H.Gyürky Katalin: Üvegek a középkori Magyarországon (BTM műhely 3. kötet Budapest, 1991)

Lelőhelyek jegyzéke - Dunántúl

Pohár, optikai díszítéssel (sejtminta) (1. ábra). Világoszöld üveg. Velencei típus hatása alatt, de magyar műhelyben készült. Mérete is sokkal nagyobb, mint a velencei poharaké (ltsz.: BTM 69.163.1.). Pohárka (2. ábra) a német "Krautstrunk" kicsi változata (ltsz.: BTM 69.162.1.). Palack szűk nyaka diagonális rovátkákkal (3. ábra) (ltsz.: BTM 69.161.1.). Nagyon, vékony, hosszú és görbe. Világoszöld üveg. Mindegyik lelet a magyar üveggyártás terméke. Koruk a 15. sz. közepe, vagy a második fele. PILISSZENTKERESZT - Kolostor Cisztercita kolostor, amelyet 1184-ben építettek egy 11. században alapított bencés kolostor helyére. A cisztercita szerzeteseket a burgundiai Acey-ből (Jura) telepítették. A kolostort Gerevich László tárta fel (Gerevich 1974, 146-169.). A feltárásból néhány apró üvegtöredék és egy nagyobb, rekonstruálható üvegváza került elő (rekonstruálta: Somlósi Éva, MTA Régészeti Intézet, Budapest). Az üvegleletek annyira különböznek minden középkori üvegtől, amely Magyarországon előkerült, hogy feltételezhető, hogy az üvegeket vagy anyaországukból hozták, vagy az üvegek készítője mint szerzetes érkezett onnan. Krompecher László, műegyetemi tanársegéd 1932-ben Pilisszentkereszten, (a pomázi határban) középkori üveghutát tárt fel (Krompecher 1934) a feltárás hitelessége ma már kétségbe vonható, mert abban az időben még nem ismerték a hiteles és maradandó ásatási dokumentáció készítésének szükségességét. Az üvegal vadékok és tégely töredékek ugyan műhely mellett tanúskodnak, de mivel leleteket nem említenek, arra nézve csakugyan semmi bizonyíték sincs, hogy középkori lett volna. Ezért ezt a kolostorban talált üvegekkel összefüggésbe nem hozhatjuk. Váza (17. kép) (ltsz.: Szentendre, Múzeum, 75.584.). Díszítése sötétkék üvegfonállal rajzolt szabálytalan, vonalas minta, amely a vázából megmaradt vállrészletet és az edény alsó részéből megmaradt töredéket borítja. Gerevich (Gerevich 1984, 4. 15. kép) ezt az üveget a bencés kolostorhoz kötötte, mivel ismeretes, hogy volt egy korszak, amikor a bencés kolostorokban szerzetesek készítettek üveget (Theophilus presbiter: Schedula diversarum artium ). A kolostorokban készült üvegeket egyelőre nem ismerjük, ezt a díszítési módot azonban igen. 14. századi leletek ismeretesek Itáliából a Róma melletti Farfa kolostorból. Innen tálak kerültek elő hasonló technikájú díszítéssel (Whitehouse 1983 115.). Ismerünk svájci és dél-németországi leletanyagból ilyen díszítést (Baumgartner 1985, 157-171. Abb. 5.). Magyarországon azonban ezeknél korábbi példája is előfordult, t.i. a 13. század végéről egy kis tálka Mende-Leányvár lelőhelyről (lásd ennél a címszónál). A pilisszentkereszti darab mégsem ezekhez áll a legközelebb, hanem — mi úgy gondoljuk, hogy Dél-Franciaország, Provence 14. századi üvegművességéhez (Foy 1985, 18-71.). Az ő sajátos üvegművességükben különösen kedvelték ezt a díszítést. Pontos analógiát persze itt sem lehet találni, azonban a vázának a formája önmagában is idegen az Itálián keresztül Európában meghonosodott formáktól. Eddigi ismereteink alapján a 10-11. századi korhatározást nem látjuk bizonyítottnak." Javasolt korhatározás: 13. század második fele - 14. század. Nagycseppes pohártöredékek (2-3. ábra). A 2. ábrán látható darab halvány lilásrózsaszín üveg. Nagyméretű cseppdíszítése miatt a német "

Krautstrunk"-ra emlékeztet, de nem zöld erdei üvegből készült, más a talpszegély is (ltsz.: Szentendre, Múzeum 78.171.). Ez a töredék 15. század elejéről származó kályhacsempe lelettel együtt került elő. A 3. ábrán megrajzolt töredék füstös zöld színű, kék fonáldíszítéssel (ltsz.: 75.582.1.). Lámpa (1. ábra) kék üvegből. Csak két peremtöredéke maradt meg, de a méret, a szájnyílás szélessége és a rekonstruálható forma miatt bizánci típusú lámpának gondoljuk. Edénytöredék (4. ábra). A töredék kis mérete miatt határozott megnevezést nem adhatunk. A töredék ívelése kis átmérőre mutat, mintha palack, vagy korsó nyaka lenne. Tiszta, átlátszó, színtelen üveg, zöld fonálrátéttel díszítve. Serleg kelyhe (5. ábra) sötét borostyánszínű üvegből. A fenéken a kocsikerékre emlékeztető sugaras plasztikus díszítés. A talpszegély erőteljesen cakkos. Lelőjhelye: a kerengő, a kútház ÉK-i külső falánál kibontott feltöltés (ltsz.: Szentendrei Múz. 75.492.).