Bánkúti Imre: Dokumentumok a szatmári béke történetéhez (BTM műhely 2. kötet Budapest, 1991)
Dokumentumok (1-94. sz.)
62. Debrecen, 1711. március 26. Gróf Pálffy János szemrehányó levele Károlyi Sándorhoz Rákóczi külföldre való távozása miatt (Eredeti. MOL. P. 3%. Károlyi es .lt. Ap. 1. AcRa Series V. 2. es. Kiadva: Pulay, 316-318. E kiadás annyira hiányos és átírt, hogy az eredeti megjelentetése feltétlenül szükséges. Csak az aláírás sajátkezű. Külső címzés: Spectabiii ac Magnifico Domino Alexandra Károly (Titulus) Domino observandissimo. Munkács vei ubi. Gyûrûspecsét.) Spectabilis ac Magnifiée Domine mihi observandissime. Kegyelmed die 22. currentis Munkácsrul költ és Szakmárj Péter uram által praesentált levelébül 1 csudálkozással értettem nem annyira azt, hogy Kegyelmed Munkács felé való utazása az utaknak alkalmatlasága miatt késedelmes vala, hanem hogy a Méltóságos Fejedelemnek Lengyel Országban való holléte, és az onnét következendő visszatérése iránt semmi bizonyost ekkoráig sem érthetett. Mellyhez említett Szakmárj uram szóval tett relátiója szerént járul az is, hogy Kegyelmed az hadaknak öszvehívatalára és Kegyelmes Urunk Őfelsége kegyes resolútióinak előttök leendő propositiójára való terminust azon következendő Szent György havának 9. napjára praefigiálta, melryekre nézve noha ezen hazánk javára célozó Kegyelmed szíves munkálódásában nem kételkedem, hanem az eddig történt üdőhaladást is a feUyülírt úti akadályoknak tulajdonítom, mindazáltal a Méltóságos Herceg részérül méltán elmélkedhetem, hogy vagy Őhercegsége az Őfelsége ezelőtt kért kegyes grátiáját nem szintén szíves indulattal prosequálni kívánnya, avagy pedig holmi kigondolt praetextusok színe alatt, némelly bal tanácsadások által, talán alkalmatosságot keres az maga hanyatlott erejének megújítására, s azzal az Őfelsége grátiájával abutálni szándékozik. Melly okbúl Bellicus Consiliarius és Intimus Referendarius Locher Uram is magában megindulván, már úttyát vissza a felséges udvarhoz akarta is eleiben venni, publicálván praevie Kegyelmes Urunk Őfelsége arnnistiális ajánlott grátiáját, tőllem is szorossan kívánta, hogy az hostiütásokhoz hozzá kezdhetnék, kiváltképpen hogy a feUyülemlített kegyelmetek hadainak öszvegyűjtésére praefigált terminus is őkegyelmének nemcsak hosszúnak, de gyanósságosnak is láttatnék, hanem őkegyelmét még egy kevés várakozásra és patientiára, megvallom, nagy nehezen disponálhattam. De ugyan Kegyelmed ítéletire hagyom: a Méltóságos Hercegnek Lengyel Országban való menetele, kiváltképpen oüykor, amidőn illy országos boldogulásra való dolgokra nézve közeleb kellene lakását venni, méltán balra nem magyaráztathatik-é? és a Felséges Császár maga authoritássa ellen hosszab üdővontatást engedhet-é? úgy afféle halogatással az ollyanoknak is, kik Kegyelmes Urunk Őfelsége hívséget amplectálni szívessen kívánnyák, nem árthat-e? tovább is Kegyelmed ítéletire hagyom, és azonkívül a Méltóságos Hercegnek utolsó resolutioját Kegyelmed tudósítása által mentül hamaréb, és csak rövid nap múlva elvárom, hogy mind magam hivatallyához való állapotokat tudhassam kormányozni, mind pedig a felséges udvarnak is eddig való dolgaimrul voltaképpen való számot adhassak. Minthogy a kívánt passusok kiadatása hadi regula ellen való állapot, azért azoknak kiadása meg nem engedtethetik. Mivel azomban szüntelen jőttést jő hozzám a panasz, hogy a kegyelemetek pártyán lévő vitézlő rend a köztünk tett végzéssel nem gondolván, e tájára is általjővén, feles tolvajlásokat s praedálásokat elkövetnek, amint ezelőtt is circiter 3 héttel bizonyos vasadi olá bátykot 2 Tardi uram ezerébül való Sigo Géczi nevű katona megfosztván Mihályfalvánál, pénzét, lovát, köntösét elvette s magát is megvagdalta, többek is effélék naponként történnek. Kihez képest nékem semmi correspondentiám nem lévén Sennyei urammal, maga Kegyelmed parancsollya meg, efféléktül supersedeállyanak, mert továb nem dissimulálom, rajtok küldök, hanem ezen említett megkárosodott embernek is tétessen satisfactiót Kegyelmed. Mindenekrül válasszát elvárván Kegyelmednek. Maneo Ejusdem Spectabilis et Magnificae Dominationis Vestrae servus paratissimus Comes Joannes Pálffi m.p. Debrecini 26. Mártii 1711. * * * 1. Kiadva: Pray, III. 553-554., és Pulay, 315-316. 2. Bátykó: az ország északkeleti részében az orosz és román papok neve. 63. Zavadka, 1711. március 29. Károlyi Sándor Rákóczi Ferenchez: megküldi Pálffy március 26-i levelét, amelyben támadással fenyegetőázik (Eredeti. MOL RSzL G.15.I.l.Caps.H.Fasc.239. Végig sajátkezű írással.) Zavatka 29. Mártii regei 1711. Felséges Fejedelem. Minemű levelét veszem Pálfinak 1 , praesentibus párját Felségednek alázatossan accludálom, elláthattja Felséged, mely nehéz leszen az extensiot ellaborálnom, melyre Kassa nyit vala egész mezőt, sőtt még az declaratioban feltett difficultássokat is, úgy gondolom, nagyon tollálta volna, 2 adgya Isten, anélkül is el ne csepenyen.
