Dr. Irásné Melis Katalin: Adatok a pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez (Monumenta Historica Budapestinensia 4. kötet Budapest, 1983)

II. Településtörténeti összefoglalás

lan-birtokukat, a város közelében, Pesttől távolabb a mai D-i határrészben ujabb földek pesti polgároktól való vásárlásával nagyobb birtoktest kialakítására törekedtek. Egy 1332­es határjárásról és az uj tulajdonos beiktatásáról kelt oklevél az egyik Gyál faluhoz tar­tozó birtokot Wernerteleki földként nevezte meg. 166 Werner ispán személyén keresztül a XIII. századeleji pesti városi patriciusréteg összetételére is következtethetünk. A városi fejlődés természetes következményeként kialakult vezető rétegben befolyásos német szár­mazásúak is helyet foglaltak, hiszen a város lakosságának jelentős része is idegen, fő­ként német származású volt. 167 önálló városrészük, piacterük, plébániatemplomuk volt­e, nem tudjuk. A németek nagyobb számban való megjelenése a XIII. század elején talán összefüggésbe hozható a böszörmények elköltöztetésével, de ez is csak egy elgondolkoz­tató feltevés. A város gazdasági életében, illetve a királyi jövedelmek sorában is számottevő volt a pesti böszörmények tevékenysége és adója. Anonymus szerint Taksony idejében érkez­tek hazánkba "de terra Bular". Az izmaeliták leszármazottainak tekinthető az Ethey nem­zetség, az 1111-ben emiitett Etheius nyitrai káliz centurio. Az Árpádok uralmának ko­rábbi szakaszában sok káliz érkezett hazánkba, akik Horezm körzetéből érkeztek Euró­pába az un. káliz útvonal mentén. A pesti böszörmények a magyarországi Árpád-kori mo­hamedánok két csoportja közül a fontosabbikba tartoztak, ugy tűnik, hogy nevük nem az Ismaelita-hoz, és a Serecenus-hoz hasonló vallási megjelölés, hanem egy steppei, Ho­rezm környéki, közelebbről a Szir-darja alsó folyásának vidékéről származó nép neve. 1150-5'3-as években Magyarországon járt Abu Hamid arab utazó feljegyzi, hogy az itteni izmaeliták a kincstár és a sókamara tisztviselők, adóbérlők, magyar nevük káliz. 1 68 Mint már korábban emiitettük, Anonymus adata a böszörményekkel kapcsolatos pesti várról meglehetősen bizonytalan topográfiai szempontból. Kérdés, hogy ezek a népek hogyan alakultak át kereskedőkké és pénzváltókká, illetve a pesti vár Taksony-kori böszörmény tulajdonosai, és azok leszármazottai hogyan szerezték meg a fenti tevékenységgel járó privilégiumokat? (A pesti böszörmények a királynak adóztak, a keresztes hadjáratra in­duló II. Endre 1217-ben végrendeletében halála esetén ezt a jövedelmet feleségére ha­gyományozta. ) 170 Feltehetően egészen másról van szó az Anonymus féle pesti várral kap­csolatban. Az Anonymus által várnak nevezett objektum valójában a böszörményeknek a­dományozott telephely lehetett, amely Anonymus korára jelentős építménnyé fejlődött. El­jutottunk az Árpád-kori Pest ujabb, ismeretlen helyű topográfiai egységéhez. A pes t i határ a XIII. század elején Pest város XIII. század eleji határainak pontos kiterjedése ismeretlen. A Duna part­ján É-D-i irányban eléggé kis terület övezte a várost, hiszen mindkét irányban a város­hoz közel sorakoztak a falvak. A várost közvetlenül É-i irányban határoló település neve Ujbécs csak a tatárjárás után, 1268-ban tűnt fel oklevélben, az ekkor néptelen földet a király a margitszigeti domonkos apácáknak adományozta, a birtokon lévő Werner palotá­val együtt. Az apácák beiktatásának mind a pesti polgárok, mind Werner fia Péter ellent­mondtak, s ezáltal hosszú pereskedés kezdődött az érintett felek között. A palota helye bizonytalan, a falut, Ujbécset, talán a József nádor tér környékén kereshetjük, ezáltal megnevezve a József nádor tér D-i felén több, kisebb árokban előkerült Árpád-kori ré­teg faluját. 171 A következő falu Jenő volt, a jenői rév pesti oldalán, általában a Margithid pesti híd­fője tájára helyezik, bár valószínűbbnek látszik, az Országház környékére való helyezés, az Országház épitése során előkerült későbbi régészeti leletek alapján. 172 Északi irányban továbbhaladva Besenyő következik, neve 1245-ben tünt fel, amikor a király a leleszi konvent korábbi birtokából a margitszigeti premontreieknek ebben a fa­luban két jobbágytelket adott. 173 Későbbi középkori leletek alapján az újpesti Dunaparton a kikötő és hajógyár környékére helyeztük a falut. 174 A következő Duna-parti falu Megyer volt, a megyeri révhelyen, a Szilas patak tor­kolatánál. A Vizmü területén Árpád-kori és későbbi középkori leletek is előkerültek. (40. lelőhely. ) Pest D-i, Duna menti határait még ennyire sem ismerjük, a XX. kerületi Tatárdom­bi Gubacs faluig nem ismerünk településtörténeti adatokat. Pest K-i határai is bizonyta-

Next

/
Thumbnails
Contents