Bánkúti Imre: Dokumentumok a szatmári béke történetéhez (BTM műhely 2. kötet Budapest, 1991)

Dokumentumok (1-94. sz.)

Nyírbakta, 1711. január 6. délben. Károlyi Sándor levele Rákóczihoz: tájékoztatja a Szolnoknál átkelt császári haderőről hírekről (Eredeti. MOLRSzL G. 15.1. Caps. H. Fasc .239. Említi:Lukinich, lOS.Végig sajátkezű írássaL) Bakta 6. Januarii 1711. Délben. Felséges Fejedelem. Böszörményieknek engettem vala valamely konyhára való vinni szónoki (sic!) commendánsnak, kik is ez órán érkezének. Vasárnap akkor jöttének ki, mikor Palfi költözött az hidon által Eléb magyar hada, uttánna gyalog granatérossa mint egy 200, az uttán maga az lovas némettel, körül be(lül) 3000 mongya. (Sic!) Ezen embereimet előre küldötte, hogy .5000 orálisra, anyi equilisre minden naturalét oda, az hova fogja parancsolni, vigyenek számára. Debrecent, Szoboszlót és Böszörményt emlegette. Ágyúit is kétt szakaszban látta, aprót is és jó nagy sugárágyut is, szekeret is felest referál lenni. Krucsai levele is szintén most érkezik, mit ír, Felséged megláthattya. Ugy Tardj és az sólyomköi commendáns, hozd Ördög hozd. Az sarkadi comendáns levelét is includálom. Az hadat penig Nánáshoz contrahálom, ha módgyát ejthetem s fogadása ellen el nem oszol, vagy egyiken, vagy másikon próbálok. Az Élés provisiojában is minden fele munkálódnám, de átkozot az ember, elidegenyedet attul az úttul. Az hol marhát találni, ember nincsen, de az mire érkezem, el nem mulatom. Ezel maradok Felségednek alázatos szolgája Károlyi Sándor 29. Nyírbakta, 1711. január 7. Károlyi Sándor Rákóczihoz: felterjeszti a feleségét Munkácsra küldeni szándékozó Nyúzó Mihály kérését, valamint katonai és élelemszerzési hírekről ír (Eredeti. MOL RSzL G. 15.

1.1. Caps. H. Fasc. 239. Végig sajátkezű írássaL) Bakta 7. Januarii 1711. Felséges Fejedelem. Eörömest nem terhelném Felségedet illyen marcona dolgokkal, de mivel semmi sem telik benne, akár mit írjak oda, mint az rabok elküldésében is mindeddig semmi sem tőit. Azért Nyúzó kapitánynak alázatos instantiáját repraesentálni kéntelemtetem Felségednek. Ki is Felséged kegyelmességéből feleségének szállást kíván ottan. Hlyének többek is lesznek, kikkel Felséged emberei igen keveset gondolnak, ha csak Felséged maga kegyeimessen nem méltóztatik disponálni rullok. Ezeknek csak szállás kell s egyéb nem, kirül is Felséged kegyelmes válaszát alázatosan elvárom. Szintén levelem végezni akarván, érkezik Féséged 6ta datált kegyelmes levele,

1 melybül Lefelholcz levelének tenorát értem, akármely felül tegyen már portát én reám, reám ér és én is ő reája,mert Nánás körül éppen közötte leszek, megmutattja Isten, mellyikre lesz alkalmatosságom, mind az által az hadra is leszen gondom, hogy valamiként confusioba ne essék. Inkáb bánom az árpa, széna megszakatkozását, mind az hajtók, mind az tisztek addig írton írák, esküvének, hogy s min

t hajtották, hogy az ellenség majd occupálya az jó földet, az uttán kapjunk kétt fele, még ugyan azon az úton reménlek, az melyrül tegnap Eötves Miklósnak írtam, de másként kevés reménségem. Az árpát penig mind az 1500 köblött administrálták. Feleségemnek elég volt a válasza, tüllem is aval ment el, talán nem is egyébért, csak ország látni megyén, Isten neki, megmaradok Baktán, Ocsván, Felséged hozzá mutatót kegyelmességét alázatossan vévén, továb is abban ajánlván magamot.