Hanny Erzsébet: Buda 1686. évi vissza vívásának egykorú irodalmi emlékei a Budapesti Történeti Múzeum Könyvtárának gyűjteményében (Monumenta Historica Budapestinensia 9. kötet Budapest, 1998)
A BTM Könyvtárának ún „1686-os gyűjteménye"
A BTM KÖNYVTÁRÁNAK UN. »1686-OS GYÜJTEMENYE« A katalógusban szereplő, 1603 és 1795 között kiadott művek a Budapesti Történeti Múzeum Könyvtárának egy-egy szakgyűjteményében található gyűjteményrész darabjai. Az átfedések okozta félreértések elkerülése végett az azonos művek a katalógusban egymás mellé kerültek, s a lelőhelyet a leltári szám elé tett „R" (Régészeti Szakkönyvtár), „U" (Újkori Szakkönyvtár), illetve „K" (Középkori Szakkönyvtár) betűk jelzik. A kötetek leírásai az új címleírási szabvány és az archív könyvek leírási szabványainak megfelelően tartalmazzák a teljes leírást, az azonosításhoz elengedhetetlen egyéni verziókat, a kötetben esetlegesen szereplő metszeteket, hiányokat, terjedelmet, a beszerzés módját, leltári számot (ha van a régit is) és az esetleges bejegyzéseket. A kötésről csak esetleges különlegessége miatt történik említés. A cím sortöréseit kettős ferde vonal jelzi, a címekben található kiemeléseket meghagytuk, a betűk eltérő pontmagassága ebből adódik. A szövegben lévő, vastagon szedett és zárójelbe tett számok a Katalógus számai. A Könyvtárunkban található köteteket egybevetettük a Budapest Gyűjtemény, 39 az Apponyi-féle gyűjtemény, Rózsa György vedutakatalógusa és a Hubay Ilona-féle röplapok katalógusaival. A párhuzamokat jeleztük. A köteteinkben található metszeteket a Rózsa-féle publikáció rendszámával határoztuk meg. A címleírásokon kívül, ahol csak lehet címlapképet is közlünk. Amennyiben nincs, az azt jelenti, hogy a kötet sérülése nélkül nem lehetett volna a fotózást elvégezni, ezért állományvédelmi szempontból eltekintettünk tőle. A Buda visszavívásáról, annak előzményeiről, történeti hátteréről és Magyarországról szóló európai irodalom fontos hungarika forrásanyag. A budai eseményekről magyar szemmel - sajnos - nem készült, illetve eddig nem került elő leírás. Különgyűjteményünk darabjai tehát a hungarikáknak zömében azt a csoportját képviselik, melyek külföldön megjelent, idegen nyelvű, idegen tollú szerzőtől származó, magyar vonatkozású művek. A téma kutatói nem kevesebb, mint ezerhatszáz egykorú vagy közel egykorú irodalmi terméket, kétszázhatvan grafikus ábrázolást, száznál több emlékveretet és számtalan alkalmi verset, röplapot, újságlapot tartanak számon, 40 melyek az 1686-os év eseményeinek páratlanul gazdag nyugati visszhangjáról tanúskodnak, s akkor még nem vettük számba a török, zsidó és magyar forrásokat, sem az ostromlottak szemszögéből a visszafoglalás eseményeit leíró emlékeket.
