Budapest Régiségei 41. (2007)
TANULMÁNYOK - IRÁSNÉ MELIS Katalin: Régészeti kutatások az MO autópálya ÉK-i szakaszán elhelyezkedő 11-13. századi falu területén (Budapest XV. Rákospalota - Újmajor, I. Lelőhelyl995.)
az árok aljába ásva, amely különféle állatcsontokkal volt telerakva. 14 A 28. SZABADON ÁLLÓ KEMENCE EGYÜTTES A mezőgazdasági műveléssel bolygatott humusz alsó rétegében, az 1995-ös járószinthez képest, 50 cm mélyen, a gépi földmunka közben megjelent a kemence paticstörmeléke (25-26. kép). A gépi földmunka felfüggesztésére nem volt lehetőség, és a további 40 cm vastag földréteg elhordása után csak a kemence fenekének a töredékei maradtak meg. A kemencét a betemetett 27. árokba építették, de a kemencefenék két oldalát a bolygatatlan talajba vájták. K-i oldala 20 cm-rel, a Ny-i oldala 60 cm-rel túlhaladt a 27. árok 80 cm széles, alsó részének a szélein. Alaprajz, méretek. A kemence feneke ovális alaprajzú volt, mérete: 130 cm (ÉK- DNy)*160 cm (ÉNy-DK). Szája DNy-ra nyílott. Az összetöredezett fenéklap északi szélén helyenként megmaradt a kemence oldalának az alja. A kemence szája előtt 20 cm mély, cc. 60*70 cm átmérőjű hamus gödör volt. A leletek és az időrend. Jellegzetes edénytöredékek a 28. kemence fenekéről: 1. Fekete, szürke foltos, nagyobb fazék kihajló, mindkét oldalán profilállt peremtöredéke. Méret: Húr: 10,5 cm, m.: 6,5 cm. Ltsz.: 2008.11.1 (67. kép 2). - 2. Kívül fekete, belül vörös fazék, tároló edény alsó része. Méret: Á. 11x14 cm, v.: 1-1,3 cm. Ltsz.: 2008.11.2. - 3. Szürke, nagy fazék, tároló edény alsó részének a darabjai. Különböző méret. Ltsz.: 2008.11.3 (67. képi). A kemence hamus gödréből szintén előkerült leletek. - 4. Szürke bogrács körömbenyomásokkal és bevésett vonallal díszített darabja. Méret: P. húr: 11 cm. Ltsz.: 2008.12.1 (67. kép 3). - 5. Vörös, homokkal soványított kerámia. Nagy méretű fazék fenékbélyeges darabja. Méret: F. húr: 11 cm. Ltsz.: 2008.12.2 (67 kép 4). A kemencepadló ÉNy-i oldalán, a 27. és a 29. árkok kereszteződésében egy korábbi kemence, hamus gödrének az alja került elő. A hozzátartozó kemence magasabban feküdt, de a gépi földmunka közben ennek a maradványai elpusztultak. A kemencetöredékek szintadatai megegyeznek a 7-8-9. kemencék adataival. A régészeti leletek között az állatcsontok különösen nagy mennyiségben kerültek elő, de a feldolgozásukra nem kerülhetett sor, mert azok a Budapesti Történeti Múzeum raktárainak a költöztetései közben elvesztek. A 42. gödör a 8. kemence É-i oldalán, 100 cm-re helyezkedett el (1. kép). Téglalap alakú alaprajza (200*140 cm) volt. Az egyenetlen felszínű aljának a legmélyebb pontja a nyesett felszíntől 42 cm mély volt. Betöltése: néhány jellegtelen 11-12. századi cseréppel kevert, barna, hamus föld volt. A 71. HÁZ ÉS A HÁZ KÖRÜLI UDVAROK A 71. HÁZ. Az I. kutatási terület Ny-i oldalán az árkokkal körülvett, szabályos négyzet alakú, „C" udvar ÉK-i sarkában helyezkedett el (1. kép). A ház Ny-i oldalán egymás közelében 5 tároló gödör maradványai kerültek elő. A ház északi oldala párhuzamos volt a 43/2-3. árokkal (távolság: 4 m), a nyugati oldala pedig, párhuzamos volt az 52. árokkal (távolság: 2,2 m). Hat, árkokkal elválasztott udvar vette körbe, az árkok párhuzamosan és egymásra merőleges irányban haladtak. A 71. ház kemencéje egy korábbi gödörre épült, de a kutatási terület igen nagy mértékű, gépi lenyesése miatt, nem lehetett megállapítani a ház alatti és a ház melletti gödrök közötti összefüggést. A ház foltja és a kemence törmeléke a fekete humuszban, a szántóföld alsó részében jelent meg, a gépi földmunkát azonban, csak a bolygatatlan humusz alján lehetett leállítani. A kemence fenekének a darabjai és a házhely betöltésének a 15-20 cm vastag, alsó rétege maradt meg (28. kép 1). Tájolás: K-Ny. Alaprajz: lekerekített sarkú, négyzethez közelálló négyszög, mérete: 395*370 cm (14,6 m 2 ). A Ny-i saroknál volt a bejárat, itt kerültek elő az ajtó-gerendák cölöplyukai. A Ny-i házfalon, a saroktól 80 cm-re helyezkedett el az 1. cölöplyuk (átmérő: 15 cm, mélység: 16 cm). A bejárat 2. cölöplyuka (átmérő: 15 cm, mélység: 14 cm) a déli házfal külső oldalán, a saroktól 50 cm-re került elő. A tetőszerkezet. A szelemengerendát tartó ágasfák cölöplyukait a ház belsejében, közvetlenül az É-i és a D-i fal előtt találtuk meg. Mind a kettőben mezei rágcsálók fészkeltek. Az É-i 3. cölöplyuk átmérője 30 cm volt, mélységét nem lehetett megmérni. A D-i oldalon, egy 55 cm átmérőjű rágcsáló fészek oldalában a 4. cölöplyukból egy 5-6 cm széles körszelet maradt meg. A ház mélysége, az 1995-ös járószinthez képest, cc. 100 cm lehetett. A ház ÉK-i negyedében ovális alaprajzú (átmérő: 92*70 cm, mélység: 30 cm) munkagödör mélyült a bolygatatlan homokba. Déli oldalán két, karéj os, 13 cm mély padka volt. A karéjok közötti bemélyedésben volt az 5. cölöplyuk (átmérő: 30 cm, mélység. 22 cm), amelyben, egy, a ház berendezéséhez tartozó gerenda állt.
