Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - IRÁSNÉ MELIS Katalin: Régészeti kutatások az MO autópálya ÉK-i szakaszán elhelyezkedő 11-13. századi falu területén (Budapest XV. Rákospalota - Újmajor, I. Lelőhelyl995.)

szögű hajlata és az 1. ház nyugati oldala kőzött 14,2 m volt a távolság (5-6. kép). Alaprajz, forma, méretek. A 36. árok 12 m hosszú, ÉK-DNy-i ága, a 2. árok 20 cm mély É-i szakaszánál, egy 45 cm mély, 70 cm átmérőjű gödörből indult. A DK irányban elkanyarodó árokszakasz 8 m hosszú volt, déli vége a lenyesett felszínen elkeskenyedett és elenyészett. Az ÉK-DNy-i árok alja a 2. árok mellett 50 cm, a derékszögű kanyarnál 35 cm mély volt. A 2. ároktól 150 cm-re, a 36. árok Ny-i oldalán előkerült a 2. cölöplyuk ( átmérő: 25 cm, mélység: 20 cm), amely teljes egészében az árok melletti a bolygatatlan talajba mélyedt. Ugyanazzal a világos barna, humuszos földdel volt betöltve, mint az árok. A cölöplyuktól 80 cm-re egy nagy állat (szarvasmarha) koponyája feküdt keresztben az árok szélén. A jelenkori humusz aljában volt, és a gépi nyesés teljesen tönkretette (8. kép). A koponya helyzetéből következik, hogy az ároknak a Ny-i oldalán legalább 30 cm széles padkája volt. Az árok a padkán fekvő koponya mellett 40 cm mély volt. A feltárás idejére végeredményben a padka alatti „U" alakú, 70-80 cm széles árok-alja maradt meg, a felsőbb részek formáját, méreteit a nagymértékű pusztulás miatt nem lehetett rekonstruálni. A derékszögű kanyarban az árok 100 cm-re kiszélesedett. A 36. árok betöltésében egy árnyalattal világosabb folt megmutatta az árokba ásott, újabb, 90 cm széles, 36 cm mély 53. árok keleti végét.

5 A 36. árok DK-i szakaszát többször megújították. A nyesett felszínen követhető 8 m hosszú szakasz keleti oldalán világosabb színű kiöblösödések és cölöplyukak kerültek elő. A 3. cölöplyuk (átmérő: 26 cm, mélység: 20 cm) talán az első, 420 cm hosszú árokszakasz végében volt, a 4. cölöplyuk (átmérő: 26 cm, mélység cc. 20 cm) a második cc. 70 cm- rel hosszabb árokhoz tartozott. Áthaladt rajta a harmadik, 8 m hosszú árokszakasz és a 4. cölöplyukból csak egy körszelet maradt meg. A leletek és az időrend. Az árok világos barna, homokos betöltésében kevés állatcsont és néhány, jellegtelen 11-12. századi cserép darab került elő. A 2. árok betöltése után keletkezett, feltehetően hozzátartozott a 2. árok ÉNy-DK-i ágának a középső szakasza, amelyet kiszélesítettek és lemélyítettek. 5 BENCZE 1999. 32. 2. kép. A 11-12. századi járószinten az árkok szélessége 100-120 cm, mélysége 120-130 cm körül lehetett. A három oldalán árokkal közrefogott, téglalap alakú terület mérete:10><4,5-5 m. Az építmény az utolsó formájában talán a kisebb állatok teleltetésére szolgáló karám lehetett. Az 1. ház felé eső 4. oldalon volt a széles kapu, az árok végekben megmaradt cölöplyukak mutatják a kapufélfák helyét. Nem tudjuk, hogy a 2. árokból kialakított szárnyék, milyen kapcsolatban állt az 1. házzal, de a 36. árokból álló karám, már a házhoz tartozhatott. A feltételezést alátámasztja, hogy a karám keleti oldala a háztól 8 m-re helyezkedett el, a karám kapuja pedig, pontosan szemben volt a ház bejáratával. A 3. ÁROK Az 1. ház DNy-i sarkától 15 méterre, a nyesett felszínen, a bolygatatlan homoknál egy árnyalattal sötétebb színű homokkal betöltött árok jelent meg. A falú felől ÉNy-i irányban, egyenes vonalban haladt a Mogyoródi patak felé (1. kép). Alaprajz, forma, méretek. A tanúfalból kilépő árokszakasz a patakvölgy felé haladva egyre keskenyebb és sekélyebb volt és a tanúfaltól 25,5 m-re elenyészett a bolygatatlan homokban Az árok 100 cm mély, alsó részének a formája a tanúfalban látszott (9-12. kép). A bolygatatlan betöltést az 1995-ös járószinthez képest 60 cm mélyen lehetett felismerni. A K-i oldal jól látszott, a Ny-i oldal azonban beleért az itt álló fák gyökerei által megbolygatott humuszba. Az árok külső oldala V-alakot mutatott, a bolygatatlan betöltés 325 cm széles és 100 cm mély volt. A K-i oldalon két, 40 cm széles padka nyomai látszottak. A lefelé szűkülő árokban a felső padka a bolygatatlan betöltés tetejétől 40 cm-re helyezkedett el, és 20 cm mély volt. Az alsó, 40 cm széles padka indulásánál az árok a keleti oldalon már 100 cm-rel keskenyebb volt. Az alsó padka 40 cm mély függőleges oldalának az aljától indult az árok alsó, 60 cm mély, 100 cm széles V alakú csatornája. A 3. árok Ny-i oldalán csak V alakú, alsó árok, csatorna, Ny-i oldala és az alsó padka alja maradt meg, az árok betöltésének a többi része már nem látszott fagyökerekkel bolygatott humuszban. A 3. árok bolygatatlan betöltésében elkülöníthető rétegek voltak. Az alsó, keskeny V alakú alsó árok világos barna és sárga homokrétegekkel volt