H. Gyürky Katalin: Az üveg (Monumenta Historica Budapestinensia 5. kötet Budapest, 1989)

Előszó

Pohár XIII. POHÁR 1. típus (XXIV. tábla, l.kép) A Budapesti Történeti Múzeum Gyűjteményének legkorábbi darabja egy kis töredék (2.7X2.5 cm), melyen az üvegmetszésnek egyetlen, szűk tárgycsoportnál alkalmazott jellegzetes módja ismerhető fel. Az ún. „Hedvig" poharakra emlékeztet. A csoportot mintegy 14 darab alkotja.

1 Jellemzőek a pohár falát díszítő állatalakok: lépegető oroszlán, kiterjesztett szárnyú sas és közöttük életfa, vagy pedig erősen stilizált kagyló-, csiga motívumokból alakított keleti ornamentika. A díszítő ábrázolás körvonalai mellett a hátteret metszették ki és az ábra belső rajzolatait párhuzamos, vagy kockázott metszésvonalak teszik. A típusnevét Hedvigről, Sziléziai fejedelemasszonyról, Szakállas Henrik feleségéről kapta (1174-1243), akit halála után szentté avattak és aki Lengyelország, Szilézia patronája volt. Három poharat őriznek Szilézia területén. Mindhárom kapcsolatba hozható személyével. A kutatók a poharakat XII. századi készítményeknek tartják.

2 A készítés helyét tekintve a vélemények eltérőek. Van aki egyiptominak,

3 van aki bizáncinak

4 tartja. Olyan is akad, aki Oroszországot javasolja készítési helynek,

5 sőt felvetették a hamisítás lehetőségét is,

6 - igaz csak egyes darabjai esetében. A poharak általában foglalatban vannak és mint ereklyetartókat őrzik őket. A foglalatok egy része a XIII. század első felében készült.

7 Ez is a XII. századi eredet mellett szól. A Novogrudok-ból származó pohár ásatási lelet, a XII. század végére datálható rétegből került elő.

8 Többféle vésett hegyikristály, illetőleg üvegedény is ismeretes Európa kincstáraiban, melyek Szíria, vagy Egyiptom, vagy Irak területén készültek, illetőleg Bizáncból, az 1204. évi nagy fosztogatás zsákmányaként kerültek Európába.

9 A Hedvig poharak stílusa mindegyiktől különböző, önálló csoport. Kétségtelen azonban, hogy Európában nagyon szerették a keleti kristály, vagy kristályt utánzó munkákat. Ezt mutatják kisebb ötvöstárgyakba beépített részletek is, mint pl. egy kristály-nódus, amely egy Louvainban levő arany kehely tartozéka.

10 A Hedvig poharak egyikét magyarországi Szent Erzsébet tulajdonaként tartják számon (Koburg várában őrzik).

11 A budán talált töredék mindenképpen érdekes tehát. Feltehetően a királyi kincstár, vagy a királyi kápolna kegyszereinek egy darabja lehetett. A poharak nagy részénél többé-kevésbé igazolható, hogy a keresztesháborúk idején hozták magukkal, vagy zarándokutakról. Lelőhely: Leírás: Leltárszám: Megjegyzés: 1. BP.K.Sz.Z. 534-988 l.R. 2.7X2.5X0.4 cm 52.276 12 XXIV/l.kép Jegyzetek: 1. Neisse, Wrozlaw, Krakow, Hinnenburg bei Brakel (Westfália), Halberstadt, Gotha, Nürnberg, Coburg, Minden, Amsterdam, Namur, New-York, Novogrudok, Budapest. 2. Lamm 1929, 1930; Schmidt 1912, 53-78, Fig. 34.; Czichak 1891, 196-197; Kühnel: Meisterwerke 1910,165. 3. G. Migeon:Manuel d'art musulman 1927, II. l22.;Lamm 1930,1. 174.; 4. Philippe 1975,3. 5. F. D. Gurevif: Dom bojana w drewnerusskom Novogrudke (La maison du boyard de Novogroudok de la Russie Ancienne) KSIAAN SSSR (1964) 99;Shelnikov 1966,95-115. 6. Scapova 1977,255. 7. A nürnbergi és a namour-i poharak. 8. Gurevit 1963,243. 9. Philippe 1970,134-136, Fig. 74.