K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

III. A MÚZEUM TEVÉKENYSÉGE 1947-TŐL 1956-IG - A Budapesti Történeti Múzeum ismét a főváros intézménye

seit. Ezeken kívül a Múzeum működési körébe tartozó bármely kérdést is megvitathatta. A Tudományos Tanács megalakítására a BTM is, mint országos múzeum, megkapta az utasítást. A főigazgató a Népművelési Minisztériumba jóváhagyásra a következő személyeket javasolta a testületbe: a Múzeumból Szilágyi Jánost, Nagy Tibort, Bertalan Vilmost, Seitl Kornélt és Holl Imrét (titkárnak), külső szakértőként Párducz Mihályt, Barkóczi Lászlót, Harmattá Jánost, Patek Erzsébetet, Székely Györgyöt, Genthon Istvánt, Wellmann Imrét, Réti Lászlót, Pogány Ö. Gábort.

192 A Tudományos Tanács meglétét jelzi a Népművelési Minisztérium 1955. januári levele, amelyben felhívta a főigazgatót arra, hogy az 1955. évi tervet terjessze a Tanács elé és jóváhagyása után a Múzeumi Főosztályhoz.

193 A testület tevékenységéről, állásfoglalásairól azonban nincsenek dokumentumok, utalások, ezért a működése többnyire formális lehetett. 1954-ben indult el a Múzeum egyik nagy vállalkozása: Budapest történetének új szellemű, korszerű módszerekkel történő megírása. A Fővárosi Tanács ezt még 1953-ban határozta el és bízta meg intézményét, hogy külső munkatársak bevonásával, a forrásanyag széleskörű összegyűjtésével valósítsa meg. A főigazgatóság kutatócsoportokat állított fel, amelyek önálló költségvetéssel rendelkeztek.

194 A kutatómunkában régészek, történészek, levéltárosok, művészettörténészek vettek részt. Jelentős esemény volt az óbudai ásatások eredményeként létrejött Táborvárosi Múzeum megnyitása október 27-én.

195 November 5-én pedig megnyílt a Pesterzsébeti Múzeum helytörténeti kiállítása. Ez intézményt az első, kerületi emlékeket bemutató múzeumként tartjuk számon. Ugyanis azt tervezték, hogy szovjet mintát követve létrehozzák a peremvárosi múzeumhálózatot, amelynek első láncszeme a pesterzsébeti gyűjtőhely.

196 Az Újkori Osztály rendezésében került bemutatásra a „Műemlékek és épületszobrászat a 18. században és a 19. század első felében" c. kiállítás.

197 Az Újkori Osztály tevékenységében nagy hangsúlyt kapott a fővárosban folyó, nagyméretű lakásépítkezést bemutató anyagok gyűjtése, a kialakítandó szocialista arculatú város 192 BTM A Ki. 1954. ápr. 5., máj. 14., jún. 10. 193 BTM A Ki. 1955. jan. 3. 194 BTM A Ki. 1953. dec. 21.. 1955. jan. 8.. febr. 4.: LÓCSYKUBINYI, 1964. 30. 195 A római kori emlékeket bemutató múzeum a III., Kiscelli u. 10.-Korvin Ottó u. 63. (Korvin Ottó u. ma Pacsirtamező u.) alatt nyílt meg. A kiállítást a Múzeumi Híradóban Póczy Klára ismertette „Az óbudai Táborvárosi Múzeum" címmel. MH 1954. nov.-dec. 481. 196 BTM A Ki. 1954.jan. 30.; Hírek. MH 1954. nov.-dec. 484. 197 BTM A Ki. 1955. jan. 8., febr. 4. 198 BTM A Ki. 1953. dec. 21. fejlődése egyes fázisainak megörökítése fényképek, grafikai és történeti anyag gyűjtése révén.

198 Ez a feladat az évek során folyamatos munkaként jelentkezett a munkatervekben, amelyek végrehajtását továbbra is a tervfelelősök ellenőrizték és a negyedévenként tartott termelési értekezleteken számonkérték.

199 A teljesítmény fokozására az elmúlt évekhez hasonlóan 1954-ben is volt munkaverseny és újítási mozgalom.

200 A Népművelési Minisztérium fontos feladatként tűzte ki a MDP májusban tartott III. kongresszusán hangsúlyozott takarékosságot. A Múzeumi Főosztály vezetője a Múzeumi Híradóban részletesen foglalkozott ezzel a kérdéssel, megállapítva: „az a körülmény, hogy intézményeink komoly állami támogatásban részesülnek, számos olyan helytelen és káros gyakorlatot eredményezett, amelyre ellenőrző szerveink egyre gyakrabban hívják fel a figyelmet, s amely jelenségek arra mutatnak, hogy a mi intézményeinkben is megmutatkoznak a nagylábonélés jelei, sok pénz megy veszendőbe egyegy munka elvégzésénél ... A helytelen gazdálkodást, az állam pénzének pocsékolását három területen kell megvizsgálnunk: a pénz-gazdálkodás, anyag- és munkaerő-gazdálkodás terén."

201 A MDP III. kongresszusára is kellett - az eddigi gyakorlat szerint tenni ajánlásokat. Pl. a Régészeti Osztály vállalásai: több kiállításvezetés, fokozottabb segítség a fiataloknak, takarékosság, a szakmai munka javítása, a nagytakarításban való részvétel munkaidőn túl is.

202 A politikai elvárásoknak megfelelően a Múzeumi Főosztály fontos feladatának tartotta a múzeumok munkáját közelvinni a dolgozókhoz, s ezt elősegítendő, újságcikk és rádióelőadás pályázatot hirdetett. Az elbírálás legfontosabb szempontja volt a „színes, szép és emellett szakmailag kifogástalan népszerű stílus". A pályázatra 72 cikk érkezett, s az első díjat a BTM munkatársa, Zolnay László kapta kiemelkedő tudománynépszerűsítő cikkeiért. A Fővárosi Tanács - hogy a MMOK-tól visszakerült múzeumról teljes, átfogó képet kapjon - 1954 októberében szakmai vizsgálatot rendelt el az intéz199 BTM A Ki. 1954. márc. 29., 1953. dec. 21. A BTM is megkapta a Min. Tanács 1023/152.VIII.2.sz. határozatának megfelelő a népgazdasági tervezéssel foglalkozó dolgozók számára előírt - tanfolyamról szóló tájékoztatót. A múzeumból azonban senkit sem javasoltak a részvételre. BTM A Ki. 1954. ápr. 29. Versenyeredmények jutalmazása. MH 1954. márc.-ápr. 127.; BORECZKY, 1954.; BTM A Ki. 1954. okt. 28. 201 FÜLEP, 1954. 341-342. A takarékossági mozgalom egyik fennmaradt dokumentuma a Kiscelli Múzeum takarékossági naplója 1952-1953-ból. BTM A ltsz.: M.647-91. 202 BTM A ROi. 1954. máj. 22.