Hanny Erzsébet: Buda 1686. évi vissza vívásának egykorú irodalmi emlékei a Budapesti Történeti Múzeum Könyvtárának gyűjteményében (Monumenta Historica Budapestinensia 9. kötet Budapest, 1998)
A BTM Könyvtárának ún „1686-os gyűjteménye"
(30) és egy velencei (1687) kiadása (31) van meg, mindkettő más-más dedikációval jelent meg. Az előbbi szerzőkkel ellentétben, akik sohasem jártak Magyarországon, Chasimiro Freschot „Ristretto deli 'História D'Ungheria..." (15) címmel megjelent negyedrétű könyvében saját megfigyeléseit tolmácsolta a visszafoglalásról, és az ország történetét is megírta. Habár a szerző eredetére nézve nem olasz, hanem valószínűleg német, művét olasz nyelven írta. Könyvtárunkban lévő példánya az első, Bolognában megjelentetett kiadás. A szerző neve után a címlapon megjelenő „B" betű minden bizonnyal bencés szerzetes voltára utal. Gyurits Antal Lotharingiai Károly udvari papjának tartja 51 . A szerző bevallott célja szerint részrehajlás nélkül szándékozott művét megírni. Sajnálatos, hogy magyar történeti szempontból - az ostromra vonatkozó részeken kívül - ez sem hiteles. A dokumentumok között szereplő „Extract-Schreiben..." (14) kezdetű irat ugyancsak személyes élményeken alapul: egy levél, melyben egy, a hadsereggel Pesten és Budán járt markotányostól kapott 1684. július 15-i híreket közölnek. Luigi Ferdinando Marsigli gróf 1682-83-tól kezdve szolgált I. Lipót császár hadseregében. Sok viszontagság után (betegség, fogság) 1684-ben került Buda alá. Itt is az erődítési tervek és hadijelentések készítésével bízták meg. Mindenre odafigyelő, élénk szellemű, kísérletező kedvű ember lévén hamar magasra emelkedett a ranglétrán, s reá bízták az összes magyarországi erődítések felügyeletét. A budai ostrommal kapcsolatos munkálatok hiteles forrásai a saját kezével készített vízfestmények. Összes iratai közül talán legértékesebbek - s a maguk nemében páratlanok - azok a feljegyzések és rajzok, melyeket a még füstölgő városban, közvetlenül 52 Buda bevétele után készített.' Történeti és művelődéstörténeti szempontból ugyanilyen fontos a Dunáról írott hat kötetes könyve (20), mely saját történeti és természettudományi kutatásain alapult, és aprólékosan, mérnöki pontosságú rajzokkal illusztrált. Címlapja is elegáns, piros-fekete nyomatú. Beliczay Jónás, Marsigli munkáinak avatott kutatója írta: „...ily pazarlásig menő fényűzéssel kiállított műben Magyarországról még sem hazai, sem 53 külföldi író nem emlékezett meg."' A könyv hazai régészetünknek is értékes darabja, mivel sok, Marsigli által leírt római lelet ma már nincs meg, s csak ebből a műből ismerjük. Hasonlóan forrásértékű az angol önkéntesekkel együtt Buda alá érkezett hadmérnök, Jacob Richards híradása az ostrom utolsó napjairól. Az említett naplónak két kéziratos változata is fennmaradt, az egyiket Simonyi Ernő a Harley-kéziratokban, 1858-ban, 54 a másikat Kropf Lajos
