H.Gyürky Katalin: Üvegek a középkori Magyarországon (BTM műhely 3. kötet Budapest, 1991)

Lelőhelyek jegyzéke - Dunántúl

találtak már ilyen palackot az angliai Southamptonban (City Museum. Charleston 1983, 129. Fig. 6.) Ez a lelet csak azért említendő, mert ezt a régész 1500 körüli időre határozta meg. Maga a típus tehát nem ad egyértelmű feleletet korára, azonban a budai esetben a leletegyüttes, amelyben előkerült és az együttesben talált üvegek jó minősége a korai datálást indokolja. Pohár (2. ábra) függőleges, plasztikus bordákkal (ltsz.: BTM 87.156.1-3.). Három töredék alapján lehetett a formát rajzban rekonstruálni. Igen finom, vékony, tiszta, színtelen velencei üveg. Ez a típus is a bizánci típusoktól veszi eredetét (Davidson-Weinberg 1975, 127-140.). Külföldi analógiái Brémában, Braunschweigben, Lübeckben és Strassburgban találhatók, valamint a svájci Wallenstadtban (Phoenix... 1988, 218-223., Abb. 205-210.). Mindegyik leletet a 13. század végére - 14. század elejére határozták meg. A magyarországi régészeti leletanyagban ez a típus — legalábbis ennek ez a korai formája — ritka. Ennek a leletnek tehát ez a különleges értéke. Pohár (3. ábra), egyszerű, minden díszítést nélkülöző pohárka. Halványzöld színű, de igen jó minőségű üveg, ezért nincs semmi okunk arra, hogy ne tartsuk velencei üvegnek, különös tekintettel arra, hogy az együttesben a többség az. Pohár (6. ábra) (ltsz.: BTM 87,157.1.). Velencei, cseppes típus, alacsony, gömbölyödő peremmel, vagyis a leggyakrabban előforduló típus. Palack talptöredéke (5. ábra). Tiszta, átlátszó üvege velenceinek mutatja, a talpkiképzés módja pedig kettős-kónikus típusra mutat. Eszerint a lelet 14. századi. Palack nyak- és fenéktöredéke (7. ábra) (ltsz.: BTM 87.154.1.). Az együttesben az egyedüli darab, amelyik nem velencei. Teljesen romlott üveg. A két töredék minden részlete azokhoz a budai leletekhez hasonlít, amelyek a középkori királyi palota feltárásánál, illetőleg a palota előterében feltárt városrészben kerültek elő vagy tisztán 13. századi leletanyagot tartalmazó szemétgödörből, vagy a 13-14. század fordulójárajellemző leletanyagot tartalmazó gödörből (Gyürky 1984, 49-62. 2. tábla, 4. kép; Gyürky 1987, 47-68. Abb. 9/2.). Lelőhely: Budapest I. Kapisztrán tér 2/4, a Hadtörténeti Múzeum és Intézet udvara. Itt Bencze Zoltán (Budapesti Történeti Múzeum) végzett feltárást. A feltárt 13. századi várostoronynál az egykori Szombat piac terére néző elpusztult lakóház szemétgödréből 14-18. századig terjedő üvegleletek kerültek elő. A 14. századi töredékek igen aprók, de velencei üvegek, pl. cseppes pohárka töredékei. Két kulacs töredéke került elő. Ezek 16-17. századiak. Egy palack nyaka fodros fonáldísszel a hódoltságot megelőző időszakból, valamint ötcsöves kotyogós üveg töredéke, amely már 17. századi, de a 18. század eleje sem zárható ki (Bencze 1988, 178-195. VIII. tábla 2-3. és VIII. tábla 4. kép; Bencze 1989, 131-143.). ÓBUDA - Város A középkori Óbudát feltáró ásatások monografikus feldolgozása folyamatban van. Az Óbudán előkerült velencei üvegeket már bemutattuk (Kat.). A régész: Bertalan Vilmosné (Budapesti Történeti Múzeum) újabb leletei közül ezúttal csak egyetlen darabot mutatunk be (1. ábra). A lelet egy kettőskónikus palack, amely igen jellegzetes darabja a hazai üvegkészítésnek (lásd ebben a kötetben a kettőskónikus palackok formaváltozásáról szóló fejezetet). A lelőhely: Budapest III. Korvin Ottó u. 78/3. NYÉK - Falu (elpusztult, ma Budapest II. kerületének része) Elpusztult középkori falu, amelynek temploma az első ásatás idején 1931-32-ben a Hidegkúti ú 48. sz. telken tárult fel (Garády 1934, 165-169.), a királyi vadászkastély épületétől nem messze. Garády ásatásának üvegleleteit már "Az üveg" katalógus is tartalmazta. Az üvegleletekre most az újonnan elkészült rajzok miatt térünk vissza. A templom mellett már Garády is településnyomokat talált (kemencék). A templomhoz tartozó falu néhány házát 1970-ben Altmann Júlia (Budapesti Történeti Múzeum) tárta fel (Altmann 1973, 219-228.). Ezek Árpád-kori építmények voltak ugyan, de a templom átépítése és a leletanyag továbbélésről tanúskodnak; ehhez szolgálnak újabb adalékkal az üvegleletek is, amelyeknek korát ezúttal pontosabban tudtuk meghatározni.