K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

III. A MÚZEUM TEVÉKENYSÉGE 1947-TŐL 1956-IG - A Budapesti Történeti Múzeum ismét a főváros intézménye

sokat, és feliratokat helyeztek el a Népfront választási felhívásaiból. „Békeőrséget" is felállítottak, a kiállításvezetés során pedig kitértek a választásra is. A Régészeti Osztály „választási sarkot" rendezett be a „Budapest az őskorban" c. kiállításon és a Földalatti Múzeumban. A XI. kerületi üzemek Múzeumi Bizottságai számára összeállítottak egy ismertetőt a május elsejei felvonulás útvonalán lévő műemlékekről és az öt éves terv alkotásairól a felvonulók tájékoztatására. A Vármúzeum dolgozói az I. kerületi Tanács választási helyiségének dekorációját készítették el, amelyen elsősorban az öt éves terv eredményeit mutatták bc. Előadásokat tartottak, továbbá fényképeket készítettek az I. kerületi Pártbizottság számára a Múzeum eredményeiről, ásatásokról, kiállításokról. Az Újkori Osztály is „választási sarkot" rendezett be, ezen kívül 4 óbudai üzemben személyesen hívták fel a dolgozók figyelmét a választások jelentőségére, továbbá a Múzeumi Bizottságok tevékenységére, a gyártörténeti anyagok gyűjtésének fontosságára.

189 Az 1954-es esztendő tervezéséhez a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya irányelvként vázolta fel az 1953. július 4-én megalakult Nagy Imre - kormány programjának célját a kulturális területen, és meghatározta a múzeumok feladatait. Cél „a növekvő kulturális igények minél magasabb színvonalú kielégítése, az általános műveltség emelése, a szocialista hazaszeretet elmélyítése, haladó hagyományaink ismertetése és megszerettetése." E programból következik, hogy az eddigieknél nagyobb lesz a múzeumokkal szemben támasztott követelmény. Szükség van elsősorban a fejlett, bíráló 43. kép. A kiállítás vaskori terme. 1952. szellemre, viták rendezésére a tudományos és ismeretterjesztő munkával kapcsolatosan. „A kutatást sokkal fokozottabban kell a gyakorlati élet követelményeinek szolgálatába állítani," és az eddiginél jóval több kezdeményezésre van szükség. A széles tömeg érdeklődése felé való fordulás eredményességének feltételei: a szakmai tudás állandó növelése, a kiállításoknak az eddiginél alaposabb tudományos előkészítése, „s mindezek mellett a párt politikájának alapos ismerete és megértése, népünk társadalmi fejlődésének, gazdasági és kulturális szükségleteinek az eddiginél sokkal éberebb figyelemmel kísérése. A párt és a kormány politikájának elmélyült ismerete nélkül nem érthetjük meg megváltozott feladatainkat, anélkül nem is felelhetünk meg azoknak." - olvashatjuk. Fel kell használni a szovjetunióbeli tanulmányút tapasztalatait.

190 Az eredményesség céljából szovjet példára megalakították a Múzeumi Főosztály Módszertani Osztályát, amely a tudományos és népművelői munkával kapcsolatos elméleti és módszertani kérdésekkel foglalkozott, elsőként a kiállítások módszertanával, különös tekintettel a legújabbkor bemutatására. Célja volt a múzeumok tevékenységének segítése, eredményesebbé tétele, a színvonal emelése.

191 A Múzeumi Főosztály elrendelte az országos múzeumokban, a főigazgató mellett Tudományos Tanács megszervezését, amelynek feladata, hogy „kialakítsa a vezetés egyöntetű állásfoglalását a múzeum kérdéseiben és biztosítsa a tudományos irányítást." A Tudományos Tanácsok létrehozásával az országos múzeumok vezetésének „átfogottabbá tétele és a ... tudományos munka céltudatos, széleskörű tudományos irányításának megteremtése" volt a cél. A Tudományos Tanács a főigazgató tanácsadó szerve, elnöke maga a főigazgató, titkára az általa megbízott tudományos titkár. Létszáma a 20 főt nem haladhatta meg. Tagjai a Múzeum legkiválóbb kutatói lehettek, továbbá a MTA II. osztályának küldöttje, a Múzeum profiljába illő szakterületek legjobb képviselői és a Múzeumi Főosztály megbízottja. E testületek összetételét a Népművelési Minisztérium hagyta jóvá. Munkakörük szerint meg kellett vitatniuk az intézmény tudományos tervét és éves jelentését, az átfogó fejlesztési tervét, az elkészült jelentős tudományos munkákat, az állandó kiállítások forgatókönyvét, a fontos szervezési kérdéseket, a nemzeti jelentőségű gyűjteménygyarapítás és a nemzeti értékű emlékek restaurálásának elvi kérdéIRQ BTM A Ki. 1953. - hiányos, 1953. máj. 27., BTM A ROi. Régészeti és Ásatási Intézet 1953. ápr. 24., máj. 19. 19(1 A kormányprogram megvalósításáért. MH 1954. jan.-febr. 1-2. A szovjet múzeumügy tanulmányozása céljából 1953. okt. 20.nov. 12-ig a Múzeumi Főosztály irányítójának vezetésével küldöttség járt a Szovjetunióban. Erről a beszámolót lásd: A Szovjetunió múzeumaiban. Összeállította: SOBÓK FERENC Bp. 1954. 49

.p. A szovjet múzeumok és iskolák kapcsolatáról szerzett tapasztalatokról és magyarországi alkalmazásuk tárgyában tett javaslatról lásd: ÉRI, 1954. 191 PATEK, 1954.