Bencze Zoltán - Gyulai Ferenc - Sabján Tibor - Takács Miklós: Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója (Monumenta Historica Budapestinensia 10. kötet Budapest, 1999)
Takács Miklós: Lakóház-rekonstrukciók az Árpád-kori telepkutatásban (Tudománytörténeti áttekintés)
közötti viszony vizsgálata, így érdemes külön kiemelni, hogy Méri István rekonstrukcióin a tető széle nem közvetlenül a verem széleire támaszkodik. Méri István két utóbb idézett dolgozata igen nagy hatást gyakorolt az Árpád-kori lakáskultúrát elemző kutatókra. így az 1964-ben illetve 1970-ben közzétett rekonstrukciós rajzok hatása számos munkában kimutatható, mind a szakközönség számára írott tanulmányokban, mind pedig az úgynevezett tudománynépszerűsítő művekben. Csak néhány, kiragadott példára utalunk: a szakközönségnek szóló értekezések közül elsősorban Kovalovszki Júlia Bashalom monográfiájára, 14 amelynek belső borítóját díszíti rekonstrukciós látkép. (2. kép) Az érdeklődő nagyközönség számára összeállított áttekintések közül pedig mindenképp László Gyulának a honfoglalók életét ötven rajzban bemutató könyvét 15 kell első helyen említenünk, hiszen e mű több rekonstrukciós „életképén" is láthatók veremházak. (5., 6. kép) Áttekintésünk témája miatt külön jelentőséggel bír az, hogy László Gyula az egyik, a „földkunyhó" című rajzon (5. kép) egy veremház belső terét mutatja be. Érdekes módon László Gyula e belső teret veremházként, de négy felmenő fallal ábrázolta (talán a belső tér nagyságának növelése érdekében). Az 1996-os, jubileumi évben megjelentetett, tudománynépszerűsítő munkák közül pedig Vályi Katalinéban és Siklódi Csilláéban találkozhatunk olyan rekonstrukciós rajzzal 16 (7. kép), amelyen első pillantásra szembe ötlik Méri István elgondolásainak hatása. Nem utolsó sorban László Gyula utalt munkájának eredménye az, hogy a földre támaszkodó tetejű veremház a telepfeltárásokkal foglalkozó szakemberek szűk körein túl is ismertté vált, és így némiképp talán csökkent a középkori történelem iránt „műkedvelőként" érdeklődők között ama bizonytalanság, amely az Árpád-kori lakáskultúra vonatkozásában hosszú időn át uralkodott. (Bár e vonatkozásban igencsak sajnálatos, hogy - Méri István közleményének világos és egyértelmű meghatározása 17 ellenére - számos történeti munkában 18 a kardoskúti gazdasági épület (istálló?) rekonstrukciója szerepel az Árpád-kori lakóház példájaként!) Továbbá meg kell jegyezni azt is, hogy Méri István rekonstrukcióinak átvétele egyáltalán nem jellemző minden „tudománynépszerűsítő" műre. A helyzet ellentmondásos voltára, pontosabban a szakmai körökben közismertnek számító információk felemás mértékű terjedésének szemléltetésére szolgáljon egyetlen, kiragadott példa. Az „Új képes történelem" című sorozat Árpád-kort tárgyaló, szakember (Csorba 14 KOVALOVSZKI 1980. belső borító. 15 LÁSZLÓ 1982. 43, 47, 57, 65,105. 16 SIKLÓDI 36. oldal utáni kihajtható ábra, valamint BÉRES-KÜRTI-NAGY 18., 10 kép. 17 MÉRI 1964.a. 28-36. 18 Egyetlen, kiragadott példaként lásd: MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE 1:2. 216. ábra.
