Dr. Irásné Melis Katalin: Adatok a pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez (Monumenta Historica Budapestinensia 4. kötet Budapest, 1983)
II. Településtörténeti összefoglalás
lan-birtokukat, a város közelében, Pesttől távolabb a mai D-i határrészben ujabb földek pesti polgároktól való vásárlásával nagyobb birtoktest kialakítására törekedtek. Egy 1332es határjárásról és az uj tulajdonos beiktatásáról kelt oklevél az egyik Gyál faluhoz tartozó birtokot Wernerteleki földként nevezte meg. 166 Werner ispán személyén keresztül a XIII. századeleji pesti városi patriciusréteg összetételére is következtethetünk. A városi fejlődés természetes következményeként kialakult vezető rétegben befolyásos német származásúak is helyet foglaltak, hiszen a város lakosságának jelentős része is idegen, főként német származású volt. 167 önálló városrészük, piacterük, plébániatemplomuk volte, nem tudjuk. A németek nagyobb számban való megjelenése a XIII. század elején talán összefüggésbe hozható a böszörmények elköltöztetésével, de ez is csak egy elgondolkoztató feltevés. A város gazdasági életében, illetve a királyi jövedelmek sorában is számottevő volt a pesti böszörmények tevékenysége és adója. Anonymus szerint Taksony idejében érkeztek hazánkba "de terra Bular". Az izmaeliták leszármazottainak tekinthető az Ethey nemzetség, az 1111-ben emiitett Etheius nyitrai káliz centurio. Az Árpádok uralmának korábbi szakaszában sok káliz érkezett hazánkba, akik Horezm körzetéből érkeztek Európába az un. káliz útvonal mentén. A pesti böszörmények a magyarországi Árpád-kori mohamedánok két csoportja közül a fontosabbikba tartoztak, ugy tűnik, hogy nevük nem az Ismaelita-hoz, és a Serecenus-hoz hasonló vallási megjelölés, hanem egy steppei, Horezm környéki, közelebbről a Szir-darja alsó folyásának vidékéről származó nép neve. 1150-5'3-as években Magyarországon járt Abu Hamid arab utazó feljegyzi, hogy az itteni izmaeliták a kincstár és a sókamara tisztviselők, adóbérlők, magyar nevük káliz. 1 68 Mint már korábban emiitettük, Anonymus adata a böszörményekkel kapcsolatos pesti várról meglehetősen bizonytalan topográfiai szempontból. Kérdés, hogy ezek a népek hogyan alakultak át kereskedőkké és pénzváltókká, illetve a pesti vár Taksony-kori böszörmény tulajdonosai, és azok leszármazottai hogyan szerezték meg a fenti tevékenységgel járó privilégiumokat? (A pesti böszörmények a királynak adóztak, a keresztes hadjáratra induló II. Endre 1217-ben végrendeletében halála esetén ezt a jövedelmet feleségére hagyományozta. ) 170 Feltehetően egészen másról van szó az Anonymus féle pesti várral kapcsolatban. Az Anonymus által várnak nevezett objektum valójában a böszörményeknek adományozott telephely lehetett, amely Anonymus korára jelentős építménnyé fejlődött. Eljutottunk az Árpád-kori Pest ujabb, ismeretlen helyű topográfiai egységéhez. A pes t i határ a XIII. század elején Pest város XIII. század eleji határainak pontos kiterjedése ismeretlen. A Duna partján É-D-i irányban eléggé kis terület övezte a várost, hiszen mindkét irányban a városhoz közel sorakoztak a falvak. A várost közvetlenül É-i irányban határoló település neve Ujbécs csak a tatárjárás után, 1268-ban tűnt fel oklevélben, az ekkor néptelen földet a király a margitszigeti domonkos apácáknak adományozta, a birtokon lévő Werner palotával együtt. Az apácák beiktatásának mind a pesti polgárok, mind Werner fia Péter ellentmondtak, s ezáltal hosszú pereskedés kezdődött az érintett felek között. A palota helye bizonytalan, a falut, Ujbécset, talán a József nádor tér környékén kereshetjük, ezáltal megnevezve a József nádor tér D-i felén több, kisebb árokban előkerült Árpád-kori réteg faluját. 171 A következő falu Jenő volt, a jenői rév pesti oldalán, általában a Margithid pesti hídfője tájára helyezik, bár valószínűbbnek látszik, az Országház környékére való helyezés, az Országház épitése során előkerült későbbi régészeti leletek alapján. 172 Északi irányban továbbhaladva Besenyő következik, neve 1245-ben tünt fel, amikor a király a leleszi konvent korábbi birtokából a margitszigeti premontreieknek ebben a faluban két jobbágytelket adott. 173 Későbbi középkori leletek alapján az újpesti Dunaparton a kikötő és hajógyár környékére helyeztük a falut. 174 A következő Duna-parti falu Megyer volt, a megyeri révhelyen, a Szilas patak torkolatánál. A Vizmü területén Árpád-kori és későbbi középkori leletek is előkerültek. (40. lelőhely. ) Pest D-i, Duna menti határait még ennyire sem ismerjük, a XX. kerületi Tatárdombi Gubacs faluig nem ismerünk településtörténeti adatokat. Pest K-i határai is bizonyta-
