Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - IRÁSNÉ MELIS Katalin: Régészeti kutatások az MO autópálya ÉK-i szakaszán elhelyezkedő 11-13. századi falu területén (Budapest XV. Rákospalota - Újmajor, I. Lelőhelyl995.)

betöltve. Az alsó padka feletti betöltés barnás fekete humuszból állt, amelyben apró paticsdarabok és szétmállott égett, agyagos földcsomók látszottak. Az árok áthaladt az I. lelőhely déli felén, 1996-ban a 197. sorszámmal jelölték. A 100 m hosszú szakasz egyenesen D-i irányban haladt, majd széles körívben Ny-ra fordult, és az újabb 55 méteres szakasz elhagyta a feltárható területet. 6 A GÖDRÖK Az 1. ház és a 3. árok közötti területen, 15 m széles sávban különböző gödrök kerültek elő, de csak 7 gödör betöltésében találtunk 11-12. századi szórvány leleteket (1, kép). Két gödör az 1. ház Ny-i oldalától 5,5 m-re, egymás mellett helyezkedett el, és három gödör a 3. árok keleti oldalának a közelében került elő. A 10. gödör. Ovális alaprajza volt, átmérő: 160 x 120 cm, mélység: 46 cm. Méhkas alakú, gabonás verem alsó része volt. Rétegződés nélküli, barna, homokos föld volt benne. A leletek. 1. Szürke, vörös foltos, nagy méretű fazék, kihajló, mindkét oldalán profilállt perem darabjai, vállon körbefutó, vonalköteg. Méret: Perem húr: 11,5 cm. Ltsz.: 2008.19.1 (65. kép 3). - 2. Belül szürke, kívül fekete gömbtestű bögre kihajló, egyenes pereme. Vállon bekarcolt vonalköteg. Méret: Húr: 6,4 cm. Ltsz.: 2008.19.2 (65. kép 2). - 3. Szürke agyag golyó. Méret: A.: 3,5 cm. Ltsz.: 2008.19.3 (66. kép 5). A 34. gödör. Kör alakú alaprajza volt, átmérő: 90 cm, mélység: 32 cm. Méhkas alakú gabonás verem alsó része lehetett. Rétegződés nélküli, barna, homokos föld töltötte be. A 35. gödör a 36. karám Ny-i felében került elő. Kör alakú alaprajza volt, átmérő: 100 cm, mélység: 50 cm. Függőleges falú, vízszintes fenekű gödör volt. Rétegződés nélküli, barna, homokos föld töltötte be. A 37. gödör a 3. árok V alakú, alsó részétől 300 cm-re került elő. Lekerekített aljú trapézhoz hasonló alaprajza volt, szélessége: 70-100 cm, hosszúsága: 120 cm, mélysége 12 cm. Barna, homokos földdel betöltött, vízszintes fenekű gödör alja volt. A 38. gödör a 3. árok V alakú, alsó részétől 80 cm-re került elő. Ez azt jelenti, hogy a gödör alsó része a 3. árok keleti oldalán húzódó padkák alá esett. A nagymértékű nyesés miatt nem lehetett 6 BENCZE 1999. 23.; BENCZE 2004. 48. megállapítani, hogy ezt a gödröt beleásták-e a feltöltött 3. árokba, vagy az árok kiásása előtti időszakból származik.

7 Kör alakú alaprajza volt, átmérő: 120 cm, mélysége 30 cm. Függőleges falú, vízszintes fenekű gödör volt. A 38/a gödör. Az eredeti funkció megszüntetése után barna homokos földdel betöltötték. Később, 90 cm átmérőjű, tüzelő-füstölő gödröt ástak bele. A tüzelő gödör alján egy égett, kormos alaktalan kődarab volt, a követ beborító hamuban vékony koromcsíkok és apró faszéndarabkák látszottak. A leietek: 1. Szürkés barna, nagy fazék vonalköteggel díszített öblének alsó része. Méret: A.: 11 cm. Ltsz.: 2008. 20.1. - 2. Vörös palack válltöredéke 4 sor fogazott mintával. Méret: Húr: 5 cm. Ltsz.: 2008.20.2 (69. kép 6). - 3. Különböző méretű, égett tapasztás darabok, amelyekben jól látszanak a kiégett vesszők helyei. Különböző méret. Ltsz.: 2008.20. 3 (69. kép 11). A 39. gödör a 3. árok É-i végétől 100 cm-re került elő. Szabálytalan alaprajza volt. Először kiástak egy 130*80 cm kiterjedésű, téglalap alakú gödröt, és később beleástak egy másik, szabálytalan alakú gödröt. Mélység: 10 cm. Barna, homokos földdel volt betöltve. A 7-8-9. SZABADON ÁLLÓ KEMENCEEGYÜTTES A 3. ároktól Ny-ra eső területen, egy szabadon álló kemenceegyüttes maradványai voltak a legkorábbi építmények (1.; 13. kép). A régészeti kutatásból jól ismertek az ilyen kemencék, a 1113. századi falvak jellegzetes építményei. A földbemélyített közös előtér földfalába vájt kemencéket általában élelmiszer készítésére, tartósítására használták, de előfordult, hogy különböző ipari termékek előállítása közben is használták.

8 A 7-8-9. kemencék a 3. ároktól 15 méterre, cc. 6x6 méteres területen helyezkedtek el (14. kép). A kemencefalak törmelékei már a szántóföldben előkerültek, ezért a gépi földmunkát ezen a részen befejeztük. A kemencefoltokat földbabákon hagytuk. A bolygatatlan humuszban A dél-budai középkori Csőt falu tatárjárás (1241) utáni temploma és temetője körül Méri István feltárta az 1241 előtti falu egyik külső kertjének a déli részét. A széles, belső oldalán kőkerítéses árokkal körbevett dombtetőn cc. 300 verem lehetett. A felmért 92 verem közül többről kiderült, hogy a nagy kerítőárok kiásása előtti időszakból származott. MÉRI 1957. Kézirat, több helyen. IRÁSNÉ MELIS 2002. 199. 3. kép; 201. 6. kép; 204-207. 8 MÉRI 1963. 273-281.