Dr. Irásné Melis Katalin: Adatok a pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez (Monumenta Historica Budapestinensia 4. kötet Budapest, 1983)

I. Bevezető - Adattár

46. Bp. XV. Rákospalota. Régi Fóti ut mellett. 1961-ben a Fóti ut 5-6. km-köve közötti homokbányában több sirt feldúltak. Ettól a helytől ENy-ra, a Csömöri patak partján a homokos felszinén kőtörmeléket, XIII. századi cserepeket és terrazzo padló töredékeit találták. A kőtörmeléktől E-ra két párhuzamos habarcsos esik bukkant elő. A kutatóárokban egy templom alapfalának maradványait tárták fel, pontosan kirajzolódott egy falsarok. A domb felszine erősen lekopott, ezért a kiszedett falak irányát, a templom alaprajzát nem lehetett megállapitani. A keritőfalat is csak nyomaiban vizsgálhatták. A templom feltételezett helye és a keritőfal között sok kiszántott emberi csont volt, a leletmentés során 8 sirt bontottak ki. A keletéit sirokban mellékletek nem voltak, az 1. és 3. sir egymáshoz viszonyitott helyzetéből kiderült, hogy a temető legalább két rétegű volt. A régészeti leletek közül egy ezüst érem és néhány kerámiatöredék a jelentősebbek. Terepjárással azonositottuk a lelőhelyet és az eddigieket kiegészítjük azzal, hogy a domb felszinén található valamennyi cserép Árpádkori. 75 (40-43. kép) (17. ábra) 47. Bp. XV. Rákospalota. Kajár u. Béke TSz. 1966-ban felszíni gyűjtés és leletmentés keretében XIII. századi kerámiatöredékeket gyűjtöttünk. Lelt.sz.: BTM 66.49. 1., 66. 50.1. 48. Bp. XV. Palota-újfalu, Őrjárat u. 1. A Szilas pataktól délre Palotaujfalu és az Orjáró tér között elhelyezkedő középkori falu területén szórványleletek kerültek elő. 1914-ben a falu határában lévő pusztatemplomból római kövek kerültek elő, a lelőhely a lakótelep építkezéssel teljesen megsemmisült. (19. lelőhely.) Lelt.sz.: BTM 62.28. 1. 76 (44. kép) 49. Bp. XV. Rákosszentmihály, Hermina ut 8 7. Kertásás közben 157 friesechi dénár került felszínre. Körülötte más régészeti lelet nem volt. Lelt.sz.: BTM 60. 17. 1-97. 77 50. Bp. XVII. Rákoskeresztúr, Határ ut - Homokbánya. Felszíni gyűjtésből X-XIII. századi kerámiatöredékeket ismerünk, a kisebb leletmentés középkori adatokat nem szolgáltatott. Lelt.sz.: BTM 65. 114. 1-4, 69. 29.1-4. 51. Bp. XVII. Rákoskeresztúr, Pesti ut 110 előtt. 1969-ben feltárásra kerültek a XII. század végén, vagy a századfordulón épitett templom maradványai. Az épület alaprajzát tekintve a nyújtott félkörives szentélyzáródású és a szentélynégyszöges falusi templomok közötti átmeneti forma. A szentély 4,8 m hosszú és 2,7 m széles volt, az 1, 2 m széles szentélyfal a külső oldalon a félkörives lezáródás után 40 cm-es kiugrással folytatódott a hajó felé. Ez a kiszögellés a belső oldalon hiányzott, a szentélynégyszög boltozatát konzolok tartották. Mivel a szentély az átlagosnál sokkal keskenyebb volt, a diadalivek közötti távolság csak 130 cm. A 465 cm széles hajó 550 cm hosszúságban rekonstruálható. A hajó 140 cm széles fala a déli oldalon befut a ma álló templomépület alá. Az E-i hajófal 520 cm hosszúságban maradt meg, a további 480 cm hosszú falszakasz már a XIV. századi bővítésből származik. A hajót átszelő kutatóárokban nem találtuk meg a hajó Ny-i falát, az átépítés során egészen elbontották. A falakat alapozás nélkül a döngölt homokra építették, szabályos 30-35 cm-es kváderekból és vastag vakolattal borították. A falak 75-80 cm magasságban maradtak meg, a feltárás után visszatemettük. A templom körüli faluról alig van adatunk. A feltárás kutatóárkaiból nagy mennyiségben kerültek elő cserepek, mind az Árpád-korból, mind a későközépkorból. Lelt.sz.: BTM 69. 30. 1-32. 9. , 69. 35. 1 - 36. 9. 78 (45. kép) (18-19. ábra) 52. Bp. XVII. Rákoscsaba. Csabai ut - Református templom környéke. Az 1904-ben épitett református templom főbejárata előtt kábelfektetés során feltártuk a középkori templom Árpád-kori, nyújtott félkörives záródású szentélyének kétharmad részét. A szentélyzáródás köralaku ivének alapozását hatalmas, 1 méternél nagyobb átmérőjű, lekopott felszínű kőtömbökből készítették. (5 tömb volt. ) A többi alapfal a szokásos módon készült, 30-40 cm átmérőjű szabálytalan alakú kövekből állt. A szentélyzáródás körivének felmenő falai is eltértek az E-i szentélyfalától, ahol a falat egyenle-