Kaba Melinda: Thermae maiore legionis 2. Adiutricis (Monumenta Historica Budapestinensia 7. kötet Budapest, 1991)
A fürdők nyitvatartása, üzemeltetése
A zárási idő teljesen megváltozott Alexander Severus alatt. Ó ugyanis az éjszaka bármelyik órájában mindenki számára engedélyezte a fürdést, melynek akadálytalan lebonyolítása érdekében elrendelte az olaj folyamatos biztosítását az éjszakai kivilágításhoz. 218 • 91Q Tacitus viszont félve a fürdőkből jövő zaj háborgatásától napnyugtakor bezáratta kapuit. A nyitvatartási időre vonatkozó rendeletek betartását a fürdőkbe elhelyezett órákon ellenőrizhették. Ennek emléke a stabiaei thermakban talált napóra. 220 A nyitás idejét harang jelezte, melynek megkondulása után betódult a várakozó tömeg. 221 Közlekedés a fürdőkben Galenus, Marcus Aurelius háziorvosa írja, hogy fontos a megfelelő hőfokú fürdőmedencék igénybevétele. Lényeges, hogy ez fokozatos legyen, a lassú felmelegedéstől egészen a forró fürdőig s ugyanilyen sorrendben visszafelé haladva a lehűlésig. 22 A fürdőbe érkező az apodyteriumban hagyta ruháját. Ezek a helyiségek gyakran fűtöttek voltak, ahol kád, vagy egyéb öblítő alkalmatosság is rendelkezésre állt az előfürdők céljára. Innen a frigidariumba mentek, mely rendszerint egy, vagy két káddal is felszerelve épült. A középső helyiség a tepidarium, vagy cella media. Ez mindig a hideg és forró fürdő közé ékelődött, megfelelve a váltakozó hőmérsékletű fürdési lehetőséget kedvelők igányeinek. így még a gondolatok is frissebben szárnyaltak, írta Martialis. 223 A tepidariumoknak még más szerepük is lehetett. Ahol erre nem volt külön helyiség olt unctoriumnak is használhatták. 224 Azonban a tepidariumok alapvető szerepe, hogy száraz, átjáró helyiséget biztosítsanak. De ettől is van eltérő eset például a Korsika szigeti Santa Laurinaban, ahol egy melegvizes kád is van a tepidariumban. 225 A harmadik, minden fürdő elengedhetetlen helyisége a caldarium. A caldariumba mindig beépítenek egy, vagy két forróvizes medencét, mely rendszerint kiugrik a caldarium falsíkjából. A caldariumokban legalább 50 °C meleg elérésére törekedtek. 226 Ez a hőfok lehetővé tette a kellemetlen nedves gőz nélküli száraz, forró izzasztó használatát. Néhány antik forrás az égő parázs melegéhez hasonlítja a fürdők caldariumainak hőmérsékletét. Seneca is arról panaszkodik, hogy a caldariumban a meleg „similis incendio". 227 • 99Ä A padozat melegebb volt valamivel, mint a szoba hőmérséklete cca. 55-57 °C lehetett. Ugyancsak elengedhetetlen tartozéka a fürdőknek a laconicum vagy a sudatorium. Vitruvius hangsúlyozza, hogy az izzasztó álljon mindenképp összeköttetésben a tepidariummal. 29 Az irodalom rendeltetésüket tekintve különbséget tesz a laconicum és sudatorium között. A Stabiae-i thermákból feliratos kő került felszínre, mely a fürdő laconicumáról emlékezik meg. A helyiség formája megközelíti a Vitruvius-i ajánlott formát: kerek alaprajzú, kúptetejének közepén fémlappal, clipeussal nyitható és zárható nyílással. 231 Lényeges eleme ezeknek a helyiségeknek, hogy nem hypocaustummal fűtötték őket, hanem a szoba közepére helyezett szénkályhával, mely egyben szárította is a levegőt. Ilyen faszénnel fűtött kályhát ismerünk Pompejiből. 232 Több helyen kiemelik az antik források, hogy a laconicumok szárazak voltak. A kerek alaprajzi formának is volt jelentősége. A középpontban elhelyezett kályha parazsából áradó meleg a falakról visszaverődve fokozta a szoba meleghatását 234 Minden egyéb hypocaustummal fűtött izzasztót sudationak neveznek. Valószínűleg itt sem volt elviselhetetlen a nyirkos gőz, hiszen a hypocaustum egyenletesen és kellemesen fűtötte a belső teret. 235 Seneca egyébként a sudatiot is szidta mondván: miért kell nekem a sudatio forró levegője, hogy kiszárítsa és 236 aszalja a testet? Számos adat alapján kövessük tehát a fürdőzők közlekedési rendjét a fürdőkben. Az apodyteriumokban vetkőztek, ahol a ruhákat őrizték. Az olyan nagyobb fürdőtelepeknél, ahol a fürdőkhöz palaestra is tartozott, az apodyteriumok mindig összeköttetésben álltak a palaestrákkal. Ezután áthaladtak a frigidariumon, felmelegedtek a tepidariumban, és esetleg beolajoztatták magukat. Jó hatású az olajozás a fürdők vétele előtt is. Azt azonban mindenki saját maga, főként egészségi állapotának függvényeként határozza el, hogy fürdés előtt vagy után olajoztatja a testét. A fürdés után feltétlenül javasolt, mert ezzel lehet megakadályozni a test gyors lehűlését. A bezárult pórusok egyben a bőr védelmét is szolgálják - adja a tanácsot Celsus. 237 Ezután a sudatioba, vagy laconicumba mentek izzasztásra, innen visszafordultak a tepidariumba, ahol újból olajoztatták magukat s végül távozás előtt lehűltek a frigidarium piscinajában.
