Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - IRÁSNÉ MELIS Katalin: Régészeti kutatások az MO autópálya ÉK-i szakaszán elhelyezkedő 11-13. századi falu területén (Budapest XV. Rákospalota - Újmajor, I. Lelőhelyl995.)

Fekete, benyomott vonalakkal díszített oldaltöredékek. Méret: 1./ 3 cm, 2./ 3 cm, 3./ 4,5 cm. Ltsz.: 2008.5.2/1-3. A 4. szabadon álló kemence romjai között egy jellegzetes edénytöredék került elő. - 3. Barnás-szürke, nagy, tároló edény ferdén kihajló, külső oldalán hornyolással és bordával profilállt peremtöredéke. Az edény vállán bevésett, kettős vonaldíszítés volt. Méret: Húr: 12 cm, m.: 9 cm, v.: 0,6-0,8 cm. Ltsz.: 2008.6.1 (68. kép 2). A 27. ÁROK A 27. árok a falu ÉNy-i sarkának a korábbiakhoz képest, szabályosabb felosztását mutatta (1. kép). Derékszögben keresztezte a 71. ház melletti 43. árkot és párhuzamos az 52. 85. 89. árkokkal. A falu DNy-i, magasabb fekvésű részéről ÉK-i irányban haladt a Mogyoródi patak felé. A feltárt terület határán a szelvényfalból lépett ki, és az utolsó, 27 m hosszú szakasz feltárására volt lehetőség. Az ovális, sekély gödörben végződő árok végétől 3 méterre húzódott a 3. árok. Az árok végére ráépült az 5. ház, és a ház romjaiból kialakított 4. szabadon álló kemence. Alaprajz, forma, méretek. A 27. árok a szelvényfaltól 9 m-re elérte a 9. kemence déli oldalát, és 4 m hosszan a 7-9. kemencék előterébe ásva haladt tovább. Keresztezte a 43. árkot, levágta a 7. kemence száját és a DNy-i oldalát. A 7. kemencétől 8 m-re keresztezte a 29. árok, majd az utolsó, 6 m hosszú szakasz az 5. ház alatt, ovális gödörré szélesedve, véget ért. Az 1995-ös járószinthez képest, 80 cm mélyre nyesett kutatási felületen, az árok foltja végig 95 cm széles volt. A metszetfalakban csak az árok alsó része látszott. Kettős árok volt: a Ny-i oldalon 65 cm széles, 40 cm mély „U" alakú árokból és a K-i oldalon egy 30 cm széles, 25 cm mély, negyed körív alakú árokból állt. Az árokfalak iránya szerint az árok fölfelé szélesedett, az 1995-ös járószinthez képest, 120 cm mély lehetett. A leletek és az időrend. A 43. és a 27. árok kereszteződésében kiásott kutatóárokban a 27. árok áthaladt a 43. árok és a kemencék előterének az alján, a 27. árok kormos, paticsos, hamus betöltése (az árokpartról visszadobált kemencetörmelék) jól kirajzolódott a 43. árok betöltésében. A terület átrendezését mutatja a 29. árok kiásása és az 5. ház felépítése. A 27. és a 29. árok kereszteződésében volt leásva a 28. szabadon álló kemence, amelynek a maradványai közül a 11. század vége és a 12. század vége közötti időszakból származó régészeti leletek kerültek elő. A 29. ÁROK A 29. árok az 5. ház DNy-i oldalán, ÉNy-i irányban haladt a Mogyoródi patak ártere felé (1. kép). Ha az árok 11 m hosszú, egyenes szakaszát a szelvényfaltól DK-i irányban, elvben 4 m-rel meghosszabbítjuk, elérte a 3. árkot. Ez a kereszteződés, vagy kiágazás a vasútvonal alá esik. Egyelőre nem tudjuk, hogy a 29. árok, és az I. kutatási terület többi, dél felől érkező árka, hogyan helyezkedik el a vasútvonal déli oldalán.

13 Alaprajz, forma, méretek. A 29. árok a szel vény falból kilépve 11 m hosszan, egyenes vonalban haladt, majd egy lapos kanyarral ÉNy-ra fordult, és a 10,5 m hosszú északi árokszakasz a lenyesett felszínen véget ért. Az árok formáját szelvényfalon kialakított metszetben láthattuk. Az alsó része 76 cm széles és 70 cm mély „U" alakú csatorna volt, fölötte az árokfalak kissé kifelé szélesedtek. Az 1995-ös járószinthez képest, cc. 170 cm mély, és 110-120 cm széles lehetett. A 27. árokig futó, 950 cm hosszú szakaszban az ároknak csak az alsó „U" alakú csatornája maradt meg. A két árok kereszteződésében készített metszetben a 29. árok 15 cm-rel mélyebb, állatcsont darabokkal kevert, lazább szerkezetű betöltése elvált a 27 árok kissé világosabb betöltésétől. A 27. árok északi oldalán a 29. árok alja 20 cm-t emelkedett és a 27. ároktól 80 cm-re, egy 35 cm átmérőjű cölöplyuk volt benne. Felmerült, hogy az eddig egyenes irányban haladó árok az első kiásást követően, itt befejeződött. Feltevésünket alátámasztja, hogy a cölöplyuktól ÉNy felé kanyarodó szakaszban, a vége felé 40 cm-re elkeskenyedő 29. árok, egy 150 cm-rel rövidebb, 10-15 cm-rel mélyebb, kissé világosabb betöltésű árok felett halad. A leletek és az időrend. Az árok betöltéséből 11-12. századi, nagyrészt jellegtelen cserépedény és állatcsont töredékek kerültek elő. Az árok ÉNy-i szakaszában különösen sok állatcsont volt. A betöltésbe dobált csontdarabok között, előkerült egy nagy háziállat 140 cm hosszú gerincoszlopa, a bordákat a csigolyáktól 20-25 cm-re sorban levágták 24. kép). A gerincoszlopot egy darabban fektették le az árok aljára. Az ágyék csigolyák előtt egy 80x70 cm kiterjedésű, 70 cm mély gödröt ástak az árok áljába, amelybe feltehetően ugyanannak az állatnak a végtagcsontjait rakták be. Az árok vége felé haladva, 60 cm-re egy kisebb, 40x50 cm átmérőjű, 40 cm mély gödör volt BENCZE 1999. 23; BENCZE 2004. 48.