Bencze Zoltán - Gyulai Ferenc - Sabján Tibor - Takács Miklós: Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója (Monumenta Historica Budapestinensia 10. kötet Budapest, 1999)
Sabján Tibor: A veremház rekonstrukciója
tő nem a gödör széléről indul. 56 A gödör belsejében lévő bélésfalakat illetve az erre utaló nyomokat mi nem a felmenő fal maradványaként, hanem a padkát védő erősítésként (esetleg a letört padka kijavításaként) fogjuk fel. 57 A sekélygödrű veremházak nem csak a Kárpát-medencében terjedtek el, hanem Közép-, és Kelet-Európa nagyobb területein is ismertek voltak. 58 Ezek is hasonló elven készülhettek, mint az általunk felépített szarvasgedei ház, bár a boronafalas változatoknál a felmenő fal sem zárható ki. 59 Az elv alkalmazhatósága időben is túllép az általunk vizsgált koron és jóval korábbi veremházakra is igaz lehet. Valószínű, hogy már az avar kortól számolhatunk a veremházak ilyen jellegű építésével. 60 Mindenesetre a veremházak új felfogása egészen új megvilágításba helyez jó néhány szakmai kérdést. Ezekből a teljesség igénye nélkül kívánunk néhányat felvillantani. Ha a belső padkákkal ellátott veremház 300-400 évig az épített hajlékok között a legnagyobb számban előforduló típus volt, szinte kizárt, hogy nyelvünkben ezt a belső elrendezést nem őrizték meg szavak vagy kifejezések. K. Csilléry Klára a magyar pad szó értelmezéséről írja, hogy annak eredeti jelentése 'talaj, alapzat, földkiemelkedés' lehetett - ellentétben a nyelvészek által kínált megoldással - és az Árpád-kori veremházban is kellett ilyen helynek lennie. 61 Kézenfekvő, hogy mi a vermet körbeölelő padkákra gondoljunk. Mivel nem vagyunk nyelvészek csak felvetjük, hogy a székely ház eresz névre hallgató bejárati része nem kaphatta-e onnan nevét, hogy az Árpád-kori veremház bejárata is az ereszen keresztül vezetett? Vagy a Dunántúlon használt ragalja elnevezés - amely a padlás eresz felőli, szinte semmire sem használható zugára vonatkozott - nem a veremházak hasonló részéről kapta-e makacsul kötődő nevét? 62 Ugyanilyen analógiás kapcsolat 56 Például: Visegrád-Várkert 17. sz. ház KOVALOVSZKI 1986. 61-62.; Balatonszentgyörgy-Kenderföldi rétek MÜLLER 1972.198. 57 A boronabéléseket kivéve ezek a falak nem is alkalmasak arra, hogy egy ház felmenő falai lehessenek. Léteznek olyan veremházak is, melyekben csak két oldalon volt bélésfal, és éppen az eresz melletti oldalon (Visegrád-Várkert 17. sz. ház), ezeknél nehezen képzelhető el, hogy csak itt volt felmenő faluk! Néhány ásatásnál a bélésfalakat felmenő falként értelmezi például: FODOR 1989. 35.; MESTERHÁZY 69-70. 58 BÓNA1988.409-410.; FODOR 1989.35.; HOFFMANN 1995.206.; BALASSA 1985.17-29. 59 RAPPAPORT 1975.a. 143. rekonstrukcióin igen gyanúsak a belülről karókkal megtámasztott boronafalak, bár a méretek ismerete nélkül nehéz véleményt mondani elképzeléseiről. Mindenesetre egy sarokkötésekkel épített boronaházat nem kell a tetejéig oszlopokkal megtámogatni! Ha viszont ezek a boronák csak bélések, a sarkok összeácsolása nélkül, akkor karókkal történő megtámasztásuk indokolt! Az általunk ismert alaprajzokon a boronák sarokkötéseinek nincs nyoma. Lásd még: FODOR 1994. 6. kép. 1-2. 60 BÓNA 1988. 408. 61 CSILLÉRY 1970.a. 66-67. Ő a néprajzi példák földből készült padjainak előzményét az ülőgödör szélében véli megtalálni.; Apádról: TESz 3. 54-55. 62 A ragalja elnevezés ott is használatos, ahol a tető fáit már évszázadok óta szarufának hívják.
