Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - SZIRMAI Krisztina: Silvanus, Priapus ábrázolások a BTM Aquincumi Múzeumában - ZSIDI Paula: A Duna szerepe Aquincum topográfiájában

terjedő történetét és régészeti emlékeit bemutató munkájának rövid bevezető fejezetét szentelte a témának, s a kötethez mellékelt színes lelőhelytérkép alapjául a korabeli hidrológiai kutatások eredményeképpen rekonstruált egykori Dunamedret tüntette fel.

6 Ugyanő a polgárváros korai történetét feldolgozó tanulmányában hosszan vizsgálja a területre vonatkozó hidrológiai kutatások eredményeit, és azokat felhasználja a topográfiai és történeti következtetések levonására.

7 Az újabb, aquincumi topográfiával foglalkozó publikációk szinte mindegyike kiindulópontként említi a földrajzi környezetet, melynek ismerete a gyarapodó régészeti adatok és a lassan rendszeressé váló geomorfológiai és geológiai vizsgálatok alapján egyre pontosabbá válik.

8 A téma interdiszciplináris jelentőségét felismerve, célzott alapkutatás keretében is sor került Aquincum szűkebb körzetének környezettörténeti-geomorfológiai vizsgálatára.

9 Új adatokat jelenthet a Duna medrének lassanként rendszeressé váló búvárrégészeti kutatása.

10 A téma kutatása nem könnyű, annak ellenére, hogy Budapest területén a római kori régészeti örökség egy része éppen a Duna partján, annak közelében, illetve medrében található. Ezeknek az emlékeknek a feltárása jellegüknél fogva (fakons6 NAGY T. 1973. 41. 7 Idem 1971. 68-70. ^ ZSIDI P.: Aquincum polgárvárosa az Antoninusok és Severusok korában. Budapest, 2002. 21-22; Idem: Die Geographie Aquincums. In: Forschungen in Aquincum 2003. 43-46; Idem 2004. 168-171; MINDSZENTY A.-HORVÁTH Z.: Geo-archaeopedologia a környezeti rekonstrukció szolgálatában. (Geoarchaeology in the service of environmental reconstruction. Aqfüz 9. (2003) 16-32; HORVÁTH Z.-MINDSZENTY A.-KROLOPP E.: Fejezetek Aquincum jégkorszak utáni környezetének fejlődéstörténetéből. In: (Szerk. Csemez A.) Óbuda-Békásmegyer területén kialakult tájhasználati konfliktusok feltárása. Guckler Károly Természetvédelmi Közalapítvány Kuratóriuma. Budapest, 2008. 25-36. 9 Az MTA Földrajztudományi Intézete és a BTM Aquincumi Múzeumának közös kutatási programja „Római kori települések vizsgálata környezetmorfológiai szempontból a Duna partján, a Római fürdő és a Zsigmond tér közötti szakaszon." címmel, az OTKA tematikus pályázataként, T 032263 nyilvántartási számon, témavezetők H. Kérdő Katalin és Schweitzer Ferenc. 10 Az elmúlt években a Duna-parti illetve a Duna medrét érintő beruházásokhoz kapcsolódóan rendszeressé vált a búvárrégészeti kutatás Tóth János Attila közreműködésével: TÓTH J. A.: Budapest, III. ker., Dunameder, Aquincumi híd. Aqfüz 12. (2006), 212-214; Idem: Budapest, III. ker., Zsigmond tér, Dunameder. Aqfüz 13. (2007) 264-265. trukciós partvédelmi létesítmények, töltésen haladó utak, hídpillérek, hídfőállások, kikötők) nehéz és költséges, sokszor szárazföldi módszerekkel nem is lehetséges. Ráadásul a közvetlenül a parton vagy a mederben létesített építmények a szárazföldi maradványoknál többnyire sérülékenyebbek, veszélyeztetettebbek, részben éppen a medrét folyamatosan építő-bontó folyam által, részben pedig az ember modern partvédelemmel és hajózással összefüggő építési munkájának eredményeképpen. TÖRTÉNETI FORRÁSOK A DUNÁRÓL Aquincum, illetve Budapest területének római kori földrajzi nevei közül egyedül a Duna (Danuvius) neve maradt fenn. A név számos korai történeti írásból ismert, s említése nem mentes az irodalmi sablonoktól.

11 A Duna és környezete általában akkor jelenik meg a történeti írók munkáiban, amikor a birodalmi politika számára fontos események zajlottak térségében. A folyó későbbi aquincumi szakaszára talán csak a korai források közül az egyik legtöbbet idézett, Augustus császár ancyrai felirata, a Monumentum Ancyranum utal közvetlenül,

12 „...kiterjesztettem Illyricum határát a Duna folyam partjáig" - írja a császár. Az Augustus császár végrendeleteként is számontartott feliraton a Duna vidékre vonatkozó rész azonban vitatott,

13 ugyanis a forrásban jelzett "ad rípam Fluvii Danubii" értelmezését a későbbi aquincumi partszakaszra a régészeti leletek egyelőre csak gyéren támasztják alá.

14 Kétségtelen azonban, hogy Augustus uralkodásától kezdődően a mai Budapest területének története kettévált a Duna jobb, illetve bal bartján, a Duna jobb partja római érdekkörbe került,

15 még akkor is, ha a tényleges katonai hatalom és foglalás csak Claudius császár uralkodása idején valósult meg. 11 MÓCSY A.: Pannónia az ókori irodalomban. In: Pannónia régészeti kézikönyve (szerk. Mócsy András és Fitz Jenő) Budapest, 1990, 10-14; ANREITER, P: Die vorrömischen Namen Pannoniens. Budapest, 2001. 229-238; A korai időszak legismertebb forrásainak közreadása, benne számos Dunára vonatkozó adattal: Korai földrajzi írók - a római hódítás kora (ediderunt Fehér Bence - Kovács Péter) Budapest, 2003,11-35. 12 Ibidem 234-235. 13 TÓTH 1976; MÓCSY 1979; Frrz J.: Probleme der Zweiteilung Illyricums. Alba Regia 29. (2000), p. 65-73. 14 GABLER, u.: Early roman occupation in the Pannonian Danube bend. In: Roman frontier studies 1995. Oxbow Monograph 91. (1997), p. 87-88. 15 NAGY T. 1973. 84-85,113.