Hanny Erzsébet: Buda 1686. évi vissza vívásának egykorú irodalmi emlékei a Budapesti Történeti Múzeum Könyvtárának gyűjteményében (Monumenta Historica Budapestinensia 9. kötet Budapest, 1998)

A Budapesti Történeti Múzeum és Könyvtárának létrejötte

A régi könyvekből álló különgyűjtemények létrehozásáról, kezeléséről jogszabály rendelkezik, mely pontosan meghatározza azokat a minőségi, illetve időbeli feltételeket, melyek alapján egy ilyen különgyüjtemény kialakítható.

13 A "Muzeális Értékű Dokumentumok" (MÉD) gyűjtésének általánosan elfogadott időhatára 1850, de a Budapesti Történeti Múzeum, mint várostörténeti gyűjtemény az 1873. évet, Pest, Buda szabad királyi városok és Óbuda mezőváros egyesítésének, tehát a főváros kialakulásának idejét határozta meg időhatárként. A középkori szakkönyvtárban 1973-ban, egy teljeskörű állományrevízió során emelték ki azokat a régi könyveket, melyek a törvénnyel összhangban megfeletek a MÉD kritériumainak.

14 A régészeti szakkönyvtár gyűjteménye 165 kötet, jobbára hazai régészetünk hőskorában megjelent, a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó szakmai műveket tartalmaz. A középkori szakkönyvtárban 372 kötetet őriznek, részben latin, részben német, valamint magyar nyelvű, elsősorban történeti, egyháztörténeti műveket. Az újkori szakkönyvtár csak 198l-re, régi könyv-gyűjteménye, mely a legnagyobb a könyvtárak között (kb. 1800 kötet) csak 1983-ra alakult ki. Ebben a különgyűjteményben helyezték el azokat a könyveket, melyeket korábban, mint műtárgyakat vásároltak és leltároztak be, illetve melyeket a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárától ajándékként, valamint az Országos Széchényi Könyvtártól kaptak.

15 Ebből az állományrészből a legértékesebbek az 1951-ben feloszlatott szerzetesrendek könyvtáraiból származó kötetek: a budai kapucinusoktól 74 kötet, elsősorban teológiai, egyháztörténeti művek, illetve prédikációs gyűjtemények, melyeknek 80%a latin nyelvű, kisebb részük németül íródott; a pesti ferencesek könyvtárából 50, főleg teológiai mű, melyeknek egy része magyar nyelvű; a pesti szerviták 1773-ban keletkezett könyvtárából származó 84 darabos kis töredék a latin nyelvű egyháztörténeti és teológiai művek mellett szótárakat, nyelvtankönyveket tartalmaz, s több 1600 előtti, illetve 17. századi könyvvel gazdagította az Újkori Könyvtárat.

16 Említésre méltóak Zavirasz György könyvgyűjteményének nem görög nyelvű darabjai, melyek nem csak könyvészeti, de iparművészeti szempontból is - egységes díszkötésük miatt - jelentős értéket képviselnek. Nem valamely önálló gyűjtemény töredékeként, hanem tudatos műtárgy vásárlás útján kerültek a múzeum birtokába azok a könyvek, amelyek Buda ostromairól, illetve 1686. évi visszafoglalásáról szóló irodalmi emlékek, útikönyvek vagy naplók. Ezt nevezzük ma, mindennapi könyvtári gyakorlatunkban »1686-os gyüjtemenynek«.