Havassy Péter - Selmeczi László szerk.: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán 2. (BTM műhely 5/II. kötet Budapest, 1992)

IRÁSNÉ MELIS KATALIN: Árpád-kori falvak Szigetszentmiklós határában

egyes telkek beépítését. A lakóházak az ÉNY-i határárok közelében állottak, kisebb árok futott a ház D-i oldalán is. A kisebb árok külső oldalán a ház közelében voltak az élelmiszer tároló vermek, gödrök. A telek DK-i, a háztól legtávolabbi sarkán építették fel a szabadon álló kemencéket, füstölő gödrökek, itt voltak a szabadtéri, nyílt tűzhelyek is. A gazdasági épületek, hulladékgödrök is a háztól távolabb helyezkedtek el. A ház déli oldalán lévő kisebb árok az udvart választotta el a lakóháztól, és a lakóház körül elhelyezkedő beépítetlen területtől. Itt konyhakert, gyümölcsös is lehetett. Az udvar másik kerítése a szomszédos telekkel határos nagyobb árok volt.

57 A telek hosszúságát nem sikerült megállapítanunk, a jelenkori földmunkákkal elpusztult a házsor többi része is. A különös szerencse folytán megmaradt jelenségeket három, egymás mellett szabályos távolságra kijelölt belső telek építményeivel azonosítjuk. Világosan mutatják egy Xlll. sz-i falu házainak szabályos alaprajzi elrendeződésést. A gazdag leletanyag, különösen a cserépedények jelzik az itteni lakosság életmódjának, gazdagságának jobb minőségét. A falu népe a Buda és Pest körüli piacokon változatosabb, értékesebb tárgyakhoz jutott, a háziipari termékek mellett külföldi árukat is vásárolhatott. Az ausztriai import kerámiaedények, a budai fehér és sárga asztali edényekkel a Xlll. sz-i kerámiaművesség legjobb termékei. A régészeti megfigyelésekből nem tudunk választ adni a falu megszűnésének okára. A Xlll. sz. végén a fazekastelep is megszűnt, anélkül, hogy például az összegyűjtött kagylókat felhasználták volna. Lehetséges, hogy a terület felhagyása a környéken lejátszódó birtokos változásokkal volt összefüggésben. A Xlll. sz. második felében két nagyobb, királyi adományozás volt a környéken, a margitszigeti domonkos apácák és a Háros-szigeti premontrei kolostor javára. 1270 után kialakult az apácák taksonyi birtokközpontja, adatok hiányában azonban nem tudjuk, ez a folyamat milyen változásokat okozott a környező falvakban. 1264-ben IV. Béla király a csőti (Háros-szigeti) premontreieknek adományozta a Csepel-szigeten lévő Háros falut. Ennek határleírásában említik Szőlőst, amely ekkor a visegrádi bencés kolostor tulajdona volt. Később, de nem tudjuk pontosan mikor, Szőlős a királyé lett. 1403ban a király csepeli ispánja a szőlősi jobbágyokat is elküldte a margitszigeti apácák taksonyi birtokát megtámadó, a környékbeli jobbágyokból toborzott csapatba. Szőlős falu a törökkorban is lakott volt, a XVI. sz. közepén elég jelentős összeg, 23008 akcse volt az adója.

58 Az 1988-89. évi leletmentések eredményeit látva, úgy tűnik, hogy az egész középkoron át jelentős Szőlős falu területével nem azonosítható sem az Üdülősoron, sem a Vízművek területén feltárt településrészlet. Mind a két területen még az Árpád-kor folyamán megszűnt az élet. Ez a határrész a középkor későbbi évszázadaiban valamelyik itteni falu határának beépítetlen része, mezőgazdasági művelés alatt álló szántóföldje, vagy legelője lehetett. IRODALOM- ÉS RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK Altmann (1973)- J. Altmann: Előzetes jelentés a nyéki faluásatásról. BpR XXIII (1973) 219-227. Holl (1956) - I. Holl: Adatok a középkori magyar fazekasság munkamódszereihez. BpR XVII (1956) 177-193. Holl (1963) - I. Holl: Középkori cserépedények a budai várpalotábál (XIII-XIV. század). BpR XX (1963) 335-386. Mesterházy (1983) - K. Mesterházy: Településásatás Veresegyházon. ComArchHung 1983. 133-162. Méri (1952) - I. Méri: Beszámoló a Tiszalök-rázompusztai és a Túrkeve-mórici ásatások eredményeiről. ArchÉrt 79 (1952) 49-67. Méri (1962) - I. Méri: Az árkok szerepe Árpád-kori falvainkban. ArchÉrt 89 (1962) 212-21a Méri (1963) - I. Méri: Árpád-kori szabadban lévő kemencék. ArchÉrt 90 (1963) 274-281. Méri (1964) - I. Méri: Árpád-kori népi építkezésünk feltárt emlékei Orosháza határában. RégFüz 11/12(1964) Szabó J. (1975) - Gy. J. Szabó: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában II. EMÉ Xlll (1975) 19-68. ActaArchHung - Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungarica ArchÉrt - Archaeologiai Értesítő, Bp. BpR - Budapest Régiségei ComArchHung - Communicationes Archaeoligicae Hungáriáé, Bp. - Egri Múzeum Évkönyve EME Fontes Arch Hung RégFüz - Fontes Archaeologici Hungáriáé, Budapest - Régészeti Füzetek (Magyar Nemzeti Múzeum) J. Ma/orr A telektípusok kialakulásának kezdetei Magyarországon. Településtudományi Közlemények 12 (1960) 42. 57. Az épületekkel beépített udvarhoz veteményes, szőlős, gyümölcsös vagy szérűskertek kapcsolódtak. Konyha, illetve zöldséges kertek általában mindenütt a belső telkeken voltak s, az udvarokon lehett ek a gyümölcsfák is. /. Szabó: A középkori magyar falu. Bp. 1969. 44-49. 58. Szigetszentmiklós. Pest megye műemlékei II. Szerk.: D. Dercsényi. Bp. 1958. 145-146.