K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

IV. A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM MŰKÖDÉSE 1957-TŐL 1987-IG - Az 50-es évek végén (1957-1961)

Ill sorban az 1945 után készült alkotások megvételét szorgalmazta. E határozat értelmében - az 1953-ban a Fővárosi Képtár gyűjteményeinek a Szépművészeti Múzeumba, majd onnan a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeibe való beolvasztása után - ismét lehetőség nyílt a modern, de a korábbitól eltérő koncepciójú, fővárosi szellemiségű, XX. századi képzőművészeti gyűjtemény kialakítására.

18 Hamarosan, 1960 januárjától még egy új feladatot kapott a Múzeum: a Fővárosi Tanács és Népművelési Osztálya ügyköréből a BTM feladatkörébe utalta a főváros közterületi szobrainak, emlékműveinek, emléktábláinak, díszkútjainak, valamint a Halászbástyának a gondozását, karbantartását, helyreállítását. E feladatokat az Újkori Osztály keretében szervezett Emlékmű Csoport látta el, amelynek tagja volt a csoportvezetőn kívül egy tudományos és egy műszaki dolgozó, valamint a gazdasági és adminisztratív ügyintéző.

19 A korra jellemzően a Csoport első feladata a szovjet hősi és felszabadulási emlékmüvek rendbetétele, kijavítása volt, amelyről a főigazgatónak már márciusban jelentést kellett tennie.

20 Itt kell szólnunk a múzeumok politikai, ideológiai feladatairól, amelyek különösen az MSZMP 1959. november 30. és december 5. között tartott VII. kongresszusa kulturális irányelveihez kapcsolódtak. A kongresszuson elhangzottaknak a BTMben való alkalmazását már a december közepén tartott vezetői értekezlet tárgyába iktatták. A főigazgató kijelentette: a VII. kongresszus anyagát „állandóan tanulmányozni kell, hogy a helyi viszonyokra tudják alkalmazni."

21 Az 1959. évről készült beszámoló jelentésben olvassuk, hogy a kongresszust a dolgozók „nagy figyelemmel kísérték, és a kongresszus tartama alatt a tudományos dolgozók minden délután egy órás beszélgetésen tárgyalták meg az elhangzott fontos előadásokat." A kongresszusi határozatokat „igyekeznek megvalósítani a napi munkában, a tervezésnél a tudományos, népművelési és belső múzeumi munka helyes arányainak kialakításában, a súlyponti 18 A Fővárosi Képtár történetére, a Fővárosi Képzőművészeti Gyűjtemény kialakítására, működésére 1. FÖLDHS, 1998a, 1998b 18-28. '* BTM A Ki. 346/4/1960. máj. 3., 459/1960. jún. 12. Ezt a feladatkört korábban a Fővárosi Emlékmüfelügyelőség látta el, amelyet a Fővárosi Tanács az 1959. márc. 25-i határozatával megszüntetett, feladatát hat fős képzőművészeti csoport létrehozásával a Népművelési Osztály hatáskörébe utalta. A Népművelési Osztály azonban igen gyorsan tovább hárította a feladatot a BTM felé. Budapest Fővárosi Tanács VB ülésének jegyzőkönyve, 1959. márc. 25., 199-202. sz. határozat. BFL XXIII. 102.a. 224. 2H BTM A Ki. 157/1/1960. márc. IL, 396/1/1960. jún. 20. 21 Jegyzőkönyv az 1959. dec. 15-én tartott osztályvezetői értekezletről. BTM A Ki. 197/3/1959. dec. 15. múzeumi feladatok minél jobb elvégzésénél."

22 A beszámoló jelentésekben ki kellett térni arra, hogy hogyan alkalmazták a kongresszus művelődéspolitikai irányelveit a múzeumi munkában, s az intézmény hogyan segítette a szocialista tudatformálást, az általános műveltséget.

2

' A Régészeti Osztály 1960. évi jelentésében az osztályvezető megállapította, hogy a munkák elvégzése „nem lett volna lehetséges a Párt kulturális programjának, az MSZMP VII. kongresszusa határozatainak ismerete és legjobb tudásunk szerinti alkalmazása nélkül."

24 A dolgozók ideológiai képzése a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Osztálya által szervezett oktatás keretében folyt. Az ott elhangzottakat osztályonként még külön is megvitatták.

25 Az MSZMP VII. kongresszusa kulturális irányelveinek alkalmazásáról készült jelentésben Szilágyi János főigazgatóhelyettes részletesen szólt erről az oktatásról, amelyen 57 fő vett részt. Véleménye szerint az irányelvek alkalmazása a szocializmus korszaka tárgyi emlékeinek gyűjtését is elősegítette, a régészek pedig „egyre teljesebb mértékben átérezték, hogy már a földből előkerülő, az építkezéseknél megmenthető emlékek szocialista vagyonhoz tartoznak. Téli fagyok idején, illetőleg kellemetlen esős időben is készséggel siettek ki a távoli földmunkákhoz is, hogy a leletanyag megmentésével gyarapítsák a Múzeum szocialista vagyonát, a munkásosztály társadalmi tulajdonát." A belső muzeológiai tevékenység fegyelmezettebb, szorgalmasabb elvégzése is az irányelvek alkalmazásának köszönhető. Az irányelvek a marxi-lenini világnézet alkalmazásával egyre inkább érvényesülnek a tudományos munkában, a kiállítások rendezésében és a népművelésben is. A tömegekkel való kapcsolatot népszerűsítő előadások és a társadalmi szervezetek útján építik.

26 1960 végén, 1961 elején a belső légkört, a dolgozók hangulatát befolyásolták a személyi problémák, egyes vezető beosztásúak muzeológiai és gazdasági szabálytalanságai, a feljelentések és az I. kerületi Népi Ellenőrzési Bizottság több hónapos 22 BTM A Ki. 197/1960. jún. 25. 23 Szilágyi János főigazgatóhelyettes körlevele. BTM A ROi. 1960. jún. 9. 24 BTM KI. 96/1961. jan. 10. » BTM A Ki. 1960. jan. 7. 26 BTM A Ki. 396/1/1960. jún. 20. Itt említjük meg - mivel a légkörhöz tartozik - a korábbi időszakra jellemző újítási mozgalomnak a továbbélését. Továbbra is kellett újítási feladattervet készíteni, de ennek megvalósíthatóságáról a Fővárosi Tanács által kért későbbi jelentés úgy tudósít, hogy 1961-1962ben a dolgozók nem nyújtottak be újítást, mert múzeumi viszonylatban az újításnak igen szűk tere van. Az újítási feladatterveket azonban mindig kiírták, de eredmény nélkül. BTM Ki. 648/1960. dec. 6.. 261/1963. márc. 6.