Bánkúti Imre: Dokumentumok a szatmári béke történetéhez (BTM műhely 2. kötet Budapest, 1991)

Dokumentumok (1-94. sz.)

effectuálhatom, majd vagy conclusió, vagy cassatiójára kell az statusoknak mindnyájunk veszedelmére, vagy kárára fakadni, vagy resolválni, kire még tegnap mindenféle rend kétt kézzel megyén vak de Isten vezérlése úgy kormányozta, hogy praepediáltatot. Ma mire mennek, ellőttök vagyon. Én se nem dirigálhatom, se sémit nem cselekedhetem egyebet, hanem mint egy néma ember köztük, Nemzetem boldogulásában nem csak itten levők, hanem mindenki jovára, csendességére segítem s egy értelemmel cselekszem, senkinek becstelenséget nem kívánván, leginkáb Felséges Fejedelem böcsületit s többeket is ellőttem viselvén, úgy hiszem nem csak az kőfalak, templom kárpityai és , hanem egész Magyar Nemzet megtapasztalta mind eddig való munkáimnak, úgy mostaniaknak is hasznos vagy káros, hamis vagy igaz voltát, s az kik nem hittek s kételkedtenek, azok is meg fogják látni, ha legkisebb okot találhatnak-e bennem bal magyarázatra, anyival inkáb ítéletre valót. Ezel Isten tartson édesem, kívánva K.S. 1. Egy szó bizonytalan olvasatú: alyassai, ahassui/?/ Jelentését nem tudtam megállapítani. 81. Szatmár, 1711. április 28. Károlyi Sándor levele feleségéhez: részletesen tájékoztatja e fontos nap eseményeiről, az elfogadott határozatokról (Eredeti. MOL RSzL G. 15. I. 1. Caps. H. Fasc. 240. Végig sajátkezű ÍrássaL Külső címzés, külön borítékon: Az én kedves Feleségemnek, Tekintetes Nagyságos Szálai Barkóczi Kristina Asszonnak szeretettel írtam Munkács.) Szattmár 28. Április éjfélkor 1711. Isten veled Szívem. Die 26. írot leveledet vettem szeretettel. Csudálom, hogy még is törődöl az dolgokon, ne hajts senkire, akárki mint nyelveskedet s ítélt. Napfényre jött minden dolog egész Nemzetem ellőt, kinek hire talám eléb ér oda, mint sem ez levelem. Itten Istennek Hála, mindenek rendivel és csendessen folyván még eddig, szerencséssen és Felséges Fejedelmünk jovára mentenek végbe, ha veszi, s ha nem kívánná venni is, úgy is mindeneknek, akar várakban, idegeny országokban legyenek, az szerént. Az extensiot semmi képpen még mára sem vonhatuk volna, ha politica nem vezéreltette volna az elméket, ne(m) hogy továb lehetet volna, melyekett csak az Fejedelem személyeért napokat töltöttünk, de mint ma megírtam, nem obtineálhatván, conclamáltak mindnyájan s az békességet amplectálták, mely nem abban marat meg, mint volt, hanem egészlen mindeneknek contentumával effectuáltatot, úgy hogy egy fejedelem idejében is pacificatiő pro publico így nem ment végbe, ámbár nagyob pompával etc., kit job mástul hallani, mint tüllem. Az Fejedelemnek három hetet nagy nehezen nyerhettünk, ha kijön pro confirmatione, maga vagy plenipotentiariussa által hitit leteszi, addig azon vagyok, Munkács, Ungvár, Huszt suspensioban legyen az hostilitásoktul, s reménlem, végben is viszem, de ha okot magoktul adnak, bizonyos, hogy az Fejedelem gratiája és három heti extensiója is füstött vett, s akkor egyéb is követi őket. Valakik penig Felséges Fejedelem resolutiója uttán be nem jőnek, újab tumultusban, seditióban mesterkednek, mint most Bercsényi, proscribáltatnak az statussoktul. Kérjed azért Báttyám uramot, zabolázza az inet elmaradót hadat, vagy ben tartsa, vagy penig elbocsássa, az Vármegyében ne tolvajkodgyanak, az suspensiót observállyák, mert mindketten elvesznek, talám Isten megszánya, sok ohajtásinkra, kérésinkra talám behozza, s jól lesz. Engemet ne félts szívem, eddig is se stráza, se had nem tartót, hanem Istennek kegyelme továb is megzaboláza az az(sic!) gonoszt forralókat, kiknek inkáb kegyelmét, mint büntető ostorát kívánom. Most is az statusok készek lesznek vala töbre is, de Felséges Fejedelem resolutiójáig nem jovallottam s engedtem. Kinek Istennek hála, legkisebb sérelme sem lött, úgy vezéreiette szent kegyelmébül, ha csak magának nem formál, mint rollam képzet. Kassa, Kővár feladta magát ezen conclusiókra. Kire mivel Nemzetem álot, nem kívántam fattyú lenni, hanem velle maradtam, megyek is, holnap kezdünk az homagium letételéhez. Az Nemes Companiát penig nem exauthorálom, míg Urunk jöveteléről resolutió nem jön, ha kijön, mellé küldöm, velle teszi le hitit, ha ki nem jön s uttánna megyén, passus adatik neki, mehet szabadon. Mond meg báttyám Uramnak szívem, hogy ha valami zürzavarkodás volna is ben, meg ne engedgye, hanem az Felséges Fejedelem extensióját ellőtte viselvén, távoztassák az confusiót, ne mocskolfyák meg magokat, ha szenvednek is, semmit sem vesztenek, mert az pacificatióban mindenek, még Thökölyi háborújában carlovitzi békesség által excludáltaknak is gratiájokat Isten confirmálta. Jószágokra is jó reménség nyujtatot.