotólaboratóriumok, restaurátormühelyek, könyvtárrészlegek egyesítése. Ez csak osztályokon belül lehetséges. A vizsgálat idején a Múzeum számára az Úri utca 49. sz. alatti volt klarissza-kolostor épületét tervezték megszerezni, azonban azóta ezt az MTA-nak utalták ki. Helyette a BTM a budavári palota déli szárnyát kapta meg. A már elfogadott program szerint itt kapna helyet az átfogó reprezentatív kiállítás, a Középkori, az Új- és Legújabbkori Osztály összes részlegével, továbbá a főigazgatóság a titkársággal és a gazdasági osztállyal. A Kiscelli Múzeumba kerülne az Ős- és Ókortörténeti Osztály. A felülvizsgáló bizottság javaslatára, az előző főigazgató sokféle elfoglaltsága miatt, a Fővárosi Tanács főigazgatóhelyettest nevezett ki. Gerevich László távozásával ez az álláshely feleslegessé vált, így az új szervezeti szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg a Fővárosi Tanács megszüntette, feladatait a főigazgatói titkárság vette át. Az elvárás szerint a tudományos munka területén a személyi ellentétek megszűnését segíti elő a szervezeti átalakulás, az illetékességi körök megfelelő elhatárolása, a szakmai viták rendszeresítése, a feldolgozásokban külső kutatók közreműködése, a politikai továbbképzés. A főigazgató leszögezte, hogy ezen intézkedések nyomán, különösen a népi ellenőrzési vizsgálat hatására „észrevehetően csökkenőben vannak a korábban, különösen a volt régészeti osztályon gyakori kispolgári individualista megnyilvánulások: a sértődöttség, tudományos féltékenység, a témák önző monopolizálása. A kedvezőbb állapotot nagy mértékben elősegítette a szakszervezeti értekezleteken az utóbbi időben mind gyakrabban megnyilvánuló bátor kritika." A legújabbkori kutatásokat négy új kutató beállításával erősítették meg. A régészetben - ésszerűbb tervezéssel - a leletmentések mellett tervszerű ásatások is megkezdődtek. Terv szerint a „Budapest Régészeti Topográfiája" 1965-ben jelenik meg. A népszerűsítő tevékenységet propagandistával segítik elő. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a propagandaanyag színes, változatos lett: pl. a Múzeum gyűjteményeihez kapcsolódóan könyvjelzők, kártyajáték, órarend, „kérdezzfelelek" társasjáték, bőröndcímkék is készültek.

36 A főigazgató a jelentésben beszámolt még arról, hogy megindult a vándorkiállítások szervezése, együttműködve a Hazafias Népfronttal és a kerületi tanáBTM KI. 422/1961. ápr. 14., jún. 9. BTM Szervezeti és Működési Szabályzata. 1961. BTM KI. 562/2/1961., 975/1/1961., BTM A ltsz.: M. 651-91. A Szabályzat felsorolja a tudományos osztályokhoz tartozó telephelyeket. Ős- és Ókortörténeti Osztály: Károlyi palota, Földalatti Múzeum, Aquincumi Múzeum, a mai Táborvárosi Múzeum területe, III. Flórián téri római katonai fürdő; Középkori Osztály: Vármúzeum, Halászbástya-Kőemléktár; Újkori Osztály: Kiscelli Múzeum, Pesterzsébeti Múzeum. 38 A főváros néprajzkutatásának történetéhez 1. LÍ;TAY, 1996.; Várostörténeti gyűjtemények a Kiscelli Múzeumban. MMúz 1998/4. 27. 36 Ezek néhány példányát őrzi a BTM Régészeti Adattárának múzeumtörténeti gyűjteménye.