Hanny Erzsébet: Buda 1686. évi vissza vívásának egykorú irodalmi emlékei a Budapesti Történeti Múzeum Könyvtárának gyűjteményében (Monumenta Historica Budapestinensia 9. kötet Budapest, 1998)
A BTM Könyvtárának ún „1686-os gyűjteménye"
Zeiler és kiadója ezt a könyvet a széles olvasóközönségnek, amolyan népszerű műnek szánta, utal erre kis mérete és olcsósága is. Hogy célját elérte, bizonyság, hogy bővített kiadása 1690-ben ismét napvilágot látott. A kötetben szereplő metszeteket, amint erre a bevezetőben Beza is utal, Wilchelm Dilich nyomán készítették. 46 Az 1686-ban Frankfurtban megjelentetett és /. W. G. N. rövidítéssel jelzett szerző műve (37) az 1684-es és az 1686-os ostrom leírását is tartalmazza, címlapja szerint napról napra. Ebből arra következtethetünk, hogy szerzője vagy személyesen vett részt az eseményekben vagy egy szemtanú hiteles elbeszélése alapján írta művét. Érdekessége, hogy ábrázolásai között megtalálható egy 1500-as évek végén kiadott Türkische Chronik néhány fametszetének rézbe metszett másolata és három eredeti rézmetszetű arckép: Starhemberg gróf, Lotharingiai Károly és Miksa Emánuel választófejedelem arcképe. Egy 1684-ben magas példányszámban megjelenő híradás, melyet Hubay Ilona a röpiratok között is megemlít 47 , az „Ofens Glück..." három példányban is megvan könyvtárunkban. Ebből kettő azonos nyomat (22, 23), a harmadik ugyanabban az évben, ugyanazzal a szöveggel, de más címlappal kiadott példány (24). Bizonyos közkedvelt művek, híradások fordításban is napvilágot láttak. Példa erre egy ismeretlen szerző francia nyelvű napi feljegyzéseinek, a ^Description historique..." szó szerinti angol fordítása „An Historical 48 1 • Description... ", melynek két példányával rendelkezünk (1, 2), valamint az olasz Bizozeri művének Barcelonában kiadott spanyol változata, mely az első, 1685-ben „Compendiose notizie... " címmel megjelent változat fordítása 49 (8). Németföldön kívül Itáliában volt a legnagyobb az érdeklődés Magyarország iránt, s amilyen mértékben a harcok haladtak előre, úgy növekedett a kíváncsiság. Nagy számban jelentek meg olasz munkák, melyek tájékoztatták olvasóikat a magyar föld páratlan gazdagságáról, híres borairól, természeti kincseiről, lakóinak pompakedvelő öltözködéséről. Sajnos e művek történeti szemlélete nem igazán modern, szerintük a magyarok Scythiából származnak, illetve a hunok rokonai. A fent említett Simpliciano Bizozeri „Notizia particulare..." (7) című művében sötét színekkel festi a magyarok jellemét, ezzel megismétli a korabeli német propagandából származó negatív megítélést. Oly erősen elmarasztaló hangon emlékezik meg a magyarokról, hogy a könyv kiadója előszavában jónak látja a mentegetőzést. 50 Történeti szemléletétől nem különbözik a korszak másik sokszor idézett kiadványa, Ercole Scala „L'Ungheria compendiata..." című könyve sem. Könyvtárunkban egy modenai (1686)
