H. Gyürky Katalin: Az üveg (Monumenta Historica Budapestinensia 5. kötet Budapest, 1989)

Előszó

10. Philippe 1975,30. Fig. 6. 11. Mariacher 1966,72. Abb. 32.;

Lamm 1930,1. 175. 12. Gyürky 1984 XIII. POHÁR 2. típus (XXIV. tábla, 2. kép) A déli Anjou Palota alatt, a 47. sz. sziklagödörben, XIII. század második felére jellemző leletek kíséretében és III. Endre (1290—1301) pénzével együtt került elő

1 az itt rekonstrukcióban látható kisméretű pohár két töredéke. Üvegfonállal keretezett talpa, egyenes oldalfala, kifelé dőlő pereme jellemzik a formáját. A peremet spirálisan csavart fonál díszíti. A pohárfal esetleges díszítéséről az oldalfal elpusztulása miatt nincs tudomásunk. Lelőhely: Leírás: Leltárszám: Megjegyzés: 1. BP. DKU. XLVII.g. Fenék, gömbölyű talpgyűrúvel, 52.602 1 4.60-5.45 m l/f R. kevés, egyenes oldalfal, oxidált XXIV/2. kép 2. BP. DKU. XLVII.g. Oldalfal és perem, spirális 52.609 XXIV/2, kép 4.60-5.45 m l/f R. fonáldísszel Jegyzetek: 1. Gerevich 1966, 129. Ezeket a darabokat a publikáció nem tette közzé. XIII. POHÁR 3. típus (XXIV. tábla, 3. kép) A déli Anjou palota alatti 47. sz. gödörben, kizárólag XIII. századi leletek között, III. Endre (1290—1301) pénzével együtt került elő a Budapesti Történeti Múzeum rekonstruált, emailfestésű címerdíszítésű üvegpohara. Ebből a típusból mintegy 20 db került eddig elő Európában.

1 A pohár eredeti magassága: 9.5 cm. Csonkakúp alakú. Széles szájnyílása, ennél kisebb átmérőjű talpa van, melyet sima üvegfonál szegélyez. Anyaga erősen oxidált, eredetileg enyhén sárgás színezetű volt. A díszítést a pohár falán kívül vastagon felrakott sárga kontúrok rajzolják ki. Ezeken belül a mezők színeit a pohár belső falán festették fel. A peremet a pohár oldalfalától festett díszítés választja el: két keretvonal között az ún. ,,futó kutya" motívuma. Az oldalfalakat három hegyes végű címerpajizs díszíti, melyek között levelet hajtó ágak láthatók. A paizsfej kockákból összerótt és ugyancsak kockákból összerótt az alsófekvésű pólya is. A színezés: cinóber piros és párisi kék. A mezőt, amelyben a címerek helyet foglalnak, alul keretvonal zárja le. Emailfestéssel díszített poharak legkorábban a szíriai Raqqua műhelyeiből kerültek ki.

2 Ennek a műhelynek a formáit tükrözi egy keresztény ábrázolással, trónon ülő Mária alakjával díszített pohár a londoni British Múzeumból.

3 A többi festett pohár azonban, amely európai ízlés szerint festett, más formájú. Csonkakúp alakú - mint a budai pohár. Ezeknek a formája már nem keleti forma. Ábrázolásaikat tekintve kifejezetten európai vevőkör számára díszítették ezeket, főként címerekkel. A budai pohár legközelebbi rokonai: 1. a londoni British Museum másik festett pohara, amelyen címerek láthatók és egy felirat: ,,ALDREVANDIN ME FECIT", továbbá a stuttgarti és a régensburgi pohár.

4 A kutatók feltételezik, hogy ezeket a poharakat Európa számára készítették, de nézetkülönbségek vannak, hogy Szíriában-e, vagy Velencében?

5 Legelfogadottabb az a nézet, hogy a latin császárság területén, vagyis a Szentföldön szír—frank vegyes műhely készítette ezeket a poharakat. A szentföldi zarándokok, s maguk a keresztes háborúk résztvevői is nagyszámú ajándéktárgyat hoztak magukkal, s ennek kielégítésére készítették ezeket a poharakat. Ujabban kiderült levéltári kutatások révén, hogy az ALDREVANDIN név a XIII. század második felében népszerű volt Velencében. Oklevelekben felmerült egy ilyen nevű üvegfúvó mester és egy pap is viseli ezt a nevet. Tehát felmerül a lehetősége annak is, hogy Velencében készítik ezeket a poharakat.

6 Hosszú időn keresztül úgy vélték, hogy .az üveg festésének eljárását a XIII. században még csak a szíriai műhelyek ismerték. Újabban, ugyancsak a levéltári kutatások révén derült ki, hogy már a XIII. század második felében Velencében előfordulnak „pohár festők", vagyis önálló mesterség a pohár festése.

7