Kőszegi Frigyes: A Dunántúl Története A Későbronzkorban (BTM műhely 1. kötet Budapest, 1988)

Az UK III (átmeneti) fázisa

tekinthetjük a korábban már ismertetett kígyós szárú tűt, amelyről feltételezzük, hogy viseleti tárgy volt, a ruházat összefogását szolgálta. A mosonszolnoki sír tanúsága alapján először a spiráltekercses végű, ún. ,,arco di violinók" kerültek használatba (Mosonszolnok-Haidehofpuszta, Esztergom-Dunapart, Hövej).

223 Kisebb és nagyobb változatában egyaránt előfordul a fibula. Szinte ezzel egyidőben találkozunk az ún. 8-as hurkos arco di violinó fibulával (Bakonyszűcs-Százhalom, Hövej, Keszthely-Apátdomb, Regöly).

224 Valószínűleg már a III. fázisba, a kurdi fémművesség virágkorába vezet át a Balaton vidéki csoport területén jelentkező lemezes vagy pajzsos hátú kurdi típusú fibula (Vonyarcvashegy-Fiszkút, Szigliget-Arborétum, Rábapüspöki).

225 Úgy tűnik, hogy általában párosával helyezték a sírba a nem feltétlenül azonos méretű vagy típusú fibulákat. Ezek hordására vonatkozólag a II. fázisban szinte kizárólagos hamvasztásos rítus miatt nincs adatunk, legfeljebb analógiákból lehet elképzelésünk a viselet módozataira.

226 Az ékszerek között említhetjük a pásztorbot fejű tűt, a gömbfejű változatok mellett a korongos fejű, duzzadt, s egyben átfúrt nyakú tűt, amelyek a Keszthely-apátdombi telep anyagában a halomsíros formák továbbélését bizonyítják.

227 Ugyanitt voltak kedvelt típusok a díszített, buzogány fejű tűk is. Továbbra is használják a mákfejű tűket (Bakonyszűcs-Százhalom, Mosonszolnok- Hai deh of puszta) 22 8| A karperecek közül elsősorban a vékonyabb huzalból készült változatok és a lemezes bordás típusok említhetők (Mosonszolnok-Haidehofpuszta, Szombathely, Törökbálint).

229 A lándzsa alakú csüngő továbbra sem hiányzik a bronzleletek sorából (Keszthely-Apátdomb).

230 Használati tárgyak: A használati tárgyak sorából említhetjük a kétélű borotvát (Bakonyszűcs-Százhalom, Tamási),

231 a Pustimer típusú markolatnyújtványos kést (Bakonybél-Somhegy, Kapuvár, Cserszegtomaj-Kőfejtő, Porva, Pincehely-Gyánti bevágás, Tolnanémedi).

232 Egy nyéllapos Riegsee változatú kést ismerünk Keszthely-Apátdombról,

233 és egy nyélnyújtványos, karikavégű kést Miszláról.

234 A tokos balták és a nyélnyújtványos sarlók többnyire szórványos darabok, s így nehezen választhatók el a kurdi horizont tárgyaitól. Meghatározhatatlan sarlótöredéket ismerünk Pécsvárad-Aranyhegyről.

235 Valószínűleg erre és a megelőző első fázisra jellemzőek az egyszerű, egyetlen bordás markolatnyújtványos változatok.

236 Ugyanez vonatkozik a díszítetlen és a V bordás díszű tokos baltákra, melyeket valószínűleg a kelet-magyarországi prototípusok nyomán kezdtek gyártani. Többek között a következő lelőhelyekről ismerünk szórványos darabokat: Balaton hídvég-Zimány, Csibrák-Viddin, Kajárpéc, Kajdacs, Ozora, Palóznak, Somogyacsa, Várpalota, Zalaszentiván-Kisfaludi hegy.

237 Talán a kurdi típusú kincsek földbe kerülését megelőző időre keltezhető egy kisebb, talpas baltából, töredékes Pustimer típusú késből, huzalkarperecből és néhány tölcséres csüngőből álló bronzlelet Szombathelyről.

238 A II. fázis fémművessége lényegesen erőteljesebbnek tűnik, amint ezt korábban, a megelőző fázis idején tapasztaltuk. Az egyszerű, helyiipar jellegű bronzművesség bázisai a különböző, hosszabb időt felölelő települések voltak. Korábban a soltvadkerti és a Siklós-téglagyári telepen leltük bizonyítékát az ott folyó bronzöntésnek.

239 A II. fázisból Zalaszentiván-Kisfaludi hegyen tokos lándzsa, Lengyelen nyélnyújtványos sarló, Keszthely-Apátdombon véső és tű öntőmintáit találták meg.

240 A regölyi földvárban feltárt tokos balta öntőmintája valószínűleg már a III. fázis keretei közé tartozik.

241 Feltételezzük, hogy az egyes régiókban különböző intenzitással működő helyi bronzipar a második fázis idején már gyártotta a kisebb lokális jellegzetességeik révén egymástól megkülönböztethető bronztárgyakat. Ebben az időszakban már sor kerülhetett a lényegesen fejlettebb gyártási technológiát, s természetesen a korábbinál feltehetően szervezettebb termelési viszonyokat sejtető, magas szintű, kurdi típusú bronzművesség kibontakozására. AZ UK III. (ÁTMENETI) FÁZISA Igen nehéz az egész Dunántúlra kiterjedő, önálló harmadik fázis elhatárolása, lelőhelyeinek meghatározása. Létezését ennek ellenére nem vonhatjuk kétségbe, mindenekelőtt a kurdi horizont kincsleleteinek tipológiai-kronológiai helyzete miatt. A II. fázisban fellendülőben levő bronzipar termékei csupán a későbbiek során, a III. fázisban bővültek néhány olyan típussal, mint pl. a Il/a típusú nyélnyújtványos kardok dervátumai (Ennsdorf, Allerona változatok), a három bordás tömör markolatú kard, Dasice kés, kettős bordás nyélnyújtványos sarló, spirálkorongos fibula stb. Ez utóbbi tárgyak a második fázis leletcsoportjaiból hiányoznak, a Íaka-Mosonszolnok kör népe csak később ismerkedett meg velük. A harmadik fázis valószínűleg rövidebb időtartamú volt, mint a megelőző kettő; kezdete eléggé elmosódik, valamikor a HA1 periódus derekán. Végét a kurdi típusú kincsleletek zömének földbe kerülése határozza meg, de majd a HA1 és a HA2 fordulója körül. Dél-Morvaországban a Velatice I-Oblekovice jellegű lelőhelyekkel képviselt fázis,