Kőszegi Frigyes: A Dunántúl Története A Későbronzkorban (BTM műhely 1. kötet Budapest, 1988)
Katalógus (Tárgy-és lelőhelyjegyzék)
424. GYENESDIÁS (Veszprém m.): A KBM gyűjteményéből közölt fordított csonkakúpos tál az UK-t képviseli. Patek 1968, LX. t. 11. Az MRT-ben szereplő nagyméretű uma, valamint a vele együtt a KBM gyűjteményében levő kísérő kerámia már korai vaskori. MRT 1, 56,12. t. 5. 425. GYEPÜKAJÁN-MELEGFORRÁS DÜLŐ (Veszprém m.): Forrás közelében megfigyelt telepnyomokból UK jellegű kerámiát (ívelt perem, ujjbenyomásos bordás fazéktöredék stb.) gyűjtöttek. A KBM-ben. MRT 3,99. 426. GYERMELY (Komárom m.): Négy pár korongos (2 db), vdamint szemüvegfibulát, babérlevél alakú lándzsahegyeket, két nyélnyújtványos sarlót, kávás peremű tokos baltát, széles övlemez töredékét és övkapcsot, kardmarkolat és pengetöredéket, áttört korong és karika csüngőket, tokos balta töredékeket, karikákat, huzalokat, továbbá egy kihajló peremű, hengeres nyakú, függőlegesen árkolt vállú csupor töredékeit tartalmazó kincslelet az MNM gyűjteményében. Valószínűleg a váli kultúra korábbi szakaszába tartozik. Hampel II, CLIX. t. 427. GYIRMÓT-SEBESTAG (Győr-Sopron m.): A GyXM gyűjteményében levő szórványkerámia a halomsíros kultúra fiatalabb szakaszára utal (ívelt peremű, csücsökdíszes tál, bütyökdíszes bögre). Lt.sz. 53.71. 1.4. 428. GYÖNK-GERENYÁS (Tolna m.): Az SzBM gyűjteményéből a bordadíszes, hengeres nyakú edény, és a síkozott, csücskös peremtöredék a későhalomsíros-korai UK-hoz köthető. Az ívelt hátú, díszített bronzkés a fiatalabb UK-t jelzi. Torma I. a földvárból síkozott peremeket említ. Lt.sz. 70.69. 1—2. Torma I.: A Kapós és Koppány völgy. 429. GYÖNK (Tolna m.): Az MNM gyűjteményében levő antennás végű késmarkolat, és egy ívelt hátú, díszített, tömör nyelű, karikás végű kés a fiatalabb UK-ból származik. Lt.sz. 8/1887. 10,11. 430. GYŐR-LIKÓCSPUSZTA-DUNAPART (Győr-Sopron m.): Feltehetően temetőből származó későhalomsíros jellegű szórványkerámia a GyXM gyűjteményében. Patek 1968, 32,126, XLVIII. t. 1-4. 431. GYŐR-LIKÓCSPUSZTA-HOMOKGÖDÖR (Győr-Sopron m.): A Duna menti homokdombokon csontvázas sírok kerültek elő. Későhalomsíros kerámiamellékletek a GyXM gyűjteményében. Patek 1968, 32, 126, XLVIII. t. 5,6. 432. GYŐR-PÁNDZSA DŰLŐ (Győr-Sopron m.): Kihajló, vízszintesen síkozott urnaperem a GyXM gyűjteményében. LUz. 53,79.21. 433. GYŐR-PÁPAI U.-TÉGLAGYÁR (Győr-Sopron m.): Állítólag kihajló peremű, durva edénycserepekkel együtt lelték a négy ívelt élű lándzsahegyből és egy közép szárnyállású baltából álló kincsleletet. Az UK régibb szakasza, kurdi horizont. A GyXM gyűjteményében. Lt.sz. 73.2.1—6. 434. GYŐR-PÁPAI VÁM (Győr-Sopron m.): Későhalomsíros telepkerámia a GyXM gyűjteményében. Patek 1968, 32, XLV. t. 30. Lt.sz. 55.1.717,730,732-33,53.109.2,4,6,13,14. 435. GYŐR-PÜSPÖKERDŐ (Győr-Sopron m.): Az UK fiatalabb szakaszába tartozó tokosbalta a GyXM gyűjteményében. Patek 1968,32. 436. GYŐR-SÖVÉNYHÁZA (Győr-Sopron m.): Rövid, enyhén ívelt élű, a korai UK-ra jellemző lándzsacsúcs a GyXM gyűjteményében. Mithay 1941,32-, XIX. t. 12. 437. GYŐR KÖRNYÉKE (Győr-Sopron m.): Az MNM és a GyXM gyűjteményében több szórványos bronztárgy található. Még a halomsíros korszakra jellemző sarkított bronzbalta mellett egy korai, keleti típusú tokosbalta, valamint az UK korai szakaszára jellemző „(íaka" típusú (,,8"-as hurkos) fibula (Hampel 1887, XLI.t. 2, Patek 1968, XLIX. t. 3, 12) az MNM-bői, egy enyhén ívelt élű lándzsahegy a GyXM-ből. (Lt.sz. 53.74. 10) származik. 438. GYŐRSZEMERE (Győr-Sopron m.): Kettős kúpos fejű, duzzadt nyakú, karcolt díszű bronztű a GyXM gyűjteményében. Patek 1968,32. 439. GYŐRSZENTMÁRTON (Győr-Sopron m.): A GyXM gyűjteményében levő kettős bordás nyélnyújtványos sarló az UK fiatalabb szakaszát jelzi. Mithay 1941, XVIII. t. 2.
