Dr. Irásné Melis Katalin: Adatok a pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez (Monumenta Historica Budapestinensia 4. kötet Budapest, 1983)
II. Településtörténeti összefoglalás
Pest a XIII. század elején A kora-Árpád-kori város alaprajza ismeretlen. A konkrét topográfiai adatok hiányában szinte lehetetlen megrajzolni a város korai képét, csupán egyetlen mód kinálkozik a rekonstrukcióra, a város közvetlenül 1241 előtti állapotából való visszakövetkeztetés. Az elbeszélő történeti források közül Spalatoi Tamás munkájában esik szó először Pest megerőditéséről. A pesti polgárok a közeledő tatárok ellen sáncokat emeltek és árkot ástak a város védelmére. 145 A korai, I. sz. városfal semmiképp sem lehet e munkálatok eredménye. A városfal ekkor már állt, 1241-ben a falak megerőditéséről volt szó. Pestet a tatárok az ostrom 3. napján foglalták el és égették fel, tehát a városfalak nem voltak olyan erősek, mint a tatártámadást kiálló Székesfehérvár, Esztergom stb. falai. ^ 46 A pesti városfal a tatárdulás ellenére is jelentős magyarországi várostörténeti emlék. Egy tudatos várospolitikai tevékenység eredménye, amely azt a célt szolgálta, hogy a város határainak rendezésével a rohamosan fejlődő város szervezeti felépítését, jogi helyzetét is szabályozzák. Ez az időszak a XII. század végén, vagy a századfordulón kezdődött, aminek eredményeképpen a XIII. század első harmadában a város fala már készen állott, vagy nagyon közel állt a befejezéshez. Ennek régészeti bizonyítékai a városfalon kivül nemigen vannak, inkább más, történeti forrásokból ismert események bizonyítják. A tatárjárás alatt elveszett a város korábbi szabadságlevele, ezért a király, IV. Béla 1244-ben újra kiadta azt. A fejlett városi életre mutató privilégiumok között a szabad biróválasztási jog a városi tanács működését is feltételezi, a testület működéséhez kapcsolható a városi pecséthasználat is. A XIII. század végén faragott Buda-pesti pecsét a századeleji pesti előkép hátoldalának II. Endre-kori címerét tünteti fel, ^ 4 ' A fallal övezett terület határainak kijelölését a város belső területeinek rendezése is követte, a kezdeti, természetes utvonalak, amelyek E-D-i és K-Ny-i irányban haladtak a városalaprajz végleges tengelyeivé váltak. Az E-D-i útvonal a Dunával párhuzamosan futott, a Váci utca Ny-i harmadában, a K-Ny-i útvonal pedig a Kossuth Lajos utca D-i harmadában. Az utvonalak metszéspontjának ENy-i oldalán helyezkedett el a római tábor, ezért feltételezzük, hogy nem voltak a táborból kivezető, jól megépített utak. A korai városfalon egyetlen helyen, a Városház utca 1-3. sz. előtti szakaszán figyeltük meg torony részletét, topográfiai helyzetét tekintve, kaputoronynak határoztuk meg, A torony fala ugyanolyan széles volt, mint a városfal, a torony pincéjének dongaboltozat indítása az Árpád-kori járószint meghatározását segítette. A többi kapu helye ismeretlen, bár a Cukor utcában, a városfal DK-i sarkában voltak bizonyos falcsonkok, amelyek talán kaputorony maradványai lehettek. Feltétlenül voltak kapuk a főútvonalak végénél, az E-D-i uton, a Váci utcában, a Régiposta utca közelében, és a D-i oldalon a Váci utca 4 7. sz. táján. A várost Ny-ról a Duna határolta, eddig semmi adat sincs a fal Duna-parti szakaszára. A városfalat árok övezte, a Ferenciek terén az 1817-es udvarszinttől 7, 5 m mélységet is elérte. Az itteni fagerendák és vesszősövények maradványaihoz hasonlókat máshol nem sikerült megfigyelnünk. A Városház utca egész hosszában feltárásra került a fal belső oldala, a vizsgált, 6-7 m-es sávban sehol sem találtunk koraközépkori hozzáépítést. Későközépkori toldást is csak egyetlen helyen, a Városház utca 9. előtt. A fallal körülvett terület határai kijelölésének szempontjait nem ismerjük, valószínűleg az lehetett a cél, hogy a zártabb szerkezetű településmagokat fogják egységbe s ez a középkori város tervszerű kiépítése első lépcsőfokának tekinthető. Ebbe a koncepcióba tartozott a ferences kolostor és templom felépítése a városfalnál a kapu közelében. A pesti K-Ny-i főútvonal menti épületegyüttes alaprajzát nem ismerjük, a mai ferences templom Ny-i és E-i oldalán előkerült alapfalak későbbi középkori periódusból is származhatnak. Ezek az első régészeti adatok a középkori templomból. A Városház utcában lévő XIII. századi városkapu és a jelenlegi templom közötti terület beépítettségét sem ismerjük, a leletmentések során csak a mai templom Ny-i oldala előtti teret kutathattuk. A régészeti metszetek tanúsága szerint ez a tér az egész középkor folyamán szabadon állt, kövezett burkolata sohasem volt, így a legkorábbi kolostorépületet a mai templom mindkét oldalára elhelyezhetjük, I 49 A XIII. század első negyedében felépült a város másik koldulórendi kolostora is, a Szent Antalról elnevezett domonkos kolostor és templom. A masszív, erős falakkal körülvett, nagykiterjedésű épületegyüttes nem képzelhető el, a viszonylag kis alaprajzú városban, a város közelében, a városfalon kivül kell keresnünk. 150 Nem lehet egyszerűen
