Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - IRÁSNÉ MELIS Katalin: Régészeti kutatások az MO autópálya ÉK-i szakaszán elhelyezkedő 11-13. századi falu területén (Budapest XV. Rákospalota - Újmajor, I. Lelőhelyl995.)

gödörbe dobált cserepek mutatták, ezek azonban a 11. század vége és a 12. század vége közötti időszakban használt edények jellegtelen töredékei voltak. A kemencét a ház megszüntetése után, az új szabadon álló kemence építése előtt elbontották, és a paticstörmeléket elvitték. Az időrend. A ház felépítését és használatát rövid időn belül követte a ház megszüntetése, és az új, kétszer felújított szabadon álló kemence használata. A ház és a szabadon álló kemence maradványait még a 12. század második felében elszántották. A leletek. Az 1. ház megszüntetésével járó feltöltésben kevés háztartási hulladék: állatcsontok, malomkődarabok, egy orsókarika, a 11-12. századi fordulója és a 12. század vége közötti időszakra jellemző cserépedények töredékei kerültek elő. A leletanyag pontosabb időmeghatározásra nem alkalmas.

4 - 1. Nagy méretű, vastag falú fazék, égett, kormos, vörös, szürke foltos alja. Fenék á.: 10 cm, m.: 3,5 cm, v.: 0,8 cm. Ltsz.: 2008.3.1 - 2. Fekete, gömbtestű fazék vízszintesen kihajló pereme. Vállon bevésett, kettős vonalköteg. Húr: 6,5 cm, m.: 5,3 cm, v.: 0,4-1 cm. Ltsz.: 2008.3.2 (65. kép 1). - 3. Orsókarika. Benyomott vonalköteggel díszített, vastag falú fazék oldalából kivágott, lecsiszolt karika, á.: 3 cm, v.: 0,7 cm. Ltsz.: 2008.3.3 (66. kép 7). - 4. Megpörkölődött folyami kagyló héja. H.: 7 cm. Ltsz.: 2008.3.4. A 2. ÁROK, SZÁRNYÉK Az 1. ház északi oldalán, a kézi nyesés közben előtűnt a 2. árok barnás sárga betöltése, amelyet alig lehetett észrevenni a bolygatatlan sárga, futóhomokban (1.; 5. kép). Cserepek és állatcsont töredékek mutatták az árok haladását, az állatcsontok elhelyezkedése segített az árok alsó részének a rekonstruálásában. Az árokkal bekerített 6,5x8,5 m kiterjedésű terület a háztól ÉNy-ra esett. Az alaprajz, forma, méretek. Az árok két, derékszöget bezáró szakaszból állt (6. kép). A 680 cm hosszú, ÉK-DNy-i szakasz, az 1. ház északi oldalán haladt és a nyugati végén derékszögben ÉNy felé fordult. Az ÉNy-D-i szakasz 950 cm hosszú volt. A régészeti leletek méretinéi használt rövidítések. R: fenéktöredék, - P.: perem töredék, - Á.: átló, - á.: átmérő, - m.: magasság, - v.: vastagság, - H.: hosszúság, - ltsz.: leltáriszám. A ÉK-DNy-i szakasz az 1. ház ÉK-i sarkánál indult és párhuzamosan haladt a ház É-i oldalával. A lenyesett, bolygatatlan, sárga homok tején az árok és a ház közötti távolság 450 cm volt. Az árok K-i végének az alja 45 cm széles és 18 cm mély volt. A lejtőn DNy felé haladva, szakaszosan szélesedett és mélyült. Az árok végétől 550 cm-re látszott a következő, mélyebbre ásott, 60 cm széles és 40 cm mély szakasz keleti vége. Az északi oldal ferde síkban haladt fölfelé. Az északi oldalon a derékszögű kanyar előtt, egy 60*40 cm nagyságú csomóban 4 db, nagy állat (ló, vagy szarvasmarha, apró szilánkokra szétnyomott) végtag csontjai voltak lerakva (7. kép). Csak kis részben feküdtek az árok betöltésén, nagyobb részük a bolygatatlan talajra esett. A csontok helyzete azt mutatta, hogy az ároknak a derékszögű kanyarban legalább 30 cm széles padkája volt. A derékszögű kanyart is magában foglaló, 40 -45 cm mély árokszakasz ÉNy felé haladva, a 36. árok kiágazásáig a domboldal lejtését követte. A 36. árok északi oldalától a 2. árok 250 cm hosszú, északi részének az alja emelkedett és az árok vége az 1. cölöplyuk (átmérő: 24 cm mélység: 25 cm) előtt a nyesett felszínen elenyészett. A 2. árok ÉNy-D-i ágában, a derékszögű kanyar és a 36. árok kiágazása közötti, 480 cm hosszú árokszakaszt (2/1 árok) újból kiásták. A nyesett felszíntől a beásás déli vége 52 cm, középső szakasza 75 cm, az északi vége 20 cm mély volt. Az árokszakasz középső része 80 cm széles volt, a Ny-i oldalán, félig a bolygatatlan talajon, 100 cm hosszan állatcsont töredékek voltak lerakva. Ez szintén arra mutat, hogy az árokszakasz Ny-i oldalán padka volt. Az árkot a betemetés után, mint a többi objektum feltárt maradványait, elszántották. A leletek és az időrend. Az árok betöltésében szétszórva, főként állatcsontok voltak. Sok kisebb kődarab, közöttük malomkő darabok is előkerültek. Feltűnően kevés, jellegtelen cserepet találtunk. Ez utóbbiak 11-12. századi edényekből származtak. - 1. Szürke és vörös edények benyomott vonallal díszített oldaltöredékei. A.: 5,2 cm, és 4,3 cm. Ltsz.: 2008.4.1/1-2. - 2. Egy fekete vastag falú, és egy kívül szürke, belül vörös edény alsó részének a töredékei, a./ á.: 5,5 cm, v.: 1-1,5 cm, b./ húr: 4,3 cm, v.: 1 cm. Ltsz.: 2008.4.2/1-2. A 36. ÁROK, SZÁRNYÉK, KARÁM A 36. árok a 2.-hoz hasonló, derékszögben kanyarodó árok. Az 1. háztól Ny-ra helyezkedett el. A géppel lenyesett felszínen a 36. árok derék-