Bencze Zoltán - Gyulai Ferenc - Sabján Tibor - Takács Miklós: Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója (Monumenta Historica Budapestinensia 10. kötet Budapest, 1999)

Sabján Tibor: A veremház rekonstrukciója

feltételezhető-e a pad ('földpadka') és a padlás („tetőtér') fogalmak között?

63 Néhány kérdést a néprajzkutatás oldaláról is újra kell gondolnunk. Nyilván a közelmúlt süllyesztett padlójú hajlékainak kutatása az eddiginél jobban exponálódik, mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban. A házfejlődéssel és a lakáskultúra kezdeteivel kapcsolatos kutatásokat is újra kell gondolni, hiszen ezek néhány tételét cáfolja, kisebb részben érintetlenül hagyja a veremház új értelmezése. Más megvilágításba kerülnek a házfejlődéssel operáló elméletek is, ha tudjuk, hogy a veremházak az Árpád-kor vége felé kikerülnek a fejlődés fő vonalából és mint időszakos hajlékok a településeken kívül konzerválják évszázadokon át ezt az építésmódot. Végezetül máshogyan kell látnunk a korabeli emberek életét és lakáskultúráját, hiszen az általuk lakott ház közel sem volt annyira „nyomorúságos", mint ahogyan azt a kutatók szinte egyöntetűen gondolták. Nehéz is elképzelni, hogy 9-10 négyzetméteres kunyhóihoz évszázadokon keresztül ragaszkodott volna a középkor embere, mikor a szeme előtt ennél jóval kényelmesebb hajlékok (jurt, felszíni ház) is léteztek! Természetesen nem akarjuk az általunk rekonstruált 25-30 négyzetméteres veremházat idealizálni és magas kényelmi szintre emelni, de ha összehasonlítjuk a többi házfélével, akkor már nem látunk olyan kiáltó ellentétet, amelyet eddig gondolni lehetett, s amely megmagyarázhatatlanná tette a kor (vagy talán egy egész korszak) emberének ragaszkodását földbe ásott házához. TESz 3. 56. padlás címszó.