H.Gyürky Katalin: Üvegek a középkori Magyarországon (BTM műhely 3. kötet Budapest, 1991)

Lelőhelyek jegyzéke - Dunántúl

FELSŐNYÉK - Vár Feltárását 1981-84 között Miklós Zsuzsa régész (MTA Régészeti Intézet, Budapest) végezte. (Miklós 1988, 205-258. 19. tábla) A vár a 13. század végén, vagy a 14. század elején épült. Az üvegleletek egy vízgyűjtő ciszternából kerültek napvilágra, amelyben a leletek a 13. századtól kezdve rétegződve rakódtak le. Az üvegleletek csak 7,90m-től felfelé voltak találhatók. 8,50-8,80m között két I. Ulászló (1440-1444) érem határozta meg az üvegtöredékek kiszórásának kezdő időpontját. A vár birtokosa 1326-tól kezdve a Dombai család volt. A legkorábbi üvegleletek korában Dombói Pál volt a birtokos, aki Tolna megyének először alispánja, majd főispánja volt. A család másik tagja: Miklós pedig Somogy megye alispánja, majd Horvátország és Dalmácia bánja. Felsőnyék várát 1543-45 között rombolták le a törökök. A 7,90-8,80m közötti réteg üvegleletei: Pohár (1. ábra) (ltsz.: Béri Balogh Á. Múz. 85.1.715.). Cseppes típus. Romlatlan, színtelen, átlátszó velencei üveg. 14-15. sz. e. f. Pohár (2. ábra) (ltsz.: Béri B.Á. Múz. 85.21.15.). Kannelúrás típus. Romlatlan, színtelen, átlátszó finom, velencei üveg. A típusnak ez a változata Budán az I. ker, Úri u. 36. sz. ház kútjából került elő (Kat. XIII. 5. a. 4. típus, XVII. tábla, 2. kép.), valamint a királyi palota közvetlen közelében feltárt polgárvárosi településen (Gyürky 1987, Abb. 10/4.). Romlatlan, színtelen, átlátszó, finom velencei üveg. 14. század, de lehetséges még a 15. század elején is. Palack (7. ábra) (ltsz.: Béri B. Á. Múz. 85.1.716-718., és 721.). Kettős-kónikus típus. A töredékek anyaga romlott, a nyak-száj kiképzésének formája is arra mutat, hogy magyarországi hutából került ki a 15. század közepén, vagy a század második felében. Palack kúpos feneke, talpszegély nélkül. Színtelen, romlatlan velencei üveg (ltsz.: Béri B. A. Múz. 85.1.719.). 15. sz. közepe. Pohár kúpos feneke, romlott üveg. (ltsz.: Béri B. A. Múz. 85.1.719.). 7,20-7,90 m között Pohár (3. ábra) (ltsz.: Béri B. Á. Múz: 85.1.662.), függőleges bordákkal. Vastag, romlott üveg. A velencei bordás poharakat nem szolgaian másolja. Ez zömök forma. 15. század közepe. Ablaküveg töredéke: kerek, ú.n. "köldökös üveg" (5. ábra) (ltsz.: Béri B. A. Múz. 85.1.662.). Pohár feneke (4. ábra) (ltsz.: Béri B. Á. Múz. 85.1.666.). Velencei formát utánzó, de enyhén zöldes árnyalatú romló anyagú üveg, amely feltehetően hazai műhelyben készült a 15. század közepén. Pohár (6. ábra) (ltsz.: Béri B. Á. Múz. 85.1.665.). Kannelúrás típus. Enyhén zöldes, romló üveg. Jellemző a visszahajló perem. Magyarországi üveg a 15. század közepéről. 6,90-7,20m közötti rétegből: Serleg (11. ábra) (ltsz.: Béri B. Á. Múz. 85.1.625.). Szár és a kehely alsó része. Vastagfalú üveg, esetlen forma, romlott az anyaga. Magyarországi huta készítménye. Kora: 15. sz. második fele. Akármilyen esetlegesnek látszik a formája, mégsem áll teljesen egyedül. Nagyon hasonló került elő Nagyszombatban is (lásd a magyarországi üvegkészítésről szóló fejezetünket). Pohár (10. ábra) (ltsz.: Béri B. Á. Múz. 85.1.628.). Fenéktöredék. Velencei formát utánzó, de romlott anyagú, hazai készítmény. Ablaküveg (ltsz.: Béri B. Á. Múz. 85.1.627.). Köldökös (kerek) forma. Palack vállgyűrű (ltsz.: Béri B. Á. Múz. 85.1.627.). Kettős-kónikus típus. Fültöredék (ltsz.: Béri B. Á. Múz. 85.1.626.). 6,30-6,90 közötti rétegből: Serleg(?) (8. ábra) (ltsz.: 85.1.620.) kelyhének nyolcszögletű perem és oldalfal töredéke. Erősen romlott üveg. A rekonstrukció csak az egyik lehetőség. Kétséges, hogy serleg volt-e, vagy pohár? Ilyen