Kaba Melinda: Thermae maiore legionis 2. Adiutricis (Monumenta Historica Budapestinensia 7. kötet Budapest, 1991)
A fürdők elnevezései
3. Konstrukciójában a hadrianuskori Leptis Magna thermája több vonatkozásban ugyancsak közös az aquincumival. A fürdő északi lezárásához ízül, két végén apsissal záródó, belső oszlopcsarnokkal körülvett tornacsarnok. Bár az észak-déli tengelytől keletre, az épület síkjából erőteljesen kiugratva épült, mégis erősen emlékeztet az aquincumira. Leptis Magnában is a palaestrához közvetlenül kapcsolódik a frigidarium piscinája és a szimmetriatengelyre fűződnek az épület helyiségei, majd a déli traktust záró caldariumával és a benne levő két alveussal ugyancsak egyezést mutat fürdőnk. A palaestrának és a fürdő termeinek a megközelítésére számos bejárat állt rendelkezésre. Ezek a bejáratok a termeket egymással és két traktusra válva is összekötötte. Keletről és nyugatról egyaránt beléphetett az érkező. Éppen úgy, mint az aquincumi Thermae maiores palaestrájánál a látogató eltölthette idejét csak a palaestrába nyíló bejáratokon keresztül érkezve a csarnokban és onnan közvetlenül is távozhatott anélkül, hogy a fürdő szolgáltatásait igénybe vette volna. 4. Kiemeljük még a monumentális trieri Barbara thermát, mellyel fürdőnk több egyezést mutat. Itt is az észak-déli tengely két oldalán feltűnő nagyméretű termek sorát, a frigidarium és a natatio összekapcsolt kompozícióját északon, oszlopcsarnokkal körülvett palaestra zárja, és hadrianuskori fürdőépitészetnek azokat a jellegzetességeit mutatja, melyek Aquincumban is megvalósultak. Külön figyelemre méltónak tartjuk az épület közép traktusában hangsúlyozott tepidariumokat: a három nagyméretű helyiség, mintegy 2/3-át foglalja el az épületnek ebben a blokkjában. Ugyanezt mondhatjuk el az aquincumi Thermae maioresnél is. A fürdő helyiségei között a három tepidarium (33. sz., 34. sz. és a 40. sz., 41. sz., mely utóbbi kettő eredetileg egy nagy helyiség volt) egészen sajátságos kompozíció. Talán az éghajlati tényezővel magyarázható a melegtraktus helyiségeinek magas száma, hasonlóan a trieri Barbara thermahoz. Az egykori római birodalom területén feltárt több ezer fürdő közül csupán néhányat ismertettünk. A következőkben az ókori auktorok segítségével is szeretnénk villanásnyira bemutatni az épületek falai között zajló életet, kik, milyen időpontokban használták a fürdőket, milyen tanácsokat adtak az orvosok és hogy rótták le hálájukat a fennmaradt feliratos kövek tanúbizonyságai szerint az aquincumi gyógyforrások táplálta fürdők vendégei a kúrák utáni gyógyulásuk alkalmával. A FÜRDŐK ELNEVEZÉSEI A római kori fürdőkkel foglalkozó szakirodalom a Birodalom területén felszínre került thermák és balneumok ismertetésénél rendszerint megkülönböztet koracsászárkori épületeket Traianusig és Hadrianustól a későcsászárkorig épült létesítményeket. A fürdők funkcióinak szempontjából nem érdektelen a fürdők két elnevezésének, a thermae balneum szavaknak jelentőségére figyelni. Mindkét szó görög eredetű, a thermae a -Oepjxoç kifejezés, azonosul a fürdők m 177 egyik fő szerepével a melegfürdők biztosításával. A balneum ßaXaveiov görög szó átvétele. A balneum előfordul balneae alakban is. A többesszám szerepeltetése Varró szerint a kettősfürdők esetében külön női és férfi szárnyként kap jelentőséget. A római kori létesítményeknél általában nem tapasztalható hangsúlyos szétválasztás. Mindenesetre figyelem.... 179 re méltó, hogy a Notitia Urbis Regionum XIV. 11 thermát és 856 balneumot említ az i. sz. IV. század közepén Rómában. A számarány is jelzi, amiért az ókori auktorok a nagy és gazdag építészeti megoldásokat követő fürdőtelepeket nevezik általában thermáknak. A magánfürdőket ezzel szemben mindig balneumként említik. Plinius barátjához írt levelében a villájában épült fürdőt „balneum domi"-ként említi. Martialis az ismert mondattal nevezi a hatalmas építészeti remekművet, Nero fürdőjét thermának: Quid • • 1R1 Nerone peius? Quid thermis melius Neronianus? Az aquincumi legiotábor fürdőjét, amint már említettük a múlt század közepén talált feliratos kő „Thermae maiores"-nek nevezi, utalva a méretekre, melyet az ásatások igazoltak. A birodalom területéről, a miénken kívül nincs adatunk arra, hogy korabeli szövegben így szerepelne fürdő elnevezése.
