K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

IV. A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM MŰKÖDÉSE 1957-TŐL 1987-IG - A múzeum tevékenysége a 60-as években (1961-1972)

vizsgálata is.

27 A helyzet rendeződése már az új főigazgató vezetése alatt következett be. Az eseményekkel a sajtó is foglalkozott, és a dokumentumok hiánya miatt fontossággal bír a vizsgálat megállapításairól készült híradás, amely tudósít a következményekről is: leváltották tisztségükből a főigazgatóhelyettest és a leginkább érintett osztályvezetőt, s fegyelmi eljárás indult több más felelős vezető ellen is. A Fővárosi Tanács pedig utasította az új főigazgatót, hogy készítse el az intézmény működési szabályzatát, amelyben pontosan határozza meg az egyes osztályok tudományos és gazdasági feladatait, dolgozza ki a bizonylati rend átszervezését, indíttassa meg az értékek leltározását, s helyezze vissza a beosztásukból önkényesen eltávolított dolgozókat. Végül a vizsgálat tanulságairól „a Népi Ellenőrzési Bizottság ankétot rendezett a Múzeum munkatársai között, amelyen a dolgozók köszönetüket fejezték ki a vizsgálatért, és megnyugvással fogadták az intézkedéseket."

2

* A BTM-beli események kapcsán meg kell jegyezzük, hogy ebben az időben a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság az országos múzeumokban is végzett vizsgálatokat, amelyek arra irányultak, hogy feltárják, milyen a műkincsek helyzete, a múzeumok milyen körülmények között őrzik azokat. A sajtó kritikusan, kissé eltúlozva foglalkozott a múzeumi állapotokkal.

29 A MÚZEUM TEVÉKENYSÉGE A 60-AS ÉVEKBEN (1961-1972) 1961. január 31-én Gerevich László főigazgató az MTA Régészeti Kutató Csoportjához távozott. Vezetői tevékenységét röviden értékelve megállapíthatjuk, hogy egy évtizedig tartó főigazgatósága alatt szerveződött és erősödött meg a BTM mai felépítése, s indult cl a nagy tudományos vállalkozás, 27 Az I. kerületi Népi Ellenőrzési Bizottsághoz, a Múzeum főigazgatójához, a Fővárosi Tanács Népművelési Osztályának vezetőjéhez, a Tanács elnökhelyetteséhez küldött feljelentéseket 1. Wellner István hagyatékában: BTM A ltsz.: H. 472-93. A Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatának jegyzőkönyve, jelentése a Népművelési Osztálynak a Budapest Főváros Levéltárában őrzött 1961. évi iktatókönyvében 171.157, 171.272 és 171.830 szám alatt szerepel, azonban az iratok a Levéltárba nem kerültek be. A fegyelmi intézkedéseket tartalmazó 171.857 sz. irat pedig selejtezésre került. A BTM-ben őrzött iratanyagban sem találunk dokumentumokat a Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatáról. A rossz légkört megörökítette visszaemlékezésében Virágh Antal gyűjteménykezelő. VIRÁGH 1981. 174-176. 2S FEKETE, 1961. 29 FÜLEP, 1961.; Egyetértés és mellébeszélés. Esti Újság 1961. dec. 20. 30 Gerevich László 1997-ben hunyt el. Főigazgatói tevékenységéről a Magyar Múzeumok hasábjain Kubinyi András emlékezett meg. KUBINYI, 1997. a „Budapest Története" monográfia.

30 Március 15-én Tarjányi Sándort, a Legújabbkori Történeti Múzeum történész főigazgatóhelyettesét nevezték ki az intézmény élére. így a II. ötéves terv (1961-1965) elkészítése és elindítása már az új vezetés feladata volt. A terv készítésének politikai és fő szakmai szempontjait a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Osztálya adta meg: „A múzeumok feladatait az új 5 éves tervben is a Párt művelődéspolitikai irányelvei határozzák meg. ... a régebbi korok anyagának gyűjtése mellett fokozni kell az újabb korszakok, közöttük elsősorban a szocializmus építése korszaka anyagának gyűjtését. ... A tudományos kutatási témák megtervezésénél olyan kérdések vizsgálatának és megoldásának biztosítunk elsőbbséget, amelyek a kultúrforradalom közvetlen hatását, eredményességét segítik elő." A múzeumok „szolgálják sajátos eszközeikkel a dolgozók erkölcsipolitikai nevelését, műveltségük emelését." A BTM ötéves tervében ennek megfelelően hangsúlyt kapott a szocializmus építése emlékeinek gyűjtése, különös tekintettel a budai várpalotában rendezendő várostörténeti kiállításra, továbbá külön osztály szervezése a jelenkor kutatására. Fő feladat a nagy kiállítás hiányzó anyagainak gyűjtése és a palota „E" szárnyába való költözés előkészítése. Ekkor még úgy tervezték, hogy az ítjkori várostörténeti részleg a palotába kerül, míg a képző- és iparművészeti gyűjteményeket a megüresedő Vármúzeum L, Szentháromság utca 2. sz. épületében helyezik cl.

3

' A Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Osztálya az 1961. évre lebontott terv elkészítéséhez is megadta az irányelveket: a tudományos munkában és a kiállításokon a marxista-leninista szemlélet érvényesítése, a tömegkapcsolatok megerősítése, a múzeumi dolgozók szakmai, ideológiai képzése, a gyűjtemények mint társadalmi tulajdon védelme, a népművelési feladatok bővítése.

32 Az elkészült 1961. évi munkatervet a felettes főhatóság, a Fővárosi Tanács 31 BTM A ROi. 436/1/1961. ápr. 24. 1955-ben is indult egy II. ötéves terv, de ennek végrehajtása nem történt meg, ezért indulhatott 1961-ben újra a II. ötéves terv. Ezt megelőzően a Művelődésügyi Minisztérium adatszerű helyzetfelmérést végzett az összes múzeumról: Helyzetfelmérés a magyarországi múzeumokról. 1960. dec. 31. Bp. 1962. Szerk.: NAGY SÁNDOR. Az ötéves terv múzeumi feladatait az MSZMP által ápr. 27-én közzétett iránytervezetet alapul véve a Szépművészeti Múzeumban máj. 9-én tartott aktívaértekezletcn vitatták meg az országos múzeumok vezetői és vezető kutatói. A vitát az intézményekben is lefolytatták. L.: Országos múzeumvezetői konferencia, 1961. dec. 4-6. Bp. 1962. 20. A többszintű vita eredménye: a kitűzött cél az, hogy a múzeumok marxista tudományos intézményekké fejlődjenek, amelyek megőrzik és tudományosan feldolgozzák az emberi kultúra emlékeit, és közkinccsétételével emeli ki a dolgozó nép műveltségi színvonalát, segítik a marxista-leninista világnézet elterjedését, a szocialista öntudat kialakítását. Kiss, 1970. 5.; BTM A ltsz.: M. 143-79. 32 BTM A Ki. 799/1960.