Kaba Melinda: Thermae maiore legionis 2. Adiutricis (Monumenta Historica Budapestinensia 7. kötet Budapest, 1991)
A Thermae maiores helyiségeinek leírása
A 18. számú frigidariumba átvezető ajtónál csak a küszöbnyom volt mérhető Af 103,09 m-nél, míg a 22. számú kis udvarral közös ajtónyílás küszöbhelye Af 103,18 m volt. Déli fala, mely a 18. sz. frigidarium északi fala 1,40 m széles, opus mixtum technikával készült. Konzerválás, rekonstrukció Az első feltárást itt 1979-ben végeztük. Sajnos azonban a már említett szűkreszabott és szigorúan megvont, csak a füvesített parkrészen belül engedélyezett ásatás miatt, szelvényünk déli vége éppen a helyiség déli falának koronájánál volt. Egy kis sávban megkíséreltük ugyan az aláblokkolást, de veszélyes lévén csak annyit állapíthattunk meg, hogy a fal lépcsősen vezet déli irányba a 18. számú frigidariumba. 1982-ben sem volt szerencsésebb a helyzetünk. A mélyépítési munkák során a fal jelentős része elpusztult. Ezen a helyen az egykori falaknak sok szakaszon csak a bemért adatai és falcsonkok álltak rendelkezésre a helyreállításkor, tehát ezt egészében rekonstruálni kellett, tartva az alaprajz értelmezési magasságot. Az időközben Aquincumba szállított burkolólapok jelentős részét - a dokumentációk alapján - sikerült eredeti helyükre visszarakni. Megjegyezzük még, hogy a helyiség keleti - a 15. számú Nymphaeummal találkozó - részét már korábban, az itt állt lakóház pincéjének építésekor semmisítették meg. 75. sz. Nymphaeum Az egykor feltehetően szökőkúttal, szobrokkal és faragványokkal díszített kútház exedrája a 18. sz. frigidarium északi falához épült és szimmetrikus tükörképe az észak-déli tengely keleti oldalán 17. számmal jelzett exedrának. Az exedra tengelyében 1,20 m x 1,40 m-es ablaknyílás nyoma maradt meg Af 103,99 m. Fala opus mixtum módon készült, jól kivehetők a kváderkövek között kitüremkedő habarcs függőleges és vízszintes bekarcolt vonalainak hálója. A padozatot és az exedra belső falát terrazzóval burkolták (39. kép) a találkozási élnél párnatag kiképzéssel. Af 103,39 m szinten. Az egykori boltozat szerkezetet hordozó hatalmas, puhamészkőből faragott, négyzetes lábazati tömbök is nagy részben megsérültek és csak a keleti oldalon maradtak meg töredékesen. Ennek a lábazatnak az anyaga azonos a palaestra pillér-lábazatainál talált mészkőtömb pakolással. Konzerválás, rekonstrukció Ahogy a 14. sz. helyiség leírásánál jeleztük az exedra nyugati felét újkori pince alapozásakor már megsemmisítették. Tovább csorbult a fal 1983-ban a híd pillérének alapozásakor. így tehát az exedra teljes nyugati ívét rekonstruálni kellett. A meglehetősen magasan (2,50 m) megmaradt keleti falkoronát egy kősorral és a fugákat habarccsal erősítették meg. A padozat terrazzó burkolatát és a falon is megmaradt kevés - ugyancsak terrazzó - borítást vegyszeres kezeléssel konzerválták. A thermának ennél a részénél különös gonddal kellett eljárni a helyreállítások során, tekintettel arra, hogy a falak a két híd elágazó íve alatt vannak, födém nélkül, kitéve az időjárás okozta károsításnak. A 18. számú frigidarium padozatán három rekonstruált lépcsővel zárul az exedra. 16. sz. átjáró A 15. és 17. számú Nymphaeumok exedrái között 3,50 m széles átjárást biztosító folyosó észak fele emelkedő, lépcsőzetes kialakítású volt. Ezt a felületet ugyancsak nagy méretű hasított kőlapokkal burkolták (40. kép). Konzerválás, rekonstrukció A 18. számú frigidariumból három rekonstruált lépcső jelzi az átjárást. 77. sz. Nymphaeum A 15. számú Nymphaeum szimmetrikus keleti megfelelőjének 1,20 m magas fal-ívébe mélyített 1,20 m x 1,40 m-es ablaknyílás szintje Af 103,99 m. Alatta a falban 0,60 m-re imbrexel burkolt vízkivezető nyílás in situ ép részlete maradt meg (41. kép). A falat és padozatot terrazzóval burkolták, az élnél itt is párnatagot alakítottak ki. A padozat alatt észak-északnyugat dél-délkeleti irányú - kelet felé ívesen elágazó, kőfalazású tégla burkolatú csatorna húzódik. Az exedra
