K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

IV. A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM MŰKÖDÉSE 1957-TŐL 1987-IG - A múzeum tevékenysége a 60-as években (1961-1972)

csókkal, kultúrházakkal. Emelkedett a népszerűsítő cikkek, előadások és tárlatvezetések száma, megindult a múzeumbaráti körök szervezése. A romterületekre, műemlékvédelemre is több gondot fordítanak.

37 Az 1961. évi munkajelentés szerint az összes osztály közreműködésével a Fővárosi Tanács Oktatási Osztálya számára segédanyagot készítettek az iskolai történelemoktatáshoz. Az év folyamán alakult meg a Múzeum pártszervezete kilenc párttaggal.

38 Valószínűleg a korábbi felülvizsgálat, valamint a főigazgatóváltás miatt a Fővárosi Tanács fokozottabb figyelemmel követte a Múzeum tevékenységét. Ezt jelzi, hogy jóváhagyta ugyan az 1961. évi beszámoló jelentést, de az el nem végzett munka okairól igazoló jelentést kért. A kapott választ pedig csak részben fogadta el: az ásatások elmaradásának indoklását igen, de a nyilvántartásra és a revízióra vonatkozót nem. Utasította a főigazgatót az érintett dolgozók felelősségrevonására és hogy erről jelentést tegyen. Az öt tagú vizsgálóbizottság jelentésében a problémákkal kapcsolatban több okot sorolt fel: „A BTM vezetői és beosztottjai éveken át értelmetlennek, haszontalannak tekintették az évi munkatervet, irreálisan és formálisan összecsapták azokat, év közben nem kísérték figyelemmel a végrehajtás állását. Egyszerűen nem szoktak hozzá, hogy a mindenkire kötelező állami fegyelem a meggondoltan összeállított munkaterveken, azok végrehajtásán és ellenőrzésén nyugszik egy tudományos profilú intézményben. Ez voltjellemző az 1961. évi munkatervre is, melynek egyes részeit megfontoltság hiányából annyira túlfeszítették, hogy egyszerűen nem fért bele az évi 306 munkanapba."

39 A Fővárosi Tanács határozottabb fellépését valószínűleg politikai tényezők is befolyásolták. Egyrészt az ötéves tervnek a tudományra és a népművelésre vonatkozó irányelvei, másrészt az MSZMP Agit. Prop. Bizottsága 1961. október 29-i ülésén - amelyen a múzeumok népművelési munkáját tárgyalta - hozott határozatai, melyek konkrét útmutatást adtak a múzeumoknak a régi értelemben vett szűk szakmai munka felszámolására. Az ekkor hozott irányelvek hangsúlyozták, hogy a múzeumok a kiállítások rendezésénél fokozottabban vegyék figyelembe az átlagos látogatók igényeit, továbbá a kiállításokon foglalja el méltó helyét az új- és a legújabbkor története, amely középpontjába a munkás« BTM A ltsz.: M. 291-83. 38 BTM KI. 40/1962. jan. 16. » BTM KI. 40/1/1962. febr. 13.. 40/2/1962. febr. 28. -"' SZITÁR, 1972-1973. 119.: BÉNI, 1966. 11.; A múzeumi hónap általános tapasztalatai, helye és szerepe a népművelésben. MK 1968/1. 44. 41 Országos múzeumvezetó'i konferencia, 1961. dec. 4-6. Bp. osztály és a parasztság forradalmi hagyományainak ábrázolását kell állítani. Szükségesnek tartották a népművelési munka fokozását, kiszélesítését. Feladatul tűzték ki a munkásság, a parasztság és a tanuló ifjúság számára a múzeumok megismertetését, tárgyi emlékanyagának ismeretterjesztő célokra való felhasználását.

40 A decemberben tartott országos múzeumvezetői konferencia előtt pedig a párt egyik vezető szerve tárgyalta meg a múzeumi terület munkáját. Jelzés szerint a párt és a minisztériumi vezetés a jövőben nagyobb figyelemmel kíséri a múzeumok tevékenységét.

41 Az országos múzeumvezetői konferencián, amelyen részt vett Moharos József, a Fővárosi Tanács Népművelési Osztályának vezetője is, a Művelődésügyi Minisztérium részéről Liptai Ervin főosztályvezető tartott referátumot, összefoglalva a legutóbbi konferencia óta eltelt három és fél esztendő eredményeit és feladatait. Leszögezte, hogy a múzeumok sajátos, tudományos-népművelő intézmények, s e két tevékenység elválaszthatatlanul összefonódik egymással. Központi feladat megfelelő arányok kialakítása a tudományos és a népművelő tevékenység között, hogy a népművelés felzárkózzon a tudományos munka színvonalára. Ezért legfőbb feladat a népművelés színvonalának emelése. Hangsúlyozta a gyűjtő és nyilvántartó tevékenység fontosságát, a tudományos munkában a marxista módszer eddiginél fokozottabb alkalmazását, a legújabbkor kutatását, a muzeológusok ideológiai oktatását, a bírálati vitaszellem kialakítását, a Szovjetunió Kommunista Pártja kongresszusa anyagának feldolgozását, a kiállításokon a forradalmi hagyományok, mozgalmak bemutatását, vándorkiállítások szervezését, a propaganda munka kiszélesítését. A múzeumoknak jobban be kell illeszkedniük a népmüvelés helyi rendszerébe, a tanácsoknak pedig jobban kell támaszkodniuk e tudományos-népművelő intézményekre.

42 Lakatos László, szintén a Művelődésügyi Minisztérium részéről, kiemelte a BTM fontos szerepét a legújabbkor, a munkásosztály, az épülő szocializmus emlékeinek gyűjtésében.

43 Moharos József hangsúlyozta a tervkészítésben a különböző múzeumoknál a párhuzamos munkák elkerülését, a régészeti kutatások beiktatását a beruházások előkészítő szakaszába, az eredmények gyors közkincscsé tételét, továbbá a munkásmozgalom emlékei gyűjtésének koordinálását a BTM és a Legújabbkori Történeti Múzeum között.

44 A konferencián a zárszót 1962. 19. 42 Ez utóbbi kívánalom összefügg a vidéki múzeumok tanácsi kezelésbe adásával, amelyre a Művelődésügyi Minisztérium határozatot hozott. Liptai Ervin referátuma. In: Országos múzeumvezetői konferencia, 1961. dec. 4-6. 1-19. 43 Lakatos László referátuma. I.m. 23. 44 Moharos József hozzászólása. Lm. 44-46.