Kőszegi Frigyes: A Dunántúl Története A Későbronzkorban (BTM műhely 1. kötet Budapest, 1988)

Katalógus (Tárgy-és lelőhelyjegyzék)

440. GYULAFIRÁTÓT-BÜDÖSKÚT MAJOR (Veszprém m.): Tűzhelynyomok, őskori cserepek, valamint u.erről a helyről két bronz karperec a VBM-ben. MRT 2,97. 441. GYULAFIRÁTÓT-POGÁNYTELEK (Veszprém m.): Római telephelyen szórványként későbronzkori cserepek (ujjbenyomásos peremtöredék, bordadíszes oldaltöredék füllel stb.) a VBM gyűjteményében. Uo. forrás közelében leltek egy díszített karperecekből, karikákból álló bronzleletet, a leírás alapján edényben. Feltehetően korai UK kincs volt. MRT 2,96. 442. GYULAJ-JOVÁNCZA (Tolna m.): Wosinszky szárnyas baltát említ az SzBM gyűjteményéből. Wosinszky 1896,436. 443. GYULAJ-GARASHÁTI ERDÉSZLAK (Tolna m.): Wosinszky nagyobb kiterjedésű telepet figyelt meg putrilakásokkal. A síkozott és turbántekercsezett tálperemek, a magasfülű csészék korai vagy régibb UK-ra utalnak. Wosinszky 1896,181-. 444. GYULAJ-KISKÚTI VÖLGY (Tolna m.): Torma I. telepnyomokból korai UK jellegű cserepeket (ujjbenyomásos bordás fazekak, vízszintes bordás peremek, síkozott tálperemek, ferdén árkolt válltöredék stb.) gyűjtött. Az SzBM gyűjteményében. Lt.sz. 73.70. 1—15. 445. GYULAJ-RÁCLAKÁSI DŰLŐ (Tolna m.): Patak menti domboldalon fekvő UK településről behúzott peremeket, csavart fület, besimított cserepeket gyűjtött. Hasonló anyagról számol be Wosinszky is. Az SzBM gyűjteményében. Torma L: A Kapós és Koppány völgy. 446. GYULAJ-RÁCLAKÁSI KÚT (Tolna m.): Patak menti telepnyomokból származó UK cserepek (többek között egy füles bögretöredék) az SzBM gyűjteményében. Lt.sz. 73.82. 8. 447. GYULAJ-VÖRÖSEGYHÁZI DŰLŐ (Tolna m.): Szórványként kihajló, síkozott peremek Torma I. gyűjtéséből. Torma L: A Kapós és Koppány völgy. 448. GYULAKESZI-CSOBÁNC I. (Veszprém m.): A hegytetőn gyűjtött cserepek (egyenesen levágott perem) UK települést jeleznek. A KBM gyűjteményében. MRT 1, 58. 449. GYULAKESZI-CSOBÁNC II. (Veszprém m.): UK települési nyomokat leltek a hegyoldalon is (egyenesen levágott tálperem, ívelt perem stb.). A KBM gyűjteményében. MRT 1, 58. 450. GYULAKESZI-CSOBÁNC III. (Veszprém m.): A Darnay által közölt urnasír valószínűleg a későhalomsíros fejlődési fázist jelzi. Talán ebből a temetőből származik a Rómer által említett tőr és késtöredék. Rómer 1861,15, Darnay 1899,83. Ld. az 1. tábla G. 451. GYULAKESZI-CSOBÁNC IV. (Veszprém m.): Kuzsinszky Rómer adatait felhasználva a templomromnál előkerült lándzsahegyről és bronzspirálokról tesz említést, talán egy korai UK kincslelet darabjairól. Kuzsinszky 1920,128. 452. GYŰRŰFŰ (Baranya m.): Patakparti, magaslati, sánccal erődített telep, talán későbronzkori. Kováts V.: Rég.Füz. 16 (1964), 7. 453. HAHÓT (Zala m.): Kurdi szinthez tartozó, nyélnyújtványos sarlótöredék azNTM gyűjteményében. Patek 1968,56,XCIII. t.9. 454. HAJMÁSKÉR (Veszprém m.): Széles végóélű, füles tokosbalta a VBM gyűjteményében. MRT 2,99. 455. HALIMBA (Veszprém m.): A községtől DNy-ra eléggé jellegtelen, talán ? ^ésőbronzkorból származó cserepeket gyűjtöttek. A VBM-ben. MRT 3,102. 456. HÁROMFA-KAPUVÁR (Somogy m.): Draveczky B. erődített földvárat említ, amelyből sáncátvágásnál későbronzkori cserepek kerültek elő. Draveczky B.: Rég.Füz. 18 (1965), 68.