Hanny Erzsébet: Buda 1686. évi vissza vívásának egykorú irodalmi emlékei a Budapesti Történeti Múzeum Könyvtárának gyűjteményében (Monumenta Historica Budapestinensia 9. kötet Budapest, 1998)

A Budapesti Történeti Múzeum és Könyvtárának létrejötte

szóba sem került. A Toldy László által vezetett "régi" Könyvtárat beolvasztották a Fővárosi Statisztikai Hivatal Könyvtárába, így jött létre az önálló Fővárosi Könyvtár, mely a mai Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár alapját képezte.

8 Ezzel viszonylag szűk keretek közé szorult a múzeumi könyvtár szervezésének lehetősége, melyet a pénzügyi nehézségek még csak fokoztak.

9 Kuzsinszky idejében a könyvtár főként vásárlások útján gyarapodott. A fennmaradt jegyzékek szerint a korábban a könyvtárra szánt 1300 helyett évente csak 200 korona keretből (a könyvbeszerzésre fordított összegeket a főváros zárszámadásai tartalmazzák), de jelentékeny volt a múzeum régészeti,

10 illetve történeti évkönyveinek,

11 valamint kiállítási katalógusainak rendszeres cseréjével beszerzett szakkönyvek mennyisége is. A harmincas években életbe léptetett szervezeti változás, közöttük elsősorban a Fővárosi Képtár megalakítása új szakkönyvek beszerzését, új könyvtár felállítását tette szükségessé. A XII. Múzeumi Értekezlet, melyen a fővárosi múzeumok vezetői és a Főváros illetékesei vettek részt, 1935 júliusában határozatot hozott a könyvtár alapításáról. A háborús évek alatt sem maradt abba a könyvgyűjtés, s az állomány idő közben hagyatékokkal is bővült: 1939-ben Kuzsinszky Bálint könyvtárának 2000 kötete, 1941-ben Horváth Henrik, 1945-ben pedig Garády Sándor könyvei kerültek a múzeumba. Az 50-es évekre kialakultak az egyes osztályokhoz tartozó könyvgyűjtemények. E gyűjteményekben legtöbbször régészek, történészek dolgoztak, a könyveket pedig a többi műtárggyal együtt leltározták. Ez a gyakorlat később, az önálló könyvtári állomány megszervezésekor nehézséget jelentett. 1967-ben, amikor a helyreállított Budai Várba beköltözött a korábbi Vármúzeum (ma Középkori Főosztály), a könyvek is megfelelő helyet kaptak egy faburkolatú teremkönyvtárban, a könyvtári munkák elvégzésére beosztott könyvtárost alkalmaztak, 1968-tól önálló leltári napló vezetését is megkezdték. 1973-ban - főigazgatói rendelkezés alapján

12 - a korábban egymástól független, osztályokhoz kötött könyvtárakat egységes vezetés alá helyezték. A palotában lévő középkori szakkönyvtár ettől kezdve központi funkciókat is ellátott. Az ekkor (1973) felállított Könyvtári Bizottság jelentős szerepet vállalt a gyűjtemények szétválasztásában, az egyes könyvtári részlegek gyűjtőkörének pontos meghatározásában. A Budapesti Történeti Múzeum Könyvtárának becses darabjai az ún. „archivális gyűjteményben" őrzött könyvek. E gyűjtemény megszervezése nagyon sok vitára adott okot. A könyvek sorsa úgy rendeződött, hogy az addig műtárgyként leltározott kötetek könyvtári állományba kerültek.